Talán sikerül békíteni, mielőtt a törökök nekiesnének az orosz zsoldosoknak

Líbia
Twitter

Több cikkben is foglalkoztunk vele, hogy Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása után a káosz és a milíciák vették át az uralmat Líbiában, közülük emelkedett ki Halifa Haftár tábornok, aki eltökélte, hogy megdönti a nemzetközileg elismert, Fájez esz-Szarrádzs által vezetett kormányt (GNA):

Egy ország, két kormány, polgárháború, olaj és menekültek

Moammer Kadhafi 2011-es eltávolítása nem hozott demokratikus átmenetet Líbiában, az országban polgárháború dúl a Fájez esz-Szarrádzs vezette egységkormány és Halifa Haftár tábornok között, aki a Líbiai Nemzeti Hadsereg parancsnoka. A főváros ostrom alatt áll, a nemzetközi szereplők álláspontja nem egyértelmű, erős törzsi megosztottságot is láthatunk, miközben a világ egyik legnagyobb olajkincsén ül az ország.

Haftár már tavaly április 4-én Tripoli ellen vonult, az offenzíva megakadt, december 12-én bejelentette, hogy újra megindítja csapatait a főváros ellen.

Az egyébként is aggasztó helyzet akkor kezdett a mélyebb eszkaláció felé haladni, amikor Ankara, Szarrádzs kérésének hatására elindította a folyamatot, aminek végén török katonákat vezényelhetnek Líbiába, Haftárék ellen:

A török parlament megszavazta, katonákat küldhetnek Líbiába is

December 13-án számoltunk be arról, hogy a Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása óta szétesett és különböző milíciák által uralt Líbiában a katonailag legerősebbnek mondható hadúr, Halifa Haftár offenzívát indít Tripoli és a nemzetközileg elismert kormány ellen: Halifa Haftár tábornok és csapatai terveik szerint döntő offenzívát indítanak Tripoli elfoglalására, a hadúr a szétszakadt ország keleti részét irányítja.

Ebben a kérdésben ütköznek a török és orosz érdekek, Moszkva ugyanis inkább Haftár mellett áll, míg Erdoğanék Szarrádzs oldalán szállnak be.

Orosz zsoldosok

Haftárt támogatja az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Szaúd-Arábia és Egyiptom. Ide sorolhatjuk Franciaországot is, de mióta az ENSZ elismerte a Szarrádzs-kormányt, Macronék óvatosabbak. Moszkva sem feltétlenül a hivatalos csatornákon keresztül segíti Haftárt, de Erdoğan szerint a hírhedt Wagner Group zsoldosai is feltűntek a tábornok csapataiban, ezért Törökország sem maradhat csendben, legalábbis az elnök megfogalmazása szerint.

Jól prezentálja a különböző érdekek által szabdalt külpolitikákat, hogy Törökország és Oroszország Szíriában együttműködik, közös ellenőrzés alá vonták a 30 kilométeres biztonsági zónát a török-szír határon, emellett Ankara orosz légvédelmi rendszereket vásárolt, amivel sikerült kiváltani Washington haragját is, Líbiában mégis ellenkező oldalra kerültek.

A polgárháború elég rosszul áll Szarrádzs szempontjából, az ország szűk területei maradtak a GNA ellenőrzése alatt, amit ez a livemap remekül szemléltet.

Pirossal vannak jelölve Haftárék területei, kékkel a nemzetközileg elismert kormány, zölddel az egyéb törzsek és milíciák:

LÍbia

Miért fontos a törököknek?

Meg fogjuk védeni Líbia és Törökország jogait a Földközi-tenger keleti medencéjében

- ezek Erdoğan szavai.

Líbia volt az Oszmán Birodalom utolsó észak-afrikai tartománya, de eltekintve a török elnök birodalmi nosztalgiájától, kőkemény érdekeket láthatunk a döntés mögött.

