Trump kétállami megoldása arról szól, hogy szinte mindent Izraelnek adna

Netanjahu, Trump
Twitter

Már a szivárogtatásokból is úgy tűnt, hogy a Washingtonban szerényen csak az évszázad alkujaként emlegetett Donald Trump, vagy inkább Jared Kushner-féle izraeli-palesztin béketervet utóbbiak nem fogják hasonló jelzőkkel illetni. Az elképzelés hivatalos bemutatása biztossá tette ezt a vélelmet.

A körítésből is világos volt, hogy melyik fél a kedvezményezett a Fehér Házban. Trump úgy beszélt kétállami megoldásról a tájékoztatón, hogy Benjámin Netanjahu állt mellette, míg a palesztinokat senki nem képviselte.

A béketerv röviden:

  • Washington elismeri Izrael szuverenitását a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepek felett, álláspontjuk szerint ezek Izrael szerves részei
  • Jeruzsálem Izrael Állam egy és oszthatatlan fővárosa, de utána közölte, hogy Kelet-Jeruzsálem a palesztinok leendő fővárosa és nagykövetséget nyitnak ott, Netanjahu ezt később úgy pontosította, hogy a jeruzsálemi peremváros, Abu Dis lehet a palesztinoké
  • a Trump-kormányzat elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett
  • a palesztinok bizonyos feltételek mellett létrehozhatják saját, demilitarizált államukat, de ez nem egybefüggő területű lenne, földalatti alagúttal biztosítanák az átjárást két rész között és Izrael venné körbe az országot

Donald Trump szerint ez egy realista terv, hatékony lépés a béketeremtéshez és történelmi lehetőség a palesztinok számára.. Egy létrehozandó közös bizottságról is beszélt, de az nem derült ki, hogy ebben kik vennének részt. A dokumentumról levelet küldött Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének.

Netanjahu elégedett

Az izraeli kormányfő történelmi napnak nevezte a terv bemutatását és jelezte, hogy kész a tárgyalásokra a leendő, korlátozott szuverenitású palesztin államról, de el kell ismerniük Izraelt zsidó államként, valamint a palesztin menekültek nem kapnak jogot arra, hogy visszatérjenek Izrael területére.

Térképen a Trump-béketerv.
Twitter

A ciszjordániai zsidó települések vezetői viszont nem támogatják a tervet, mert semmiképpen, semmilyen feltételek mellett sem hajlandók elfogadni a palesztin állam felállítását.

Ha ez az ára az izraeli fennhatóság kiterjesztésének a ciszjordániai településekre, akkor inkább lemondunk annektálásukról

- nyilatkozta egyik képviselőjük.

Abbász: összeesküvés

A Palesztin Hatóság elnöke szerint a béketerv egy összeesküvés, ami nem fog sikerülni:

Azt mondom Trumpnak és Netanjahunak, hogy Jeruzsálem nem eladó, jogaink nem eladók, nem képezik alku tárgyát. És a megállapodásuk, az összeesküvés nem fog sikerülni. Nem hajlunk meg, nem adjuk be a derekunkat (…) Azok után a képtelenségek után, amelyeket ma hallottunk, ezerszer is nemet mondunk.

Hozzátette azt is, hogy véget kell vetni az "izraeli megszállásnak” és létre kell hozni a palesztin államot Jeruzsálem fővárossal.

Minden eddiginél kedvezőbb

A 13-as izraeli kereskedelmi televízió szakértői szerint a béketerv minden eddiginél kedvezőbb Izrael számára. Alon Ben David kifejtette, az elképzelés a ciszjordániai területeket három részre osztja:

  • 30 százalékuk a Jordán-völggyel, az eddig létrehozott telepekkel és a hozzájuk vezető utakkal akár azonnal izraeli fennhatóság alá kerülhetnek
  • az 1993-as oslói békeszerződésben kizárólagos palesztin ellenőrzés alatt álló „A” területeken, a palesztin részek 40 százalékán és további 30 százalékon, együttesen az 1967 előtt palesztinok lakta földek 70 százalékán jöhet létre egy négyéves folyamat végén Palesztina
  • az „A” területeken kívüli részeket négy évre befagyasztanák, csak akkor alakulhat meg ezzel együtt az új ország, ha megfelelnek a feltételeknek, tehát elismerik Izraelt zsidó államnak Jeruzsálem fővárossal, lefegyverzik például a Hamászt, tiszteletben tartják az emberi jogokat, a szólásszabadságot és korrupciótól mentes kormányzati rendszert építenek
Az adásban megszólaló szakértők szerint a feltételek gyakorlatilag teljesíthetetlenek.

A palesztinok az 1967-es hatnapos háború előtti földek száz százalékára igényt tartanak, esetleges területcserékkel a ma már izraeliek lakta ciszjordániai településekért. Trump említette, hogy Kelet-Jeruzsálem lehet Palesztina fővárosa, de itt nem az 1967-es határoknál húzzák a vonalat, hanem azokra a negyedekre gondolt, amelyek a város köré épített biztonsági fal- és kerítésrendszeren kívül rekedtek. Kérdéses a többmillió palesztin menekült sorsa is.

Az elképzelés előnyei közé sorolták, hogy, szemben az eddigi békejavaslatokkal, Trumpék térképet mutattak be és segítséget kínálnak: 50 milliárd dollárt és egymillió új palesztin álláslehetőséget az állam felállításához. A terv alapvető és jelen pillanatban áthidalhatatlannak tűnő hátránya, hogy a palesztinok eleve nem is vettek részt a kidolgozásában és a benne foglaltak miatt elzárkóznak annak elfogadásától.