Blöff lehet, hogy Orbán az igazságérzetünk miatt állítja le a raboknak fizetett kártérítéseket

Börtön
Rosta Tibor/MTI

Orbán Viktor váratlan bejelentést tett januári Kormányinfó nevű sajtótájékoztatóján arról, hogy a magyar állam ezentúl megtagadja a büntetés-végrehajtási intézetekben letöltendő szabadságvesztésüket töltő raboknak való kártérítési összegek kifizetését. A miniszterelnök állásfoglalása először is azért volt érdekes, mert egy olyan jogorvoslati eljárást állított le, amit korábban saját maguknak vezettek be.

Másrészt a kártérítések leállításával a magyar állam nem úszhatja meg a pereket, legfeljebb visszatérhet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által végzett eljárásokhoz, melyek végén a rabok még magasabb összegeket is kaphatnának.

Börtön
Az ilyen körülmények vezettek kártérítésekhez: kevés hely, függönnyel takart vécé, melegvíz hiánya, stb.
MTI/Koszticsák Szilárd

De valószínűleg valami másról van szó, és a kormány nem vaktában borítja az emberi jogi bírósággal való megállapodását, még ha a propaganda számára kézenfekvő is úgy beállítani a magyar miniszterelnököt, mint egy igazságos, a rabok jogai helyett a tisztességes adófizetők vagyonát féltő politikust.

Ahhoz, hogy értsük a rabok kártérítése körül fennálló történéseket, röviden vegyük végig az eseményeket:

  • Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Varga és társai kontra Magyarország ügyben 2015. március 10-én meghozott ítéletében hat rabnak összesen 26,3 millió forintot ítélt meg a rossz börtönkörülmények miatt. Ekkor jogvédő szervezetek kezelésében már további 450 ügy volt folyamatban Strasbourgban, és az EJEB márciusi, úgynevezett vezetőítéletében arra kötelezte Magyarországot, hogy tegyen intézkedéseket a körülmények javítására.
  • Ez azt is jelentette, hogy futószalagra kerültek ügyek, hiszen szinte mind egyforma panaszokra épültek, a győzelem garantált lett.
  • Ezzel beindult a börtönszleng szerinti "heringpénz" biznisz, és több ezer rabnak indult hasonló ügye, a magyar állam pedig milliárdokat fizetett ki nekik.
  • Az Országgyűlés 2016. október 25-én törvényt fogadott el a kártalanításokról, ebben meghatározták, hogy a raboknak az emberi jogi bírósághoz fordulás előtt a magyar jogrendszerben kell kártérítést kérniük, ami minden, sérelmezett körülmények között eltöltött nap után 1200-1600 forint lehet.
  • Az emberi jogi bíróság ezt elfogadta, és 2016. november 23-án minden folyamatban lévő eljárást felfüggesztett, továbbiak indítására pedig csak Magyarországon lett lehetőség. A jogszabály 2017. január 1-én lépett hatályba.
  • Ezzel a heringpénzezés nem állt le, jogvédők továbbra is ezerszám indították meg az eljárásokat. A magyar államnak ez a helyzet mégis jobb volt, mint az EJEB-féle eljárások, mert így gyorsabban, és valamivel kevesebbet kellett és kell fizetniük a raboknak, mint a külföldi eljárásokat követően.
  • Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője sajtótájékoztatóján elárulta, hogy a börtönkörülmények miatt 12 ezer per indult a magyar állam ellen, csaknem 10 milliárdos kártérítési összegben.

És is jött a képbe Orbán Viktor, aki január 9-én váratlanul, külön újságírói kérdés nélkül magától kijelentette, hogy Varga Judit igazságügyi minisztert a kifizetések leállítására utasította. Ráadásul a miniszterelnök az indoklásában a gyöngyöspatai ügyhöz hasonlóan lényegében itt is az emberek igazságérzetével érvelt, ami nagyon jó propagandaeszköz, csak hát a jogi kötelezettségek nem így működnek:

ha így működnének, az Országgyűlés 2016-ban sem döntött volna arról, hogy saját magától hajlandó kártérítéseket fizetni.

Mindez persze nem gond, de a Fidesz gyanúsan, azonnal kampányt épített Orbán kijelentésére, többek között fizetett hirdetésekben terjesztik a bejelentését a közösségi médiában, az emberek pedig örülnek, mert úgy látják, az igazságérzetüknek megfelelő döntést hozott a miniszterelnök.

A háttérben azonban valami más lehet, mondhatni az egész ügy árasztja magából a stratégiaszagot. Az egyik lehetőség, hogy az Unióval való harcoktól (külső ellenségkép) belpolitikai hasznot remélő miniszterelnök ezzel az üggyel szeretné tematizálni a közéletet, és újabb frontot nyit a "sorosista", "elnyomó és bűnpárti" nyugati elvárásokkal szembeni harcterén.

