Gyöngyösi Márton: Vissza kell nyerni az európai polgárok bizalmát

Gyöngyösi Márton: Vissza kell nyerni az európai polgárok bizalmát

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke szerda reggel mutatta be a testület leendő tagjait, valamint a következő öt évre szóló célkitűzéseit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke szerda reggel mutatta be a testület leendő tagjait, valamint a következő öt évre szóló célkitűzéseit az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. Gyöngyösi Márton az egyetlen magyar európai parlamenti képviselő volt, aki hozzászólt az új bizottsági elnök beszédéhez.

A jobbikos képviselő egyperces felszólalásában elmondta: nehéz munka volt, hogy Ursula von der Leyen felállítsa a bizottságát, a csúcsjelölti rendszer félretételét is rengeteg kritika érte, ugyanakkor gratuláció illeti meg. Örülni lehet annak, hogy létrejött a biztosi kollégium és mögötte áll egy ambiciózus program – tette hozzá Gyöngyösi Márton. Ugyanakkor kiemelte, a bizottság sikeréhez két dolog kell:

vissza kell nyerni az európai polgárok bizalmát, úgy, hogy megerősítik az európai intézményeket, például az Európai Parlamentet.

Gyöngyösi Márton szerint ehhez a bizottságnak figyelembe kellene venni az Európai Néppárt frakcióvezetőjének, Manfred Weber keddi javaslatait (a Politicóban írt az európai demokrácia megerősítéséről ). Az európai parlamenti képviselő kiemelte:

erősíteni kell az EU szociális pillérét, el kell tüntetni a bérkülönbségeket, és foglalkozni kell a klímaváltozás ügyével, hogy el tudják oszlatni az euroszkeptikusok és a populisták kritikáit.

A klímaváltozásra helyezte beszéde súlypontját Ursula von der Leyen

Ursula von der Leyen létkérdésnek nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet a strasbourgi plenáris ülésén, amelyen bemutatta programját és csapatát.

Felszólalásában méltatta elődjét, Jean-Claude Junckert, aki „szívvel-lélekkel szolgálta” az Európai Uniót. Kiemelte, hogy az első női bizottsági elnök lesz, illetve a nemek közti egyenlőség minden egyes kabinetben jelen lesz.

A célkitűzések között említette a klímaváltozás ügyét, egy Európai Klímabank létrehozását. Európának kötelessége vezető szerepet vállalni e téren, és ehhez a lehetőségei is megvannak - jelentette ki Ursula von der Leyen.

„Nincs egyetlen percünk sem, amelyet elvesztegethetünk”

- tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a klímasemlegesség eléréshez az ipari, széntermelő, nagy szén-dioxid-kibocsátású régiók gazdaságának támogatására van szükség. Az Európai Bizottság megválasztott elnöke ígéretet tett arra, hogy a mandátuma első száz napjában átfogó tervezettel fognak előállni a zöld átmenetről.

Ursula von der Leyen a migráció kihívásáról is beszélt, szerinte a probléma nem fog eltűnni a közeljövőben, ezért olyan tartós és közös megoldásokat kell találni, amelyek elfogadhatóak minden fél számára. Egyrészt biztosítani kell az itt maradók integrációját, másrészt a jogosulatlan kérelmezők visszaküldését is, valamint meg kell törni az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét. Szükséges a megegyezés a dublini menekültügyi rendszer reformjáról, de erősíteni kell a külső határok védelmét, és támogatni kell a migrációs származási és tranzitállamokat. Azt is kijelentette:

„Európa mindig menedéket fog nyújtani azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak”.

A kulcstechnológiák közé sorolta a digitalizációt, azt is megjegyezte, hogy az innovációhoz okos emberekre van szükség. Kitért a jogállamiság kérdésére is, ennek kapcsán Ursula von der Leyen azt mondta: a jogállamiságot mindenhol tiszteletben kell tartani és ki kell kényszeríteni. Amellett is szólt, hogy az Európai Unióban minden munkavállaló tisztességes minimálbért kapjon.

Ursula von der Leyen az uniós bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztosjelöltet, Várhelyi Olivért név szerint is említette beszédében, mint kiváló diplomatát.

Megszavazta az Európai Parlament az új összetételű biztosi testületet

Megszavazta az Európai Parlament szerdán az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amelyben a magyar Várhelyi Olivér a bővítési és szomszédságpolitikai tárcáért lesz felelős.

 

 

Végül az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi majd ki minősített többséggel a bizottságot, de ez már jórészt csak formalitásnak számít. Várhatóan december 1-jén állhat munkába az új testület.