Megkóstoltuk a húst, ami nem hús

whooper
Németh Márton/Alfahír

December elején elérkezettnek láttuk az időt, hogy kipróbáljuk a Burger King húsmentes burgerét, a Rebel Whoppert, aminek neve egyébként lázadót jelent. Azt nem állítjuk, hogy ezzel mi is lázadtunk a marhahús-fogyasztás ellen, mert kontrollburgernek mégiscsak egy klasszikus Whoppert választottunk, de hát valamivel össze kellett hasonlítani, hogy mit tud a Rebel.

A Burger King leírása szerint a húsmentes hamburgerpogácsa teljesen növényi alapú, fenntartható gazdálkodásból származó szójából és búzából készült. Ez utóbbi egyből visszaüt a pogácsa állagán, ami első körben is meglehetősen száraznak tűnt, összevetve a marhahúspogácsával meg aztán pláne.

A szárazsághoz keménység is dukál, itt nem arra a kenyércsücsök fajtájúra kell gondolni, hanem a kontroll Whopperünkhöz viszonyítottra. Ilyen szempontból kicsit megidézte a mirelit pogácsákat is, csak sokkal jobb ízzel. Hentes családból származó gasztroszakértőnk konkrétan egy avas kolbászhoz hasonlította.

whooper
Németh Márton/Alfahír

Az ízzel nincs probléma, valamennyire érzed rajta, hogy nem húst eszel, bár ezt mindig nehéz megállapítani úgy, hogy eleve nem-hús tudattal ülsz le, de gyakorlatilag ugyanolyan jó, mintha az lenne, csak máshogy finom.

Az ára megegyezik a sima Whopperével, azt pedig a Bloomberg írta meg, hogy az energiatartalma is majdnem eléri az állati fehérjés verzióét.

 

De minek nekünk műhús, ha van igazi?

„Ki fogjuk kerülni az abszurdumot, hogy felnevelünk egy egész csirkét, hogy megehessük a mellét vagy a szárnyát, ezeket a részeket külön nevelve egy megfelelő közegben is előállíthatjuk”

-jósolta meg a jövőt Winston Churchill 1932-ben megjelent Fifty Years Hence című művében.

2019-ben pedig már nagyon közel állunk ahhoz, hogy ezt kivitelezzük. Méghozzá azért mert az elmúlt 100 év statisztikáiból kiindulva 2050-re fenntarthatatlan lesz az emberiség húsfogyasztása. Ha a jelenlegihez hasonló ütemben haladunk, becslések szerint 30 év múlva évi 455 millió tonnára növekedhet az évente elfogyasztott hús mértéke. Ezzel a föld- és vízfelhasználás is tarthatatlanná válna, nem beszélve a hústermeléssel kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátásról.

Jelenleg évi 75 milliárd állatot ölnek meg a húsáért, ami 10 másodpercenként 24 ezer állatot jelent.

Ez a szám várhatóan csak növekedni fog, hiszen a fejlődő országok, főként India és Kína, amiknek összlakossága meghaladja a 2,5 milliárdot még csak most kezd igazán bekapcsolódni a húsfogyasztásba. Pedig lassan már elérjük a háziállattartás határát. Hiszen azon felül, hogy maga a tenyésztés is lágerekben folyik, ahol az állatok természetellenesen összezsúfolva, rendkívül kis helyen élnek, az élelmezésükhöz szükséges terület is óriási. Ha a világ minden országában annyi húst ennének, mint a jelenleg legtöbb húst fogyasztó területeken, minden lakható négyzetmétert élelmiszertermelésre kellene használnunk. Pedig a jelenleg takarmányozást szolgáló mezőkön emberi fogyasztásra szánt ételeket is termelhetnénk. Kifizetődőbb is volna, hiszen minden 100 gramm növényi fehérjéből, amit mondjuk egy tehén megeszik, mindössze 4 gramm állati fehérje lesz.

A tudósok rátekintve arra az ábrára, ami szerint az elmúlt 50 évben a Föld népessége megduplázódott, a húsfogyasztás pedig megnégyszereződött úgy döntöttek, kezdeni kell valamit. És bár léteznek radikális vegán csoportok, nem sikerül túl sok embert magukhoz csábítaniuk, sokan pedig már gyerekként émelyegnek a brokkoli hallatán, így maradt a legbonyolultabb megoldás. Előállítani a húst, anélkül, hogy leölnénk az állatokat.

Folytatódik a vegánok és a húsevők harca Franciaországban

„Stop Speciesism" - ezt a jelmondatot firkálták McDonald's-ok, hentes- és sajtüzletek falaira a feldühödött vegán-aktivisták, tiltakozva az állatokat sújtó fajizmus, valamint az azokat rossz körülmények között tömegesen tenyésztő ételipar ellen.A vandalizmussal összefüggésben öt embert vettek őrizetbe, de pár napon belül szabadon is engedték őket.

Miért pont a burger?