Ha ez így van, akkor a rabok ismét Strasbourgban fognak pereket nyerni az állammal szemben, amiket kötelesek leszünk kifizetni, a kártérítések a mostaninál is magasabbak lesznek,

és végeredményben az adófizetők pénzéből épül ki egy kívülre célzott, a hazai tábort eggyé kovácsoló, negatív fideszes politikai kampány. Ismét.

A másik lehetőség némileg kulturáltabb és előrelátóbb. Mivel az EJEB arra szólította fel a magyar kormányt, hogy javítson a hazai büntetés-végrehajtási intézmények kapacitási arányain, valamint az azokban tapasztalható körülményeken, könnyen lehet, hogy a kormány az elmúlt évek fejlesztései nyomán arra jutott, megéri leállíttatni az egész kártérítési mechanizmust, és ez nem zárja ki azt sem, hogy

látszólag az igazságérzetünket féltő harcot vívjon Orbán Viktor az Európai Unió bíróságával.

Fejlesztésekre alapozó utalást a kormányfő is tett sajtótájékoztatóján, amikor úgy fogalmazott:

"Ráadásul úgyis, azóta építettünk börtönt, meg javultak a börtönviszonyok, tehát jobb a helyzetünk mint korábban volt".

Ugyanis hiába lett teljes kudarc a kormány által szorgalmazott börtönépítési program (a 2019-re ígért nyolc börtönből egy sem épült meg, helyettük lett egy új, átalakított intézmény Kiskunhalason), valami azért mégis csak történt. A 2016. október 25-i országgyűlési törvénymódosítás óta ugyanis

  • 2016. október 26-án átadták az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet solti objektumának új fogvatartotti körletépületét, ami 108 férőhelyes bővülést jelentett.
  • 2017 decemberében a Váci Fegyház és Börtön fogvatartotti befogadóképessége nőtt, ami 120 férőhelyes bővülést jelentett.
  • 2018. december 5-én új körletrészt (F-körlet) adtak át az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet solti objektumában, ami 144 férőhelyes bővülést jelentett.
  • 2019. február 22-én átadták az első új börtönt Kiskunhalason, ami egy korábbi menekültügyi őrzött befogadóközpont átalakításával jött létre, mindez 472 férőhelyes bővülést jelentett.
  • Eközben folyamatosak voltak a kisebb fejlesztések a korábban bírált területeken, például termeket újítottak fel, a zárkák vécéit számos helyen elkülönítették, valamint zárkaösszenyitási programokkal új férőhelyeket hoztak létre. Ezek számát nem ismerjük.

Ez a kezdeti ígéretekhez hasonlítva nagyon szerény eredmény, ugyanakkor mégis jelentős lehet, ha a kártérítési ügyek újratárgyalását nézzük. A fentebb összesített új férőhelyek száma ugyanis legalább 844, ami már kimutatható statisztikai javulást jelent a túlzsúfoltság tekintetében.

Váci börtön

A tavaly kiadott, 2018-as adatokra vonatkozó Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyve szerint 2018. december 31-én 16.303 fő tartózkodott büntetés-végrehajtási intézetben, ami 113 százalékos túlterheltséget jelentett (pontosan egy évvel korábban, 2017. december 31-én 17.343 fő volt rácsok mögött, így az ítélkezési gyakorlat is enyhülhetett).

A számokat visszaosztva megtudhatjuk, hogy 2018 végén 14.427 férőhelynek kellett lennie az országban, ami a 2019 februári, 472 fős bővítéssel már 14.899 helyet jelent. Ha ezt ismét visszaosztjuk a legutóbbi ismert rabszámmal, akkor már csak 109 százalékos telítettség jön ki.

Ez pedig rekord alacsony eredmény, amit a következő években további bővítések fognak kísérni, tehát kiváló tárgyalási alapok lehetnek.

Ezek fényében könnyen elképzelhető, hogy az állam úgy döntött: hiába a részsiker, némi kormánypropaganda kíséretében dupla sikert aratva megpróbálja újabb vizsgálatok alá helyezni a hazai büntetés-végrehajtási intézményeket.

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kedden a HírTV-ben azt mondta, már felfüggesztette a börtönben ülő bűnözőknek megítélt kártérítések kifizetését a magyar állam. Közölte, a kormány az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben készül megvitatni a gyakorlatot, ugyanis azt is megkérdőjelezik, hogy egyáltalán jár-e kártérítés a rossz körülmények miatt.

Ez arra utal, hogy a következő időszakban belpolitikai kampány része lesz a kérdés, függetlenül attól, hogy az eljárás végére a hazai börtönkörülmények elfogadható szintre javulnak-e, vagy pedig folytatódnak a vesztes nemzetközi perek. Mert ha így lesz, ez a fordulat egy jó kormánypárti kampányon kívül mindössze az adófizetők pénzét fogja felemészteni, miközben kimondott célja pont ennek az ellenkezője lenne.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1