Végszóra elindul a vágy villamosa

Gálvölgyi János, Csiby Gergely, Györgyi Anna
Szokodi Bea / Rózsavölgyi Szalon

Egy befutott színésznő a Broadwayn, szülői mivoltát saját színészi karrierje miatt elhanyagoló apja, valamint a teátrum iránt már nem is érdeklődő fia a három főszereplője Michael McKeever: Végszó című vígjátékának. A szeretet meg (nem) nyilvánulásának okait kerestük mi is, amikor a darab sajtóbemutatóján jártunk a budapesti Rózsavölgyi Szalonban.

Mallory DuPre (Györgyi Anna) ötvenes éveiben járó, befutott, népszerű, de labilis lelki világú színésznő, akinél megjelenik igazi nagyvilági életet élő apja, Edward (Gálvölgyi János), a hetvenes éveit taposó legendás színész. A két, nagyban hasonlító karakter versengésében pedig ott őrlődik Christian (Csiby Gergely), Mallory harmincas fia, aki Supermanként (nem csak vastag, fekete keretes szemüvege és kicsit esetlen karaktere utal Clark Kentre) próbálja megoldani az ő egész világának, azaz anyjának és nagyapjának problémáit.

„Clark Kent”, anyja „személyi titkára”
Szokodi Bea / Rózsavölgyi Szalon

Christian – ellentétben a család két idősebb generációjával – nem rajong a színházért. Bár gyerekként színészkedett, nem vágyik vissza a világot jelentő deszkákra, és ezen az sem változtat, hogy folyton versengő, mi több, akár egymáson is átgázoló nagyapja és anyja megkapják álomszerepüket: Lear királyt és Gonerilt. Christiannak is van esélye a darabban a Bolond szerepére, de neki az sem kell – a fiatal fiú szinte anyja személyi titkára, ami lefoglalja teljes életét.

Az ember a pálya elején még azt gondolja, húsz év múlva már olyan rutinja lesz, hogy csak úgy beröppen a színpadra. Nem így van. A röppenéshez mindig komoly felkészülés kell. A Végszóban is előkerül mindez

– mondta Gálvölgyi János arról, milyen színészként színészt játszani, és tényleg érezni, a broadwayi legenda, Edward mennyire komolyan veszi a készülést Lear szerepére.

Gálvölgyi János: A röppenéshez komoly felkészülés kell
Szokodi Bea / Rózsavölgyi Szalon

Michael McKeever Végszó című vígjátéka, melynek magyarországi bemutatója a héten volt a fővárosi Rózsavölgyi Szalonban, a fergeteges humor ellenére mély családi, sőt társadalmi kérdéseket feszeget. A színészcsalád hogyan is jutott ebbe a konfliktusokkal teli helyzetbe? Hogyan vált Mallory már-már annyira őrültté, mint korábbi szerepében Blanche DuBois, A vágy villamosának főhősnője?

Fontos kérdés az is, hogy szeretik-e egymást a színészcsalád tagjai? Ha igen, akkor hogyan? Őrülten féltve, mint Médeia a gyermekeit?

(Most már nincs visszaút! Csak gyorsan! / Meg kell őket ölnöm, hamar, különben / más, kegyetlenebb kezek sújtanak le / a két fiamra! Nincsen más megoldás, / nem, nincsen… Meg kell halniuk! / És akkor már – jobb, ha az én kezemtől, / aki szültem őket – Nem, nem szabad / gyöngének lennem… Mért késlekedem? / Borzalmas, de ha meg kell lennie, / jobb, ha minél előbb… [Euripidész: Médeia])

Vagy álságosan szeretnek, mint Goneril Leart?

(Én, sir, / Jobban szeretlek, mint kimondható, / Drágább vagy előttem, mint szemem világa, / Tér és szabadság s minden, ami ritka, / Dús és becses. [Shakespeare: Lear király])

Mallory Goneril jelmezében
Szokodi Bea / Rózsavölgyi Szalon

Vagy csak magukat, illetve az ő választottjaikat szeretik? Ennek érdekében a két mellékszereplő, Alice (Bajor Lili), Edward kirendelt házi szakápolója, illetve Tony (Kovács Máté), Mallory fiatal kedvese remekül hozzáteszik tehetségüket a darabhoz.

Mallory és ifjú párja, Tony
Szokodi Bea / Rózsavölgyi Szalon

Vagyis a hogyan szeressünk, azt hogyan mutattuk ki kérdésekre keressük a választ a színészt játszó színészekkel együtt mi, nézők is. Erre utal, hogy a nézők már a darab elején váratlanul maguk is részesei lesznek az előadásnak.

A mű végig egyetlen helyszínen, Mallory lakásában, annak is nappali szobájában játszódik. Dicső Dániel rendező azonban pompásan nyúlt a McKeever művéhez, a néző – köszönhetően például Mallory színről színre változó jelmezének (itt emeljük ki Veréb Dia jelmeztervező munkáját), illetve a kilencvenes-kétezres évek amerikai betétdalainak – teljesen átélheti a Broadway hangulatát, szinte magunk előtt látjuk a New York-i színházi élet nyüzsgését. Ebben a miliőben okoz katarzist Edward sorsa (és az ezt követő színpadi hangulatváltás), Christian lázadása és ezek következményeként Mallory karakterfejlődése.

A családi viszonyok, akár az egymásra figyelés hiánya, a szeretetvágyak, a domináns anya és az árnyékába szorított gyereke, egy papa, aki elmulasztott törődni a lányával, miközben azért szereti őt, és ebben a családban voltaképp mindenki szereti a másikat, csak „felülviselkedik” a szeretetet – mindezek talán ismerős helyzetek lehetnek sokaknak. De mert itt egy színészdinasztiáról van szó, sarkított az egész poénokkal, szellemes végszavakkal, nagy játszmákkal

– nyilatkozta Györgyi Anna a darabról. Hozzátette: imádják játszani!

Györgyi Anna: „Felülviselkedik” szeretet
Szokodi Bea / Rózsavölgyi Szalon

Csiby Gergely szerint a darab kulcsszava, vagyis az igazi „végszó” – az a szeretet. Erre vár mindenki.

Nem is gondoljuk sokszor, milyen nehéz erről beszélni. Az előadás végén elgondolkodik a néző, mikor mondta utoljára a másiknak, hogy szereti, mikor éreztette vele legutóbb. Valahogy ezt soha nem kellene elfelejtenünk

– hangsúlyozta a Christiant játszó fiatal színész.

Mikor mondtuk utoljára a másiknak, hogy szeretjük, mikor éreztettük vele legutóbb?
Szokodi Bea / Rózsavölgyi Szalon

A színház olyan, mint az élet, csak jobbak a fények

– mondja Edward a darabban, a darab végére (különösen karácsony közeledtével) pedig úgy érezzük, a szeretet akkor igazi, ha az nem köti gúzsba a szeretet alanyát. Sem a színpadon, sem a való életben. És akkor mindegy, milyenek a fények!

(Michael McKeever: Végszó. Rózsavölgyi Szalon. Rend.: Dicső Dániel. Szereplők: Györgyi Anna, Gálvölgyi János, Csiby Gergely, Bajor Lili, Kovács Máté e.h.)

Tekintse meg a Rózsavölgyi Szalon fotósának, Szokodi Beának a fotóit is!
Gúzsba kötő szeretet
Gúzsba kötő szeretet
18