Ahogy tesztünk is mutatta még itt is vannak problémák, hiszen, ha az ízt sikerül is reprodukálni az állag elmarad a valódi marháétól. Pedig az a hús, ami a hamburgerekbe kerül, ritkán képvisel csúcsminőséget. A hamburgerhúst az 1940-es években kezdték el gyártani vágóhídi hulladékból, majd a 80-as években ezt követték a szintén hasonlóan alacsony minőségű csirkefalatok. A műhúsgyártók is ezt a két terméket vették alapul, mert még mindig egyszerűbb a darált hús állagát visszaadni növényi alapú hozzávalókból, mint letenni egy steaket az asztalra. Ahogy a másik, sejtnövesztésen alapuló technológiai is gyorsabban állít elő egy csibefalatot, mint az állat bármely más részét.

A kutatások, amik olyan növényi termék előllítására törekednek, ami ízben és tápanyagokban is felér a húshoz, már 40 évre tekintenek vissza. A 80-as évek nem túl jól sikerült növényi alapú húspótlóihoz főleg szójababot és búzaglutént használtak, majd az Impossible Foods 2015-ben hozta el az áttörést, amikor sikerült előállítaniuk a hús legegyedibb alkotóelemének, a hem vasnak a laboratóriumi szintézisét. A Pat Brown professzor által alapított vállalat minden bizonnyal a továbbiakban is úttörő lesz a piacon, hiszen egyre több híresség jelenik meg mögötte befektetőként, többek között Bill Gates, Jay Z, Serena Williams vagy will.i.am.

Az Impossible Foods hamburgerpogácsáinak elkészítéséhez egyébként 95 százalékkal kevesebb szántóra és legelőre, valamint 74 százalékkal kevesebb vízre van szükség, mint a marhahúspogácsa előállításához.

whooper
Kvárik Anita/Alfahír

A húspótlás másik kutatási irányának fő képviselője a San Franciscó-i székhelyű Memphis Meats. Itt nem növényekből próbálják meg leutánozni a húst, hanem sejtekből igyekeznek azt előállítani, hogy ne kelljen leölni az állatokat, ezáltal csökkenthető legyen a tartásukból adódó ökológiai lábnyom. Konkrétan csirkesejteket növesztenek laboratóriumi körülmények között. Először egy apró szövetmintát vesznek egy élő állat testéből, majd a sokszorozódó izomsejteket hozzátapasztják egy alapzathoz, amit egy bioreaktorban, táplálóközegben növesztenek. Na és itt adódik az egyelőre kiküszöbölhetetlennek tűnő probléma. Az ehhez használt folyadék ugyanis szintúgy állati eredetű, úgynevezett magzati borjúszérum, aminek kinyerésével azonnal megölik a még meg nem született borjút.

Az ilyen módon előállított laborhús költsége pedig még mindig magasabb, mint a hagyományos termékeké, vagy a növényi alapúé, de a kutatók és a befektetők bíznak benne, hogy hamarosan elérheti a hagyományos termékek bekerülési költségét. Bill Gates ezt a vállalkozást is jónak látta megtámogatni pár millió dollárral, ahogy a GE egykori vezetője Jack Welch és Elon Musk testvére Kimbal Musk is meglátta a visszatérülő befektetési lehetőséget a műhúsgyártásban.

 

Nem mindenkinek tetszik a „laborhús”

Nem tűnik reálisnak, hogy az emberiség bármilyen pótlék hatására teljesen leszokjon a húsfogyasztásról, márcsak azért sem, mert őskorkutatók szerint a húsban található tápanyagok nagyon fontos szerepet játszottak fizikai fejlődésünkben, agyunk megnövekedésében, valamint erős kulturális kötődés is kialakult a húshoz az évezredek során. Az elfogyasztott mennyiséget azonban lenne lehetőségünk csökkenteni, de az ezt propagáló szakértőknek és vállalatoknak nem csak a technológiai kihívásokkal, hanem a társadalmak undorfaktorával is szembe kell nézniük.

Egy 2016-os amerikai felmérés szerint a lakosság közel fele ódzkodik attól, hogy rendszeresen laboratóriumban növesztett húst egyen, 15 százalékuk pedig meg sem kóstolná. A kutatók többsége az ízlést azonban csak egy társadalmi normának véli, ami változtatható. Elég csak arra gondolni, hogy a kelet-ázsiai országokban mi mindent megesznek, amire a nyugati államok lakosai leginkább undorral tekintenek. Sok országban, köztük az angolszász országokban is a nyelv, a húsok elnevezése eltávolítja a terméket az állatoktól, álcázva annak valódi eredetét. Így arra jutottak, hogy ha a növényi vagy sejtalapú húsokat sem „laboratóriumi”, „kémcső” vagy „in vitro” húsként emlegetnék, hanem a „tenyésztett” vagy „tiszta” jelzővel illetnék talán csökkenthetnék annak elutasítottságát.

Szakemberek szerint emellett, ha sikerülne hatásosan rámutatni arra, hogy a ma fogyasztott élelmiszerek nagyrésze szintúgy egy laboratóriumból indult, például a joghurt vagy müzli, akkor már nem is lenne annyira félelmetes a műhús. Pláne annak tudatában, hogy a napjainkban elfogyasztott növekedési hormonokkal, dúsított takarmánnyal és gyógyszerekkel tömött állatok szelektív tenyésztése már rég nem mondható természetesnek.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
A Jobbik EP-képviselője szerint csütörtökön Orbán Viktor rendszere megbukott az Európai Parlament előtt azzal, hogy elfogadták a Magyarországot is elmarasztaló állásfoglalást.