Kamupártok: a Fidesz szerint jó a szabályozás, a Mi Hazánk kiiktatná a többes ajánlást

Kamupártok: a Fidesz szerint jó a szabályozás, a Mi Hazánk kiiktatná a többes ajánlást

Szombaton írtuk meg annak a pócsmegyeri hölgynek az esetét, akinek az képviselő-ajánlásai – noha ő maga csupán két jelölnek írt alá – összesen huszonegy párt ívein szerepeltek. Az asszony még az országgyűlési választási kampányban feljelentést tett, és

bár a rendőrség megállapította a hamisítást, az elkövetők kilétére nem derült fény,

és a nyomozást lezárták.

Nem tudják, ki hamisította az aláírásokat tizenkilenc kamupártos közokiratra

Huszonegy ajánlóíven szerepelt egy pócsmegyeri hölgy ajánlása a 2018-as kampány során, holott ő csak két jelöltet ajánlott. Az általa tett feljelentést a rendőrség eredménytelenül lezárta, mert nem tudni, ténylegesen ki volt a hamisító. Jogászok és politikusok szerint jogi szigorítással kellene fellépni a kampánypénzre hajtó hamisítók ellen.

Az aláírásokkal kapcsolatos feketepiac virágzik, ennek bizonyítékai a mikro- és kamupártok kampányban „begyűjtött” ajánlásainak száma és a ténylegesen rájuk leadott voksok közti üvöltő különbség. Például a MIÉP, amely 1998-ban és 2002-ben még nagyságrendileg 250 ezer szavazót tudhatott maga mögött,

2018-ban 57 választókerületben gyűjtötte össze a jelöltállításhoz szükséges 500 ajánlást, ami azt jelenti, hogy legalább 28 500 támogatója volt.

Ám a radikális párt, aki a 2019-es önkormányzati választáson a Mi Hazánkkal és a Független Kisgazdapárttal működött együtt, az ajánlások leadása után mindössze ennek a támogatásnak a töredékét szerezte meg:

57 jelöltjük 6897 szavazatot kapott,

vagyis csak minden negyedik ajánlójuk támogatta a jelöltet voksával is. A MIÉP teljesítette az országos lista állításához szükséges feltételt (legalább kilenc megyében és a fővárosban legalább huszonhét jelölt) is, mi után pedig költségvetési kampánytámogatásban is részesült. A párt országos listájára azonban mindössze 8712-en szavaztak.

Borbély Andrea jogász, a Nemzeti Választási Bizottság tagja lapunk kérdésére korábban úgy vélte, jogi szigorítással lehetne fellépni a kamupártok ellen. Azt mondta, például a jogalkotó előírhatná, hogy

az adott párt a választások előtt bizonyos idővel korábban legyen bejegyezve,

így látható lenne, hogy az valóban működik, adott székhelyen megtalálható stb. Ilyen előírás lehetne például, hogy legyen egy lezárt teljes, január 1-től december 31-ig terjedő pénzügyi éve – mondta. A jogi szakember úgy vélte, a jelölő szervezettől

nyilvántartásba vételkor vagy a kampánytámogatás előtt lehetne kérni letétet, biztosítékot, bankgaranciát, vagyonnyilatkozatot

abból a célból, hogy biztosítva legyen a kampánytámogatás esetleges visszafizetése. Ha nem tudják ezt biztosítani, akkor akár korlátozni is lehetne a kampánypénz mértékét.

Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak az ajánláshamisításról a nullánál akár kicsivel is jelentősebb politikai erők, ezért még szombat délután levélben kerestük meg a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a DK, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum, valamint a Mi Hazánk sajtóosztályát. Kértük őket, kommentálják az eljárást, továbbá azt kérdeztük, milyen jogszabályi változtatásokat tennének annak érdekében, hogy elkerülhetők, illetve szankcionálhatók legyenek az ilyen esetek, valamint hogy a hamis ajánlásokkal felvett közpénzek behajthatók legyenek!

A Mi Hazánk lapunknak küldött levele szerint a kamupártok futni hagyása a Fidesz bűne, ráadásul a választópolgárok adatainak törvénytelen nyilvántartását is a Kubatov-listákkal alapozták meg, mely szintén máig következmények nélkül maradhatott. Sőt, az azt feltáró Novák Elődöt sikerrel perelhette Kubatov Gábor: jogerősen kártérítés fizetésére kötelezték Novák Elődöt – emeli ki a levél a párt alelnökét. A jogszabályok jelenleg a politikusbűnözőket védik, de a rendőrség is felelős a nyomozások sikertelenségében – vélik. A Mi Hazánk szerint meg kellene szüntetni a többes ajánlás rendszerét, így megszűnhetne a választópolgárok adatainak feketepiaca. A párt úgy véli, a választási irodáknak hivatalból kéne megvizsgálniuk, hogy az érvénytelen jelölések egyszerű elírásból származnak, vagy elhalálozás, költözés arra utal, hogy régi adatbázisból hamisított aláírásokat egy párt, mely régen több támogatóval bírt, vagy a feketepiacon vásárolt adatbázist.

Meglepetésként ért minket, hogy a Fidesz is válaszolt megkeresésünkre. Válaszukban azt írták, a törvényeket mindenkinek be kell tartani a kampányban és azon kívül is. A kormánypárt szerint a jogszabályok világosak és kellően szigorúak. (Ennek finoman szólva ellentmond a kamupártoktól be nem hajtható 3,4 milliárd forint – a szerk.) A Fidesz hangsúlyozza, a választási törvény lehetőséget ad arra, hogy több újonnan alakuló, a demokráciát minél szélesebb körben szolgáló politikai formáció részt vehessen a választásokon. Úgy vélik, a parlament egy korszerű és átlátható kampányfinanszírozási rendszert állított fel. (Itt megint felhívnánk a figyelmet a be nem hajtható 3,4 milliárd forintra – a szerk.) Az állami támogatás megszerzésére szakosodott úgynevezett kamupártok előtt is bezártunk egy kiskaput, hiszen az országos listát állító pártok minden tisztségviselője és jelöltje közösen felel a kampánytámogatások visszafizetéséért. (Kovács Zoltán államtitkár elhíresült mondatát idézve: „De sikerült?” – a szerk.) Az a párt pedig, amelyik az előző országgyűlési választásokon folyósított állami kampánytámogatással még nem számolt el, az nem indulhat – zárul a kormánypárt levele.

A többi párt szombati kérdéseink megírása óta nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a sajtó nyilvánossága segítségével foglaljon állást a kamu- és bizniszpártok kérdésében.