Kik lövik egymást Szíriában és miért?

Szíria
Twitter

Megint Szíriával, a törökökkel és az oroszokkal vannak tele a hírek, ráadásul Recep Tayyip Erdoğanék már nem akarják feltartóztatni a menekülteket. Szalai Mátéval, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával, a Corvinus Egyetem oktatójával tesszük rendbe az alapvető kérdéseket.

Talán azoknak, akik nem követik folyamatosan a szíriai eseményeket, nem teljesen egyértelmű a mostani helyzet. Mi történik Idlib tartományban, kik harcolnak egymással?

Jelenleg úgy tűnik, hogy a szíriai polgárháború utolsó nagy csatája Idlib, ahol a Törökország által támogatott ellenzék harcol az Oroszország és Irán által támogatott szíriai kormánnyal. Ez az utolsó terület, amelyet a különböző kormányellenes milíciák birtokolnak, ezért az Aszad-rezsim mindenképp vissza akarja szerezni a területet. Bonyolítja a helyzetet, hogy mára az ellenzék erősen radikalizálódott, a legerősebb csoportok az al-Káidához köthetőek. Korábban a törökök és az oroszok között létrejött egy megállapodás az idlibi fegyverszünetről, de ezt a kormányerők a tavaly év vége óta indított hadművelettel figyelmen kívül hagyták. A területen ma körülbelül hárommillió ember él, nagy részük belső menekült.

Kik öltek meg török katonákat és miért?

A török katonák egy december óta tartó hadműveletben végrehajtott orosz-szíriai offenzívának estek áldozatul. Nem világos, hogy közvetlenül az orosz vagy szíriai erők voltak felelősek a támadásért, de a török kormány a szíriai kormányt tette felelőssé, hiszen nem érdeke egy átfogó konfliktust kezdeni Moszkvával.

Mit keresnek ott a török katonák?

Török katonák 2017 októbere óta vannak a területen hivatalosan azért, hogy ellenőrizzék a tűzszünet betartását a kormány és az ellenzék között. Idlibben felállítottak tizenkét ellenőrzőpontot, amely a fronton gyakorlatilag elválasztotta a harcoló feleket. Ezen ellenőrzőpontok egy része került most nyomás alá a friss szíriai-orosz-iráni offenzívában. Ankara már 2011 óta az ellenzék egyik fő támogatója, de ezen túl két okból fontos neki Idlib: egyrészt ütőkártyaként szeretné majd használni befolyását a kurd kérdés rendezésében, másrészt pedig azért is fel akarja tartóztatni a kormányerők offenzíváját, hogy az a körülbelül hárommillió ember, aki jelenleg Idlibben tartózkodik, ne induljon meg Törökország felé.

Milyen szerepet játszanak az oroszok a helyzetben?

Az orosz kormány a szíriai rezsimet támogatja, 2015-től közvetlenül is beavatkozva a harcokba. Moszkva legfontosabb szerepe a légierő biztosítása és a szíriai biztonsági erők fejlesztése. Ezen túl pedig Putyin elnök gyakorlatilag közvetítőként is szolgál Törökország és a szíriai rezsim között. Nekem úgy tűnik, hogy ugyan az orosz kormány is elkötelezett a rezsim túlélésében és Szíria stabilizálásában, gyakran fékező szerepet is játszanak Aszad törekvéseivel.

Elképzelhető-e, olyan szintű eszkaláció, hogy a polgárháború klasszikus, reguláris háborúvá válik a szíriai kormányerők és a török hadsereg között?

Bizonyos értelemben már ez történik is, hiszen a török és szíriai erők kölcsönösen csapást mérnek egymás katonáira.

Ankara be is jelentett egy hadműveletet a szíriai rezsimerők ellen. Az, hogy ez mennyire lesz kiterjedt, még nem látjuk, mindenesetre sok fog múlni a március ötödikei találkozón Putyin és Erdoğan között. 

Bassár el-Aszadnak van elég ereje és támogatója, hogy újra ellenőrzése alá vonja az ország teljes területét?

Erre nehéz válaszolni, én úgy fogalmaznék, hogy Aszad a legkevésbé gyenge a polgárháborúban, de erősnek nem mondanám. 2017 óta egyesével számolja fel a kormány az ellenzék által uralt területeket, mert egyszerre nem tudott többfrontos háborút vívni. Ebben a folyamatban Idlib az utolsó bástya, de akkor még hátravan a kurdok által uralt terület kérdése is. Ráadásul a stratégia kezd sérülni, ahogy például most az ország déli részén, Derában ismét destabilizálódott a helyzet. A jelenlegi idlibi győzelmek is valószínűleg az iráni milíciák fokozott támogatása miatt történtek. A rezsim uralta területről ezért át is kellett csoportosítani katonákat, a biztonsági helyzet biztosan törékeny maradt.

A politikai támogatást nehéz felmérni, mindenesetre az látható, hogy a társadalomnak elege van a háborúból. Ha Aszad jól menedzseli a folyamatokat, akkor túlélheti a polgárháborút.

Ha Aszadék legyőzik a lázadókat, mi lesz az országban tartózkodó reguláris török katonákkal?

Ez azért is nehéz kérdés, mert a hírekben manapság nem sok szó esik Afrinról és más szíriai területekről, ahol a török hadsereg közvetlenül is jelen van már egy jó ideje, és gyakorlatilag belekezdtek az újjáépítésbe, ami fájóan hiányzik. Itt valószínűleg hosszabb ideig marad a török befolyás, a szíriai kormány napirendjén nincsenek is nagyon rajta ezek a területek.

Ankara tényleg megnyitotta a határokat a menekültek előtt? Ez egyenlő azzal, hogy 3,5 millió ember indul Európa felé?

Erdoğan szeret fenyegetőzni és olyan intézkedéseket ígérni, amelyek nem, vagy nem úgy következnek be, mint ahogy ő mondja, ezért még nem vennék rá mérget.

Ankara szerint hetvenkétezer ember kelt útra Görögország felé, a görög hatóságok szerint csak tízezer. Fontos látnunk, hogy hasonlóan az európai kormányokhoz, a török kormány retorikáját is belpolitikai érdekek vezérlik a menekültkérdésben.