Felvillanyozó musical show készül Tesláról

Pesák Ádám
Pesák Ádám a Nikola Tesla - Végtelen energia c. musical show olvasópróbáján

Sajtónyilvános olvasópróbát tartott a héten a Nikola Tesla – Végtelen energia című készülő musical show stábja. Mivel elég szokatlan, hogy egy feltalálóként híressé vált személy egy ilyen jellegű zenés-táncos produkció témája, kíváncsian vártuk a darab első nyilvános mozzanatait. És nem kellett csalódnunk.

Göcze Balázs, a Nikola Tesla – Végtelen energia című musical show-t fejlesztő TBG Production Kft. ügyvezető igazgatója a darab sajtónyilvános olvasópróbája előtt köszöntőjében elmondta, hogy az alkotói folyamat már hónapokkal ezelőtt elindult, és amikor bele-belekukkantottak a mozzanatokba, akkor

egy csoda születésének lehettek szemtanúi.

Egy ilyen pillanatot mi, újságírók, fotósok, operatőrök is átélhettünk, ugyanis a darab egyik betétdalát a Nikola Teslát alakító Pesák Ádám előadta nekünk.

Pesák Ádám ízelítőt adott a készülő műből

Ez a részlet azt a momentumot ragadja meg – ismertette Müller Péter Sziámi dramaturg, dalszövegíró –, amikor az Edisonnal szemben győzni látszó Tesla azzal szembesül, hogy leégett a laboratóriuma, és élete mélypontra kerül.

A Nikola Tesla – Végtelen energia című musical ötletgazdája az a Vona Tibor, akit korábban az ExperiDance táncegyüttes producereként, valamint a RaM Colosseum produkciós vezetőjeként ismert meg a nagyközönség. Vona a sajtótájékoztatón be is mutatta a darab alkotói gárdájának tagjait, így

  • Radó Denise rendezőt,
  • Sebestény Áron zeneszerzőt,
  • Egressy Zoltán szövegkönyvírót,
  • Müller Péter Sziámi dramaturgot, dalszövegírót,
  • Kiss Márk jelmeztervezőt,
  • Szabó Anikó koreográfust,
  • Károly Katalin korrepetitort.
Vona Tibor ötletgazda (hátul) Sebestyén Áronnal, Müller Péter Sziámival és Egressy Zoltánnal

Az ötletgazda ismertette: a musical gerincét hét főszereplő karaktere adja: Tesla (Szabó P. Szilveszter / Pesák Ádám), az ő fő ellenfele, Edison (Szomor György / Lux Ádám), George Westinghouse (Kautzky Armand / Gerdesits Ferenc), aki Tesla fő mecénása volt, Tesla legjobb barátja, Szigeti Antal (Szabó Máté / Kovács Áron). Fiktív személy a darabban Szigeti Antal kuzinja, Szigeti Adél (Békefi Viktória / Bori Réka). A Nikola Tesla életében felbukkanó szerelmi szál fontos alakja a kor ismert színésznője, Sarah Bernhardt (Janza Kata / Füredi Nikolett). Érdekesség a feltaláló életében, hogy Lenin (Pálfalvy Attila / Gerner Csaba) a valóságban is felkérte Teslát, aktívan vegyen részt a Szovjetunió villamosításában, aki azonban ezt nem vállalta, maradt Amerikában.

Vona Tibor a szereplőgárda egy részével

Tesla életében a magyar kötődés is fontos szerepet játszik – emelte ki Vona Tibor. Ez nemcsak barátja, Szigeti Antal révén fedezhető fel, hanem a feltaláló szakmai karrierje is Budapestről indult: első munkahelye a Puskás Telefontársaság volt.

Vona előzetesen azt is közölte, a látványvilágról a Forward Productionnek köszönhetően 80 négyzetméter LED-rács gondoskodik, amelyek tökéletes összhangban állnak a zenével, sőt a mozgással is.

A kétórás musical show a ma rendelkezésünkre álló legkorszerűbb show-technikai elemek alkalmazásával teremti meg azt a káprázatos, egyedi látványvilágot, amely a zenével együtt Tesla életének és a tizenkilencedik századi cilinderes, nagykalapos, roppant színes és pezsdülő nagyvilágnak egy hihetetlenül lenyűgöző atmoszférát ad

– olvasható a darab ajánlójában. Ennek megfelelően az impozáns látványtervekből, illetve a kort idéző jelmezekből az olvasópróbán a sajtó munkatársai is ízelítőt kaphattak.

