A még hivatalossá sem váló új Nemzeti Alaptantervet (NAT) már most is rengeteg kritika éri. A szakmai szervezetekkel való egyeztetés hiánya miatt, most szembesülnek igazán a pedagógusok az őket érintő nem feltétlenül pozitív meglepetésekkel.
A kormányközeli Magyar Idők Nemzet írta meg nemrégiben, hogy értesüléseik szerint a jövő szeptembertől érvényes(?), átdolgozott Nemzeti Alaptantervnek már nem lesz része a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy. A minisztérium tervei szerint a jövőben a diákok többé nem "elszigetelten", hanem a többi tantárgyba beépülve tanulják majd a médiaismeretet.
A Fake News-ok aranykorában némileg meglepetésként hatott a hír, hogy a kormány keresztet vethet a tantárgynak, másrészt azért is tűnik átgondolatlannak a "koncepció" (már, ha lehet ilyenről beszélni az új NAT esetében), mert egyre nagyobb fontosságot igényelne az, hogy a tudatos médiahasználatot oktassák a diákoknak.
A kormány szerint természetesen semmi gond ezzel a törekvéssel, hiszen véleményük szerint jobb, ha „a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése” megjelenik minden tantárgyban. Az már más kérdés, hogy
Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója a 444-nek korábban azt mondta: az, hogy a tantárgy tartalma más tárgyakba kerül, csak "retorikai fogás", ehhez ugyanis a többi tanár továbbképzésére és tananyag-, illetve módszertani fejlesztésre lenne szükség.
Hartai szerint anélkül, hogy biztosítanák a tanárok képzését és továbbképzését, és tananyag- és módszertani fejlesztések hiányában nem beszélhetünk valódi tartalmi integrációról.
Endre évek óta Médiaismeret és Mozgóképkultúrát oktat egy alapítványi iskolában. Véleménye szerint azért is fontos a tananyag oktatása, mert a mai világban folyamatosan különböző médiatartalmakkal találkoznak a fiatalok, akár plakáton, akár a televízióból vagy akár a telefonon is. A tantárgy segített abban, hogy a diákok ezt az óriási vizuális ingert egészségesen tudják kezelni és kritikusan szemlélődjenek a világban.
Hozzátette, hogy a másik tantárgya a történelem, ahol szintén komoly súlyt fektet a tanterv a forráskritikára és a szövegértésre, csak az elmúlt korokkal foglalkozva. A médiaismeret keretein belül ráadásul lehetőség adódott arra is, hogy a jelenkor aktuális témáit vegyék figyelembe és tárgyalják ki a diákokkal.
"Szerintem a kormány nem látja át, hogy milyen fontos tudomány a médiaismeret oktatása."
Endre szerint egyelőre nem tudni mi lehet a médiaismeret oktatók sorsa, ugyanis jelenleg azt sem tudni, hogy a szakiskolák tantervéből is eltűnik-e a tárgy, vagy sem. Véleménye szerint, ha ez a megszüntetés a közoktatás egészét érinti, akkor a jelenleg is tanárnak tanuló egyetemisták részéről nagyobb hajlandóság lesz arra, hogy elhagyják a pályát. Hozzáteszi, hogy ennek katasztrofális következményei lehetnek, másrészt a kormánynak biztosítania kell majd ezen tanárok számára az átképzés lehetőségét is.
Egyes vélemények szerint azért is van szükség a tantárgy megszüntetésére, mert a tananyag egy része kifejezetten a tudatos és kritikus médiafogyasztásra tanításról szól.
Nos, hogy valóban van-e alapja ennek, nem tudhatjuk és konteókat nem is szeretnénk gyártani. Hartai László szerint főleg arról lehet szó, hogy a túlterheltségre panaszkodó diákok kérésére a kormány a médiaismeretet szemelte ki "áldozatként." Ugyanakkor igen szomorú volna, ha éppen a releváns értékkel és tapasztalattal bíró médiaismeret lenne az, amelyet "elkaszálna" az új NAT.
A tantárgyat egyébként 1997 óta tanítják iskolákban, a Nemzeti Alaptantervnek pedig 2000 óta része, és csak szaktanári képesítéssel rendelkező tanárok taníthatják. Most nagyjából 1200-1300 szaktanár sorsa vált kérdésessé, ugyanis, ha valóban kivezetik a tantárgyat a NAT-ból, akkor a másik szaktárgyuk okafogyottá válik. Ez főleg a pályakezdőket érintheti súlyosan, mivelhogy a kétszakos tanárok előnyt élveznek az iskolákban.