A koronavírus-járvány előrehaladtával, és a világban mindenhol egyre inkább jelentkezni látszó gazdasági károk hatására előtérbe kerülnek a biztonságpolitikai kérdések is, bár a kellő a hangsúlyt talán még nem kapta meg ez a téma.
Figyelmeztető jelek azért vannak. Szijjártó Péter külügyminiszter például tegnap arról beszélt a Parlamentben a NATO-tagállamok külügyminiszteri tanácskozásáról beszámolva, hogy a szövetségnek kellő figyelmet kell fordítania a terrorizmus elleni küzdelemre, mert a terrorizmus az egyik legfőbb kiváltó oka az illegális migrációs folyamatoknak - hozzátéve:
Felmerül a kérdés, hogy ebben a helyzetben a Magyar Honvédség külföldi misszióit teljesítő kontingenseinek hol lenne a helye. Egyébként azt a külügyér is elismerte, hogy például az afganisztáni csapatlétszám-emelésre nincs szükség, az oda szánt kontingenst más NATO-műveletekben használhatják fel, és erről a NATO-főtitkárral folytatnak konzultációt.
Ahogy az Szijjártó Péter felszólalása után Brenner Koloman országgyűlési képviselőtől is elhangzott,
"Most már mindenki látja, hogy a járványügyi katasztrófát szorosan követi a gazdasági katasztrófa, ebből a gazdasági katasztrófából pedig törvényszerűen fog következni az adott államok fejlettségétől függően humanitárius, vagy szociális katasztrófa"
- magyarázta az Alfahírnek ezzel kapcsolatban Stummer János, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke.
- tette hozzá.
A legfontosabb parlamenti bizottság elnöke nem kertelt:
"ebben a helyzetben biztonsági játékot kell játszani, most az jár el jól, aki a legrosszabbra készül. Aztán legfeljebb fellélegzik, hogy mégse volt szükség az életbe léptetett készültségre. Én ezért javasoltam, hogy mindenki, aki bevethetőnek tűnik a törvényes rend fenntartása érdekében, azt elő kell készíteni a szolgálatba helyezésre".
Ha a szolgálatokkal munkakapcsolatban álló bizottsági elnök beszél a törvényes rend betartásáról a határ mindkét oldalán, azt nyilván komolyan kell venni, és bár konkrétumokról nem beszélt a politikus, de azt azért aláhúzta, mivel a koronavírus nem olvas újságot, nem néz tévét és nem böngészi a hírportálokat, nem kell rejtegetni előle az információkat, sőt,
"egy ilyen helyzetben az embernek kutya kötelessége nyíltan és őszintén beszélni a közös problémákról".
A biztonsági kérdéseken túl van egy másik szempont is katonáink hazahozatalában. Ez pedig a járványnak való kitettségük. Jellemző, hogy a Jobbik ez irányú sajtótájékoztatója után néhány nappal jelentették be, hogy COVID-19 vírussal fertőzött magyar katonát szállítottak haza. Ennek ellenére a kormány részéről nem érkezett válasz a párt felvetésére.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/j87fcCuQPCI.jpg?itok=BRP0Sk-J","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=j87fcCuQPCI&feature=emb_title","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
Jobbik-sajtótájékoztató, 2020. április 1.
Stummer János most is arra figyelmeztet, hogy a Közel-Kelet országai a következő hetekben és hónapokban nagyon komolyan meg fogják szenvedni a koronavírus-járványt. Felidézte, az első közel-keleti epicentrum Irán volt, a következő pedig nagy valószínűséggel Afganisztán lesz, de Irakban is Szíriában is számítanak kitörésre a szakértők. Az Afganisztánban és Irakban szolgálatot teljesítő katonáink nyilván nem tudják teljes egészében függetleníteni magukat a körülményektől, de a kitettségük változékony, az feladataiktól, beosztásuktól függ elsősorban - fogalmazott a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke.
"A kitettséget akkor lehet elfogadható szintre hozni, ha az, aki kint nélkülözhető, hazajön"
- húzta alá.