Bergamói kórház: "A helyzet drámai. Más szó nincs erre"

Bergamói kórház: "A helyzet drámai. Más szó nincs erre"

Daniele Macchini, a bergamói kórház, a Humanitas Gavazzeni orvosa drámai hangvételű Facebook posztban számolt be az egyre romló állapotokról.

Bár "felelősségteljes" magatartást kértek tőlük, ő mégis úgy gondolta, hogy pont a hallgatás nem lenne felelősségteljes, úgyhogy megpróbálja leírni, mi is történik most a kórházban - írja az Index.hu a beszámoló alapján.

"A helyzet drámai. Más szó nincs erre. A háború kitört, és a csaták éjjel-nappal folynak"

Mint írja: A szerencsétlen emberek sorra érkeznek a sürgősségire. A tüneteik sokkal durvábbak az influenzánál. Felejtsük el végre, hogy ez egy súlyos influenza. Az elmúlt két évben megtanultam, hogy a bergamóiak nem nagyon mennek sürgősségire. Most viszont igen. Követték a tanácsot: otthon maradtak egy hétig, tíz napig a magas lázzal, de már nem bírják.

"Nem kapnak levegőt, oxigénre van szükségük. Gyógyszeres terápia nem nagyon van. A lefolyás a szervezetünktől függ. Csak támogatni tudjuk a gyógyulást, és reménykedünk, hogy a testünk magától megszabadul a vírustól, lássuk be. Az antivirális terápia kísérleti szakaszban van, a vírus viselkedését napról napra tanuljuk mi is. az otthonmaradás nem befolyásolja a prognózist. Most eljött az ideje, hogy kellenek azok az ágyak. Az üres termek gyorsan telnek. A kijelzőkön ott vannak a nevek, a táblák színe általában attól függ, hogy melyik műtőbe tartozik a páciens, most ezek mind pirosan világítanak, de műtét helyett a diagnózissal: kétoldali szövetközti tüdőgyulladás."

Azt is írta, hogy nem nyugtatja meg, hogy főként idősek a legsúlyosabb esetek, ugyanis látott fiatalokat is lélegeztetőgépen, intenzív osztályon a vírustól.

"Járványügyi katasztrófa van. Nincs többé sebész, urológus, ortopédus, mind orvosok vagyunk, akik hirtelen ugyanannak a csapatnak a tagjai lettünk, hogy megküzdjünk ezzel a cunamival, ami ránk szakadt".

Mint írja: az intenzív osztály tele, minden lélegeztetőgép aranyat ér, a műtőket is intenzívvé alakították. Elképesztő, legalábbis ebben a kórházban, hogyan tudták ilyen gyorsan úgy átalakítani az erőforrásokat, hogy ilyen jól felkészüljenek egy ekkora katasztrófára. Minden ágy, terem, dolgozó, műszak és feladat átalakítását napról napra felülvizsgálják, hogy hogyan lehetne még többet nyújtani.

A doktor ír arról is, hogy a személyzet elfáradt, rengeteget dolgoznak, túlóráznak, és óriási a szolidaritás az orvosok között, igyekeznek segíteni egymásnak, ágyakat tologatnak,  beteget mozgatnak, nővérmunkát is végeznek. A nővérek szemében sokszor könny ül, mert nem tudnak mindenkit megmenteni. Nincs már olyan, hogy műszak, munkarend. A társasági életüket felfüggesztették az egészségügyi dolgozók.