Az ötletgazda azt is elmondta, az Operettszínház művészei is „szép számmal, első szóra és nagy kedvvel” csatlakoztak a produkcióhoz, melyre akkora a közönségérdeklődés, hogy

a február 28-29-i premierhétvégére, illetve a márciusi három előadásra már minden jegy el is kelt.

Mi több, Vona Tibor annak a reményének is hangot adott, hogy a produkció át fogja törni a magyar musicalek iránti nemzetközi közöny falait. Ezért az a tervük, hogy ezt vigyék, utaztassák, így erősítsék is Budapest imázsát.

Radó Denise rendező hozzátette, a darabban húsz táncos fog „fantasztikusan szép és látványos jeleneteket, táncképeket a színpadra varázsolni”.

Lenyűgöző volt az az alapanyag, amit Vona Tibortól megkaptam

– lelkendezett Radó Denise, a musical rendezője. – „Egy színdarabnál mindig az az érdekes, hogy a főhős, jelen esetben Tesla, hogy viszonyul a környezetéhez. A többi szereplő reakcióiból, a kimondott és ki nem mondott mondataiból, gondolataiból körvonalazódik a főszereplő karaktere.”

Radó Denise a most születő mű első pillanatától részt vett a munkában

Tesla egy különleges figura, különc, saját világában, illetve a tudomány világában él. Szinte mindent feláldozott, hogy a találmányait tökéletesítse és a világot jobbá tegye általuk.

Mint Radó Denise kifejtette, már számos zenés, illetve prózai darabot is rendezhetett, de számára az az igazi újdonság, hogy „ez egy most születő mű”, és az első pillanattól kezdve részt vehetett a munkában. „Ettől még izgalmasabb és még nagyobb kihívást jelent” – árulta el a művésznő.

Misztikus mozzanat

„Egressy Zoltán barátom hívott fel azzal, hogy Vona Tibor felkérte egy musical megírására. Ő még soha nem írt musicalt, én már sokszor, és eddig is szoros munka- és baráti kapcsolat volt köztünk, ezért azt szerette volna, hogy én írjam meg a dalszövegeket” – ezt már Müller Péter Sziámi dramaturg, dalszövegíró mondta, amikor arról kérdeztük, hogyan került kapcsolatba a darabbal. Hozzátette, a háttérhez egy misztikus mozzanat is tartozik, ugyanis Kesselyák Gergellyel két és fél éve terveztek egy operát, aminek ötletelésekor Müller azt mondta, Tesláról kellene írni egyet. Csakhogy a szerzőtársnál kisbaba született, így halasztódott a komponálás. Müller viszont már elkezdett kutatni: ami elérhető Tesláról, azt mind elolvasta, emberekkel beszélt, filmeket nézett, még az FBI-archívumot is megkereste – árulta el.

Ekkor keresett meg Egressy Zoli, hogy lenne egy musical. Kérdeztem: „Mi a téma?” Válaszolt: „Tesla!” Majd’ leestem a székről, aztán mondtam Kesselyák Gergőnek, hogy az operához keressünk egy másik témát

– ismertette a dramaturg, dalszövegíró.

Mint Müller Péter Sziámi fogalmazott, úgy érezte,

ez tényleg egy sorsszerű találkozás,

ezért nagyon nagy élvezettel készült a munkára. „Borzasztó izgalmas Tesla sorsa. Ő költőileg volt tudós – amit nagyon kevesen tudnak. Figyelemre méltó Olympian Gossip című mitologikus nagy költeménye” – ismertette a főhős kulturális vonatkozását. Élete misztikus élet is volt, az indiai bölcselettel nagyon szoros kapcsolatot ápolt, valamint kapcsolata volt Sarah Bernhardttal, a kor legnagyobb, spirituális ihletettségű színésznőjével is – fejtette ki.

Ha ezeket az érdekességeket eltávolítjuk, akkor is ott marad egy ember, aki feladta köznapi, mondjuk így, mérnöki életét, a szerelmi életét, mindent azért, mert „egy sugallatos manusz volt” – ismertette Tesla lelki attitűdjeit Müller Péter Sziámi, aki szerint a főhőst úgy kell elképzelni, mint egy soha nem alvó embert, akinek minden érzéke egy átlagember sokszorosának intenzitásával dolgozott. Mint kifejtette, a feltaláló kilométerekről hallott meg hangokat, elképesztő látása, valamint fotografikus memóriája volt, és nagyon érzékeny volt a sugárzásokra. „Ennek az érzéki képességcsomagnak révén gyűjtött be olyan infókat a kozmoszból, amelyek a köznapi ember számára felfoghatatlanok” – közölte Müller.