Ankara 2019-ben kötött gazdasági megállapodást a Szarrádzs-kormánnyal, ez tartalmazza a Földközi-tenger keleti medencéjének tengerészeti kérdéseit is. Ennek köszönhetően Törökország fontos tengeri területekhez juthat, a víz alatt húzódó nyersanyag-lelőhelyekkel egyetemben. Ciprus és Görögország már erős tiltakozásba kezdett emiatt.

Haftárék jó helyzetben

Ahogy feljebb egy térképen mutattuk, eddig is a Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) uralta az ország területeinek túlnyomó többségét, de kedden bevonultak Szurtba is, ami stratégiailag kiemelt jelentőségű pont.

A líbiai partok középső részén fekvő kikötővárost harc nélkül foglalta el Haftár, a szalafitákkal kötött megállapodás után. Innen nyugatra a GNA területei fekszenek, keletre minden Haftáré, ahogy nagyrészt délre is.

Közben az Afrigatenews líbiai hírportál arról írt, hogy az LNA szerda estétől légi blokád alá vette Tripoli egyetlen nemzetközi repülőterét, hogy a törökök ne tudjanak átdobni csapatokat.

Szétfeszül az EU külpolitikája?

Az Európai Unió hivatalosan a nemzetközileg elismert kormányt támogatja, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke igyekszik aktív szereplőként fellépni a konfliktusban. Először elítélte Törökország lehetséges katonai beavatkozását Líbiában, majd Isztambulba utazott, hogy Erdoğannal tárgyaljon a feszültség csökkentésének lehetőségeiről. Szarrádzs Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel tanácskozott Rómában.

A tagállamok érdekei viszont nem feltétlenül egyeznek. Olaszország a befolyását és befektetéseit védve Szarrádzs mellett van, de Párizst Haftár mögé sorolhatjuk. A törökök beszállása és a tengeri vita még tovább feszítheti az EU egységét, Ankara Tripoli által támogatott törekvései keresztbe húzzák a görög és ciprusi érdekeket.

Ha szüksége van rá, Erdoğan még mindig kijátszhatja a menekültkártyát, amivel rendszeresen fenyegeti az Európai Uniót:

Erdogan Orbán mellett állva beszélt arról, hogy megnyithatják a kapukat a menekültek előtt

A nemzetközi sajtótájékoztató előtt tíz megállapodást, illetve szándéknyilatkozatot írtak alá a felek képviselői, például postai, oktatási, közúti fuvarozási, űrkutatási és diplomáciai együttműködésről, valamint Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan egy politikai szándéknyilatkozatot is ratifikált. Orbán Viktor azzal kezdte, hogy 2013-ban Ankarában kötöttek egy megállapodást, mely alapján létrehozták a legfelsőbb szintű stratégiai tanácsot, ami összefogja az együttműködést.

Tűzszünet

Törökország és Oroszország a múlt szerdai, Putyin-Erdoğan találkozó után kezdeményezett tűzszünetet Líbiában, Haftár tábornok szombat este elfogadta ezt.

Az LNA csak annyit kötött feltételként, hogy a kormányerők is állítsák le a hadműveleteket. Tripoli néhány órával később szintén rábólintott az ajánlatra, hivatalosan vasárnap hajnali 1 órától, közép-európai idő szerint 0 órától lépett érvénybe a határozatlan idejű tűzszünet.

Később viszont mégis lehetett lövéseket hallani Salaheddin és Ain Zara kerületekben, a felek egymást vádolják a fegyvernyugvás megsértésével, a kisebb incidenseket leszámítva azonban tényleges tűzszünetről beszélhetünk. A török védelmi minisztérium szerint is nyugodt a helyzet, egy-két esemény kivételével.

Moszkva a kulcs?

Az orosz média hétfő reggeli értesüléseit az orosz külügyminisztérium is megerősítette, eszerint Moszkvában hosszabb távú tűzszünet megkötésére törekszenek a felek.

Ennek érdekében az orosz fővárosba érkezett Haftár és Szarrádzs is, ami már önmagában is eredmény. Sőt, várhatóan az orosz és török külügyi-védelmi vezetők mellett az egymással háborúban álló felek irányítói közvetlenül is felveszik egymással a kapcsolatot.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss