Pénzzel fogja zsarolni az ellenzéki városok „zaklatószínházait” Orbán minisztere?

Orbán Viktor, kultúra, színház

A Borkai-féle orgiapárt frakcióvezetője szerint a „Gothár-féle zaklatószínházak” követelik a pénzt, amit egyébként még Orbán Viktor ígért meg a kormány–Budapest megállapodás keretében. A szakmai szervezetek tiltakoznak, a Fidesz látatlanban bólogat, a bűnbaknak kikiáltott Katona József Színház pedig hétfő estére tüntetést szervez.

A héten az Artportál művészeti szakoldal szivárogtatta ki a hírt, hogy az önkormányzati bukta után a kulturális finanszírozás drasztikus átalakítására készül a Fidesz kultúrkampfos csapata. A szakportál – a birtokukba nem került tervezetre hivatkozva – azt írta, 2019. december 31-ével megszűnne a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), ennek forrásai pedig egy újonnan létrejövő „kultúrstratégiai tanács” alá kerülnének.

A szaklap azt is írja, Orbánék kvázi belenyúlnának az előadó-művészeti törvénybe:

megszűnnének a független színházak működési támogatásai.

A kőszínházi világot illetően pedig lényeges változás történne: az igazgatói kinevezésekben az emberierőforrás-miniszter kapna egyetértési jogot.

A sajtóértesülést a Népszava forrásai is megerősítették, sőt a baloldali lap azt írja, ő a törvénytervezetnek birtokában is van. A lap szerint a törvény létrehozná a kultúrstratégiai intézmények fogalmát, amelyek a megbízható Fidesz-káderek által vezetett, állami es nem állami kulturális szervezetek lesznek, mely vezetőkből állna össze a Nemzeti Kulturális Tanács, mely az NKA 11,1 milliárdos büdzséje felett rendelkezhetne. A tanácsot pedig Kásler Miklós miniszter vezetné.

A salátatörvény módosítaná az előadó-művészeti törvényt is. A lap úgy tudja, ha a nemzeti vagy kiemelt előadó-művészeti szervezet állami támogatást vesz igénybe, vagyis ha úgynevezett „közös működtetésbe” (állami-önkormányzati) megy át, akkor

a vezető kinevezésében a miniszternek vétójoga lesz.

A törvényjavaslatot rendes eljárásban már nem tárgyalhatja a Parlament, azonban kivételes eljárásban beterjeszthetik, és akkor akár már a megszavazást követő napon is hatályba léphet. (Emlékezetes, amikor a Fidesz egyik napról a másikra megszüntette a magyar emberek lakás-takarékpénztári megtakarításának állami támogatását, ugyanez volt az eljárás.)

Fideszes bosszú?

A tervezet és az önkormányzati választásokon elszenvedett fideszes vereség között nem nehéz észrevenni az összefüggést. Az önkormányzati fenntartású kőszínházak élére az intézményvezetőt az adott település közgyűlése nevezheti ki. A kultúrtao rendszerének szétverése azonban arra kényszerítette a budapesti kőszínházakat is, hogy Tarlós Istvánnál kilincseljenek. Az azóta megbukott főpolgármester – hasonlóan több érintett színházvezetőhöz – azt mondta,

a kormány ne generálisan szankcionáljon, ha valamilyen rendellenességet észlel a kulturális taotámogatások esetében, hanem ha konkrét esetek jutnak a tudomására, akkor ezekben járjon el.

Hozzátette, azt kéri Orbán Viktortól, hogy a budapesti színházak esetében a kulturális taotámogatások értékét továbbra is deklaráltan garantálja.

Teljes bizonytalanság a kulturális tao beszántása után

Október végén Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, felfüggesztik az előadó-művészeti tevékenység támogatásának lehetőségét társasági adóból. A szakzsargonban csak kulturális taónak nevezett lehetőség elsősorban a közvetlen állami, önkormányzati támogatásban nem részesülő úgynevezett független színházak számára jelentett többletforrást: az előadó-művészeti tevékenységet végzők igazolt jegybevételük 80 százalékáig terjedő mértékben tarthattak igényt támogatásra.

Tarlós sikerrel kopogtatott Orbán ajtaján, egy januári kormányinfón ugyanis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, a tizenegy budapesti fenntartású színház fix 3,5 milliárd forintot fog kapni, mely keretet a kormány a főpolgármester javaslata alapján osztja szét.

Tarlós ugyanekkor egy Budapestinfó keretein belül azt közölte, a taotámogatások korábbi formájukban megszűntek,

a fővárosi fenntartású színházaknál viszont a főváros hatásköre nem szűnhet meg.

A 3,5 milliárdos támogatást a kormány garantálta, én addig maradok a helyemen, amíg ez a garancia érvényes

– tette hozzá akkor Tarlós.

A gépezetbe azonban nem is olyan kis homokszem került: októberben a szavazók leváltották a fideszes Tarlóst, és a kormánypárt a közgyűlésben is kisebbségbe került. Emellett több vidéki nagyvárost, köztük megyeszékhelyeket, megyei jogú városokat is elbukott a Fidesz, vagyis itt is kicsúszott a kezükből a színházigazgatók kinevezésének jogköre. Ami viszont a kezükben maradt, az a taopénzek helyébe lépett előadó-művészeti többlettámogatás összege.