Müller Péter Sziámi: Tesla érzéki képességcsomagja révén gyűjtött be olyan infókat a kozmoszból, amelyek a köznapi ember számára felfoghatatlanok

A dalszövegíró kiemelte, rengeteg olyan találmány is Teslához fűződik, ami nem tudott megvalósulni például gazdasági okok miatt, vagy azért, mert egy ponton Tesla azt mondta, nem bocsát mindent az emberiség rendelkezésére.

Békesugár néven felfedezett valami csodát, és azt látta, hogy amit a részecskék és rezgések természetéről megállapított, az pusztító fegyverek előállításához vezet. Ez egy rémisztő tudás, és ez ad intellektuális és erkölcsi drámai hátteret a történetnek

– húzta alá a mű egyik fő mondanivalóját Müller Péter Sziámi.

A főhős magánéletéről a dramaturg, dalszövegíró azt mondta, volt valami halvány szerelmi szál az életében, de tudjuk, hogy nem volt igazán szerelmi élete. Illetve – és ez is nagyon jó kis költői mozzanat a szerzőknek – élete végén egy New York-i szállóban lakott, és rendszeresen etette a galambokat. Amikor kérdezték, akkor ő azt mondta, hogy szerelmes. Majd rámutatott egy fehér galambra, (ami ugye a béke jelképeként ismert) – idézte fel a musical egyik szimbolikus elemét Müller.

A művész az ötletgazda Vona Tiborról úgy vélekedett, ő nagyon tudatos és nagyon kreatív személy. „Amikor én verset írok, akkor egyedül vagyok, ráhangolódom a kozmoszra, akárcsak Tesla, és várom, hogy az az érzésem legyen, hogy kész van” – mondta kérdésünkre, majd hozzátette, amikor alkalmazott művészként egy darabot ír, tehát a cselekményt vagy épp a zenét kell szolgálnia, akkor nagyon-nagyon tesztel, keresi az inspirációkat.

Gúzsban táncolás, hogy egy dalnak a cselekményt is kell szolgálnia, hogy előbbre vigye, de ha úgy van, akkor meg kell állítania a pillanatokat, és azt kifejteni

– közölte. Mint fogalmazott, hogy ez hatékony legyen, az sokrétű pontosságot igényel, és elmondta, hogy ebben a szakaszban bárkinek a meglátásait szívesen fogadja. A háttérmunkákról szólva elárulta, leültek Egressy Zoltán szövegkönyvszerzővel, megbeszélték, hogy épüljön fel a cselekmény, hol kerüljenek bele dalok, hol kerüljenek bele táncok – hiszen egy borzasztó erős táncegyüttes is szerepel a musicalben –, de Sebestyén Áron zeneszerzőtől és Vona Tibor ötletgazdától is kapott kulcsszavakat.

A dramaturg-dalszövegírónak a zeneszerző és az ötletgazda is adott kulcsszavakat

„Nagyon érdekes volt, hogy Áron, aki elképesztően tehetséges, a zenéhez mindig felénekelt »kamu« angol dalszöveget is. Így a dinamikák, hogy miről szól egy rész, hogy mik benne a kulcsszavak, azok ott voltak előttünk. Ezt Tibor és Zoli hallotta először, és ha azt kérdezték, »itt mi lenne, ha…«, akkor vagy úgy érveltem, hogy zeneileg nem stimmel, vagy megköszöntem és beépítettem. Tibor például egy prágai kocsmadalhoz írt egy vázlatot, abból bekerültek dolgok” – avatott be minket a kulisszatitkokba Müller Péter Sziámi.

A TBG Production honlapján megtekinthető promóvideóban hallható zeneszámról az olvasópróbán a szerzők azt mondták: az előadáson ez nem hangzik el, ennél utóbb még sokkal erősebb dalok születtek!

Amit mi eddig láttunk, az felvillanyozó produkciónak tűnik. Ezek után kíváncsian várjuk, hogy a február 28-i premieren felgyúljanak a RaM Colosseum színpad fényei, és megismerhessük a feltalálón túl Teslát, az embert is.

(Sebestyén Áron–Egressy Zoltán–Müller Péter Sziámi–Radó Denise: Nikola Tesla – Végtelen energia. RaM Colosseum. Címszerepben: Szabó P. Szilveszter / Pesák Ádám. Premier: 2020. február 28.)