Ellentmondás van Orbán és Varga szavai között

Orbán Viktor, Varga Mihály
Koszticsák Szilárd / MTI

A januári 4,7 százalék után februárban 4,4 százalékos inflációt mért éves szinten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az intézet, mely ma tette közzé az adatokat, azt is közölte, az élelmiszerek ára 2019 februárja óta 7 százalékkal emelkedett, ezen belül

  • a sertéshús 27,3,
  • a párizsi, kolbász 21,5,
  • a szalámi, szárazkolbász és sonka 11,0,
  • az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 10,3,
  • a tej 9,4,
  • a kenyér 7,6

százalékkal drágult.

A szolgáltatásokért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül

a lakbér 9,9 százalékkal nőtt.

A járműüzemanyagok 7,7 százalékkal drágultak.

A kormányzat előzetesen 3,1 százalékra tervezte a 2020-as pénzromlást, a szakemberek pedig a gazdasági növekedés ütemérre lassulást prognosztizáltak: a tavalyi 4,9 százalékos bővülés után 2020-ra 3,2-3,6 százalékos emelkedést vártak.

A koronavírus, valamint az olaj árának zuhanása ellentétes hatásokat vált ki: míg előbbi a megnövekedett kereslet miatt felfelé nyomja az árakat, utóbbi a költségek csökkenése miatt árcsökkenést eredményez.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keddi évadnyitó konferenciáján gazdaságvédelmi akciótervet helyezett kilátásba, közölte:

a helyzetre a költségvetés felkészült, 1 százalékos ESA-hiánnyal és 1 százalékos tartalékkal rendelkeznek,

tehát van beavatkozási mozgástér.

Mint arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor ezen a rendezvényen arra is utalt, a turizmus is megsínyli a járványt és az abból eredő „morális pánikot”, a kormányfő az idei turisztikai szezonról azt mondta:

kampó.

A miniszterelnök kijelentette,

újra kell terveznünk a 2020-as és a ’21-es költségvetést is. Sok milliárd eurónyi gazdasági korrekciós alapokat kell létrehoznunk, ehhez mindenki hozzájárulására szükség lesz.

Az MKIK konferenciájáról itt számoltunk be:

Orbán Viktor szerint a koronavírus miatt a költségvetést is újra kell tervezni

Kormányzati segítséget ígért Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus miatt veszteségeket elszenvedő gazdasági szereplőknek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2020 című gazdaságpolitikai fórumán - írja az MTI. Gazdaságvédelmi akciótervet kell meghirdetni - jelentette ki a kormányfő, aki azt kérte az MKIK-tól, gyűjtse össze és április végén továbbítsa a kormánynak a gazdasági szereplők visszajelzéseit arról, hogy pontosan melyik ágazat milyen eszközökkel segíthető át a várható nehézségeken.

Iránytű Intézet: Orbán bejelentett intézkedéseit a gazdaság ma még nem igényli

A 3,1 százalékos inflációs cél már csak abban az esetben tartható, amennyiben a gazdasági növekedés jelentősebb mértékben visszaesik, vagy a kormány és a MNB radikálisan lép – válaszolta kérdésünkre Ember Zoltán, az Iránytű Intézet ügyvezetője. Úgy véli, a járvány hatásai nélkül a januári 4,7 százalékos, majd a februári 4,4 százalékos adat bizonyosan kissé csökkent volna, azonban semmiképp sem az éves célértékre. Az inflációra emellett mérséklő hatással lehet a gazdasági visszaesés, ezen túlmenően az üzemanyag- és energiaárak geopolitikai és piacszerzési küzdelmek miatti csökkenése.

A szakember felhívta a figyelmet a 3,7, illetve 3,8 százalékos maginflációra is, ami 11 éves csúcsot jelent. Ezt az emberek a saját bőrükön érzik, hiszen

a relatíve erős bérnövekedést részben „megeszi” az infláció,

de a nem inflációkövető „szuperállampapír” sem tűnik már annyira szupernek. Utóbbi jót tesz az államháztartás kamatkiadásainak – fűzte hozzá a szakember.

A nagyobb városokban élő, szegényebb, vagy alsó-középosztályba tartozó körülbelül kétmillió ember jár talán leginkább rosszul az infláció mostani mértéke és szerkezete mellett

– vélte Ember Zoltán.

Orbán Viktor büdzsé-újratervezési és korrekciós alapra vonatkozó bejelentésére a szakember úgy reagált: mögötte

kevésbé gazdasági, inkább politikai természetű motivációt kell sejtenünk,

az ugyanis szerinte kevésbé a gazdasági szereplőknek, sokkal inkább a Fidesz szavazóinak szólt: azt jelenti, a kormányfő „érzi a korszellemet, gyorsan reagál, mutatja az utat mások számára, ha az emberek megvédéséről van szó, akkor neki nincs akadály”. Felhívja a figyelmet, hogy az Orbán által bejelentett intézkedéseket

a gazdaság ma még nem igényli,

ráadásul a költségvetésben rendelkezésre áll egy mintegy 378 milliárd forintos Országvédelmi Alap.

(Mint fentebb mi is írtuk, Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter ugyancsak az 1 százalékos ESA-hiányt, illetve a további 1 százalékos tartalékot nevezte meg beavatkozási mozgástérnek. – A szerk.)

Ember Zoltán úgy látja, most túlságosan nagy a „zaj” – kormány számára nem éppen pozitív kicsengéssel – a vírus itthoni kezelését illetően, naponta több kényes hír is megjelenik. Ez az a téma, mely mindenkit érdekel, ráadásul az embert létében fenyegeti – húzta alá. Ebbe a kontextusba helyezve a mai bejelentés az egészségügy nyilvánvaló gyengeségeinek elfedését szolgálja a gazdaság nyilvánvaló erősségével – emelte ki.

A turisztikai szezonnal kapcsolatos miniszterelnöki szavakról ugyancsak óvatosan nyilatkozott nekünk az Iránytű intézet vezetője. Ember Zoltán szerint nemzetközi viszonylatban valóban veszélyben a nyári szezon, de elképzelhető, hogy a belföldi turizmus „olcsóbban megússza”.

Minden attól függ, hogy a vírus mennyi ideig és milyen intenzitással marad velünk

– mondta a szakember.

A gazdasági növekedésről Ember Zoltán úgy vélte, koronavírus nélkül elérhetőek a 3,2-3,6 százalékos elemzői várakozások, de a 4 százalék sem lenne kizárt. A járvány biztos valamennyit visszavesz, de szerinte még korai lenne becslésekbe bocsátkozni.

A kínai leállás miatt a globális ellátási láncok bizonyos esetekben megszakadtak, a termelés ott csak ezekben a hetekben indulhat újra – mondta, de felhívta a figyelmet, hogy

Magyarországnak az erős autóipari kitettsége miatt inkább az egyébként is gyenge lábakon álló német növekedés miatt kell aggódnia.

A szakember emlékeztetett, Németországban a fertőzöttek száma néhány napja indult emelkedésnek, ezért úgy látja, talán egy hónap múlva, amikor már negyedéves adatok is rendelkezésünkre állnak, tisztábban fogunk látni.