Napnál is világosabb, hogy óriási kormányzati blama lenne itthon is és nemzetközi szinten is, ha a híres intézmények az ötszázalékos gazdasági növekedés ellenére pénzhiány miatt lennének kénytelenek végleg leereszteni a függönyt, mert a kormányzat megvonja a többlettámogatást az ellenzéki vezetésű települések színházaitól. Marad tehát a zsarolás, amit az Emberi Erőforrások Minisztériumának nyúlfarknyi, semmit sem cáfoló közleménye villant fel. A kommüniké úgy fogalmaz, színházat önként vállalt feladataként fenntarthat egy önkormányzat, vagy fenntarthat az állam, de lehet vegyes – önkormányzati és állami – fenntartású és finanszírozású is, és

ennek megfelelően alakulnának a fenntartói jogok is.

Vagyis ha a tervezet hatályba lép, az adott önkormányzat kinevezésre javasolhatja a földkerekség legprofibb színházigazgatóját is, Orbán minisztere gyakorlatilag bármilyen indoklás nélkül elutasíthatja. Mindössze azért, mert nála a kassza kulcsa.

Egyöntetű tiltakozás

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Facebookon tiltakozott a tervezet ellen. Úgy vélte, a kormány a független színházakat lényegében halálra ítéli, vagyis

csak politikai alapon juthatnának támogatáshoz.

A kőszínházak vezetőinek kinevezésével kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, a javaslat

az igazgatókra helyezne miniszteri béklyót.

Pénteken pedig levélben fordult Gulyás Gergely kancelláriaminiszterhez, melyben azt is kifogásolja, hogy

ilyen javaslat a miniszterelnök úr által is megerősített módon érvényben lévő kormány-Budapest megállapodás szerint nem születhetett volna a Fővárosi Önkormányzattal történő egyeztetés nélkül.

Egyúttal felteszi a következő kérdéseket:

  • készül-e a kormány a kultúrafinanszírozás átalakítására?
  • igaz-e, hogy miniszteri „egyetértési jogot” vezetne be az állam által is finanszírozott színházigazgatók kinevezéséhez és a megbízatás „visszavonásához”?
  • mikor kívánja a kormány az érintetteket tájékoztatni szándékairól?

A színházi szakmai szervezetek egyöntetűen elutasítják a tervezetet. Az ernyőszervezetként funkcionáló Magyar Színházi Társaság (MSZT) pénteken kiadott közleménye szerint a tervezet az előadó-művészeti intézmények, alkotócsapatok vezetői, munkatársai és fenntartói számára is mozgásterüket, művészi szabadságukat korlátozó helyzetet épít ki. A szakmai csúcsszerv ugyancsak hangot ad abbéli félelmének, hogy a közös üzemeltetési megállapodás intézményének bevezetése növelné a fenntartó önkormányzatok terheit, s félő,

hacsak nem kívánják alávetni magukat a teljes centralizációnak, az új rendszer színházak bezárásához vezethet a fővárosban és vidéken is.

Az MSZT is úgy látja, a színházi finanszírozás gyakorlatilag egy központi szervhez kerülne, amely független szakmai testületek nélkül működne. Hangsúlyozzák, széles szakmai egyeztetés nélkül készült egyéni képviselői indítványról van szó, az

ilyen mérvű strukturális változtatásokat szakmai egyeztetés nélkül elindítani nem építő szándékra vall.

Ugyancsak tiltakozását fejezte ki a Független Előadó-művészeti Szövetség, mely Kásler Miklós miniszternek írt nyílt levelében úgy fogalmaz, a tervezett intézkedések

a jelenlegi struktúra elbontását és az elosztható források további központosítását szolgálhatják.

Kiemelik, a működési célt szolgáló pályázat megszüntetése a teljes független szféra ellehetetlenüléséhez vezet, és élesen kritizálják azt is, hogy Kásler valamennyi önkormányzati színház igazgatói pályázata felől egymaga döntsön, mert

szakmailag semmi nem indokol egy ilyen kitüntetett felelősséget.

A kultúrstratégiai tanáccsal kapcsolatban megjegyzik:

kompetencia híján kizárólag politikai szempontokat lesz képes érvényesíteni a támogatások elosztásánál – az összeférhetetlenséget meg sem említve.

A szellem és a művészet önállósága és kifejezési formáinak ügye soha nem minisztériumi íróasztalok mellett dőlt el, az adófizetők forintjai elosztásának mikéntje viszont egyértelműen az Ön személyes, az annalesekben is rögzítésre kerülő felelőssége – zárul a független színházak szervezetének levele.

A Katona József Színház, amely a Gothár-botrány kirobbanásakor azonnal levette műsoráról a rendező darabjait, hétfő estére tüntetést is szervez Szabad ország, szabad város, szabad művészet szlogennel. Az esemény Facebook leírásában így fogalmaznak:

A magyar kultúra sokszínűségét eddig a művészet szabadsága biztosította. A politika nem szólhat bele a színházi életbe! A színházigazgató kinevezési joga nem lehet hatalmi játszmák eszköze. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a színházainkat! Ne engedjük, hogy a színházi szakma szabadságát kiszolgáltassák a politikai kinevezetteknek!

A demonstráción felszólal Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színésze, Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezetője, Farkas Franciska, színész, drámapedagógus, Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója, Pintér Béla, a Pintér Béla és Társulata alapítója mellett Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is.

A Fidesz vakon megszavazza

Bár a törvényjavaslatot cikkünk írásakor még be sem nyújtották, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető máris páros lábbal szállt bele a kultúra védelmezőibe. A képviselőcsoport vezetője a Facebookon azt írta,

a Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket,

ezért meg fogják szavazni a törvénycsomagot.

Hogy Gothár Péter rendező szexuális zaklatási bűnügye hogyan függ össze más színházak igazgatóinak kinevezésével, illetve a többi színház finanszírozásával, arra a

Borkai-féle orgiapárt

frakcióvezetőjének bejegyzése nem tér ki.