Napi 1500 maszkot is gyárthat a dunaújvárosi home office-manufaktúra

Napi 1500 maszkot is gyárthat a dunaújvárosi home office-manufaktúra

Több tucat önkéntes dunaújvárosi varrónő dolgozik nap mint nap azon, hogy mindenkinek jusson védőmaszk és ezzel lassítani, hátráltatni lehessen a koronavírus-járvány terjedését. A Maszkvarró Manufaktúra ingyen adja a házi készítésű védőeszközt azoknak, akik jelentkeznek érte.

A manufaktúra ötletgazdája egy helyi vállalkozó, Simon Csaba volt, akinek nevéhez már korábban is kötődtek karitatív akciók. A koronavírus hamar megmutatta, hogy sokkal nagyobb a szakmai és társadalmi igény a vírust kiszűrő maszkokra annál, mint amivel akár az állami készletek, akár a kis- és nagykereskedők meg tudnának birkózni. Mivel néhány kivételtől eltekintve a speciális védőeszközök importját már célzottan az egészségügyi dolgozók felé terelik, a lakosság túlnyomó részének alkalmazkodnia kell a hiányhoz, így sokan házi készítésű maszkkal próbálják meg csökkenteni a kockázatokat. Tény: a semminél bármi jobb.

Itt jönnek képbe azok, akik üzletet csinálnak a maszkgyártásból, és azok is, akik inkább humanitárius akcióként fogják fel a dolgot.

Az Alfahír megkeresésére Simon Csaba elmondta, dunaújvárosi akciójuk teljesen önkéntes alapon zajlik, lényegében egy olyan hálózatot építettek ki, amiben mindenki home office-ban varrja a maszkokat, majd ezeket begyűjtik és eljuttatják az igénylőkhöz.

A manufaktúrában már 48 önkéntes varrónő vesz részt, ők napi 1500 maszkot is képesek legyártani.

A rendszert Simon úgy építette fel, hogy az önként jelentkező varrónők -akik nem feltétlenül varrónők, lehet, hogy csak tudnak varrni- házhoz kapják az alapanyagokat, majd ha elkészültek, ezeket begyűjtik és kiosztják ott, ahol kérték: például boltokban, rendelőkben, szociális intézményekben.

A segítők között van olyan, aki varrógépet ad a közösbe, van aki ezt megkapja és használni kezdi, van aki csak az anyagot szabja, de már varrógépszerelők is jelentkeztek a csapatba - magyarázta lapunknak a főszervező.

Mint mondta, elsősorban mindenki a kórházakon akar segíteni, de közben ott vannak a legnagyobb gócpontok, a boltok. Ezért eleinte őket, az eladókat akarta segíteni, de mára akkorára nőtt az akciójuk, hogy csak varrásra jelentkezik naponta 5-6 új ember.

A dunaújvárosiak példát szeretnének mutatni, a kezdeményezéshez már az önkormányzat és a polgárőr egyesületek is csatlakoztak.

„Talán két-három hét múlva már ellátottabb lesz az ország maszkokból, de most éljük azt az időszakot, amikor még lassítani lehet a vírus terjedését, ezért vállaltam fel ezt a feladatot.”

Idősek otthonába, boltokba, kórházakba, rendelőkbe is szállítanak. Van olyan, hogy az emberek nem is maguknak kérik, hanem munkatársaiknak, például ha tudják, hogy a következő műszakban dolgozóknak nem lesz maszkjuk – mondja.

"Menő lett ehhez tartozni"

Dunaújvárosban mozgalmi jelleget öltött a közös munka, és Simon Csaba is fontosnak tartja, hogy most mindenki, mindenfajta sérelmet vagy világnézetet félretegyen a közös cél érdekében.

Az adományozókat sem hirdeti, és pénz helyett is inkább tárgyi vagy szellemi segítséget kér. Célja, hogy az emberek vegyék minél komolyabban a koronavírus elleni védekezést, és persze büszke arra is, hogy a dunaújvárosiak példaértékűen tudnak együtt dolgozni.

"Minden rétegből jelentkeznek önkéntesnek, vannak fiatalok és idősek is, nemrég egy 80 éves néni jelezte, hogy szeretne ő is beállni a varrónők közé".

A kulcs: maszk és szűrés

Teljesen nyilvánvaló, hogy a vírus terjedése elleni legjobb védekezés, ha kivétel nélkül, mindenki maszkot hord. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a koronavírus a fiatalabb, egészségesebb szervezetben teljesen tünetmentesen is megélhet, azaz hordozójának fogalma sincs arról, hogy egyébként ő is fertőző beteg.

Ettől a ponttól kezdve pedig mindannyian potenciális betegek vagyunk.

Ilyen volt Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes úszónőnk is, akiről egy, az edzések folytatásához szükséges rutinszűrés során derült ki, hogy szintén fertőzött, holott egyáltalán nem érez magán semmi különöset.

Az ilyen, alapesetben szerencsésnek mondható, más nézőpontból viszont időzített bombaként közterületeken mozgó, adott esetben tömegközlekedést is használó ember anélkül, hogy fogalma lenne bármiről, akár halálosan is megfertőzheti a környezetében tartózkodókat. Tesztelni pedig nyilvánvalóan nem lehet közel tízmillió embert, igaz, hazánkban egyelőre inkább a másik véglet körvonalazódik, hiszen azokat is nehézkesen tesztelik le, akik már lázasan fekszenek otthon a vírussal.

A maszk tehát nem feltétlenül "bemeneti", hanem "kimeneti" falként szabhat gátat a vírus terjedésének azzal, ha a rejtett betegekre is rákerül. Ez azonban csak akkor működik, ha mindenkinek jut valami az arca elé, ha nem is speciális, de legalább az esélyeken részben javító, házi készítésű maszk.