Börtönök: Rétvári nem tudta megmondani, miért sértik meg a saját törvényüket

Börtön
MTI

Hiába kérdeztük, Rétvári Bence nem tudott érdemben válaszolni arra a kérdésünkre, hogy a büntetés-végrehajtásban letöltendő szabadságvesztésüket töltő raboknak jogerősen megítélt kártérítések leállítását hogyan tervezik végrehajtani, ha ezek kifizetéséről érvényes és életben lévő törvény rendelkezik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárától pénteki sajtótájékoztatóján akartuk megtudni, hogy terveznek-e törvénymódosítást az ügyben, hiszen

enélkül a saját maguk által írt törvényt fogják megsérteni.

2016 őszén ugyanis az Országgyűlésben elfogadtak egy törvényt, melynek értelmében a magyar állam saját magától fizet kártérítést azoknak a raboknak, akiknek bizonyíthatóan rosszak voltak a börtönkörülményeik. Tették mindezt azért, mert az ezt megelőző korábbi években az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt magyar bűnözők ezrei nyertek pereket a fogvatartási körülmények miatt, Strasbourg pedig rendre fizetésre kötelezte a magyar államot. A törvénymódosítással végül azt érték el, hogy valamivel kevesebbet –de így is több százezres, vagy több milliós- összegeket kellett fizetniük a raboknak, az ügyeket pedig házon belül el lehetett intézni Strasbourg helyett.

Blöff lehet, hogy Orbán az igazságérzetünk miatt állítja le a raboknak fizetett kártérítéseket

Orbán Viktor váratlan bejelentést tett januári Kormányinfó nevű sajtótájékoztatóján arról, hogy a magyar állam ezentúl megtagadja a büntetés-végrehajtási intézetekben letöltendő szabadságvesztésüket töltő raboknak való kártérítési összegek kifizetését. A miniszterelnök állásfoglalása először is azért volt érdekes, mert egy olyan jogorvoslati eljárást állított le, amit korábban saját maguknak vezettek be.

A 2016. október 25-én megszavazott, 2016. évi CX. törvény módosítása egyértelműen leírja, hogy kártalanítás jár az elítélteknek a fogvatartás során történt törvénysértések vagy hanyag körülmények miatt. Ez a törvény rendelkezik arról is, hogy a kártalanítás egy napra eső összege legalább 1200, legfeljebb 1600 forint.

Miután Orbán Viktor miniszterelnök a saját kártérítési rendszerük életbelépését követően több mint három évvel, most januárban bejelentette, hogy nem fizetnek tovább, két kérdés merült fel.

Az egyik, hogy miért hivatkoznak az emberek igazságérzetére, ha ez az igazságérzet már 2016-ban is megvolt, ők mégis törvényt hoztak a kifizetésekről. A másik, hogy egy jogállamban hogyan akarnak szembeszállni egy írott törvénnyel már azelőtt, hogy azt saját igényeik szerint megváltoztatnák az Országgyűlésben.

Emiatt kérdeztük meg Rétvári Bencét arról, hogy terveznek-e törvénymódosítást, magyarul visszavonják-e a 2016 őszi módosításokat. Az államtitkár azonban képtelen volt egyenes választ adni, inkább arról beszélt, hogy majd nemzetközi fórumok előtt fogják megvitatni a kártérítések ügyét.

Ezért felhívtuk rá a figyelmét, hogy igazából teljesen mindegy, milyen fórumon milyen vitákat folytatnak, hogy ha életben lévő magyar törvény rendelkezik a kártalanításokról. Az államtitkár azonban erre is azzal válaszolt, hogy az emberi jogi bíróság ítélete miatt került sor a magyar törvénymódosításra is, ezért szerintük előbb nemzetközi színtéren kell foglalkozni a témával, csak azután láthatják meg, hogy van-e itthon jogalkotási feladat, vagy sem.

Csakhogy ez továbbra sem változtat azon, hogy van egy törvény, és azt a magyar állam nem akarja betartani.

Mivel nem kaptunk érdemi választ az államtitkártól azon kívül, hogy majd nemzetközi szinten fogják megvitatni a kártérítési ügyeket (ami nyilván kiváló kampányanyag lesz), Rétvárit megkérdeztük arról is, hogy mi lesz akkor, ha a nemzetközi vitáik sikertelenek maradnak, és a rabok ismét az emberi jogi bíróság előtt fognak pereket nyerni, ami a jelenleginél is magasabb összegeket jelenthet.

A KDNP-s politikus erre a legszomorúbb parlamenti stílusát elővéve arról kezdett beszélni, hogy a balliberális pártoknak évekkel ezelőtt, teljesen más témákban milyen félelmeik voltak. Az államtitkárt ezen a ponton láthatóan elvesztettük, így okosabbak csak annyival lettünk, hogy Orbán Viktor bejelentését valószínűleg nem előzte meg körültekintő munka, és a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a rabok még több pénzt fognak kapni az adófizetőktől egészen addig, míg a büntetés-végrehajtásban nem történik meg minden szükséges fejlesztés.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
Gyüre Csaba: felvetődhet, hogy 3000 rabot engednek ki a börtönökből.