A magyar mellett négy másik európai bankrendszer kilátásait is rontotta a Moody’s

Moody's, hitelminősítő

Több európai bankrendszer kilátását negatívra módosította csütörtökön a Moody’s Investors Service, azzal a várakozásával indokolva a döntést, hogy koronavírus okozta járvány kedvezőtlen hatást gyakorol e bankrendszerek működési környezetére.

A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentett intézkedése

a magyar, a norvég, a finn, a portugál és a szlovák bankrendszert érinti.

A Moody’s várakozása szerint a koronavírus-járvány miatt az európai gazdaságok teljesítménye kumulatív bázison számolva valószínűleg visszaesik az idei év első felében. Jóllehet a költségvetési és a monetáris ösztönző lépések hatására

2020 második felében és 2021-ben várhatóan a hosszú távú folyamatokból levezethető ütemnél gyorsabb lesz a kilábalás Európában,

valószínűtlen azonban, hogy a második negyedévben kieső kibocsátási értéket be lehet hozni – áll a hitelminősítő elemzésében.

A Moody’s szerint ebben a környezetben növekedésnek indul az érintett bankrendszerek problémás kinnlevőség-állománya, a növekvő tartalékolás pedig csökkenti a jövedelmezőséget.

A cég megjegyezte, hogy a legtöbb európai bankrendszer jövedelmezősége más globális bankrendszerekével összehasonlítva már most is alacsony. A hitelminősítő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

az európai bankrendszerek zömében erőteljes a likviditás és jelentősek a tőketartalékok,

ami szilárd alapot teremt a váratlan veszteségek elviseléséhez.

A Moody’s szerint Szlovákiában – ahol a cég pozitívról változtatta negatívra a bankszektor kilátását – a koronavírus okozta járvány hatásai várhatóan visszafordítják a bankrendszer eszközminőségének eddigi javulását, a szlovák háztartási szektor magas adósságterhe és a szlovák gazdaság jelentős exportfüggése pedig erősítheti a járvány negatív következményeit.

A magyar bankrendszerről összeállított helyzetértékelésében a hitelminősítő úgy fogalmaz, hogy várakozása szerint az üzleti aktivitás lassulása miatt a magyar gazdaság az idei év egészében „recesszióhoz közeli” helyzetbe kerül, és jövőre csak részleges kilábalás várható.

Ebben a helyzetben a Moody’s szerint gyengül az adósok törlesztési képessége, ennek következménye pedig a magyar bankrendszer nem teljesítő kinnlevőség-állományának növekedése lesz.

A nem teljesítő banki követelésállomány emelkedéséhez a hitelminősítő szerint valószínűleg hozzájárul az is, hogy a kisvállalkozásoknak nyújtott hitelkihelyezés üteme erőteljesen, a magyar hazai össztermék (GDP) nominális növekedését meghaladó ütemben gyorsult az utóbbi időszakban.

A Moody’s hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a problémás kötelezettségek rátája a háztartási szektorban várhatóan csak mérsékelten emelkedik, tekintettel a háztartások alacsony eladósodottságára.

A hitelminősítő kiemeli azt is, hogy a problémás banki követeléseknek a bruttó kinnlevőség-állományhoz mért aránya a magyar gazdaságban három egymást követő évben folyamatosan csökkent, és a tavalyi év közepén már csak 4,9 százalék volt.

A Moody’s közölte: várakozása szerint a magyar bankok tőkehelyzete jórészt stabil marad, mivel az osztalékfizetés felfüggesztése ellensúlyozza a kockázati súlyozású eszközállománynak az eszközminőség romlásából eredő növekedését.

A hitelminősítő adatai szerint a magyar bankrendszer Tier 1 szintű tőkemegfelelési mutatója tavaly 16,8 százalék volt.

A decemberi állapot alapján a rendszerszintű jövedelmezőséget mérő átlagos eszközarányos megtérülési ráta is viszonylag erős, 1,4 százalékos, bár ez a nettó kamatmarzsot terhelő versenynyomás miatt romlik – hangsúlyozza csütörtöki londoni elemzésében a Moody’s.

A cég megemlíti a bankokra a válságenyhítő intézkedések keretében kivetett pótlólagos kormányzati illetékeket, amelyek várakozása szerint növelni fogják a bankrendszerre nehezedő jövedelmezőségi terheket.

A Moody’s szerint az eszközminőség romlásával párhuzamosan a bankok emelni fogják a veszteségek enyhítésére szolgáló tartalékolást, amely 2017 óta „kivételesen alacsony” volt.

A cég hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magyar bankok finanszírozása továbbra is elsődlegesen a stabil betétállományból ered, és várhatóan a devizafinanszírozás javulása is folytatódik.

A Moody’s kiemeli azt is, hogy a magyar bankszektor likviditása erőteljes, és a bankok további likviditáshoz férhetnek hozzá a jegybanki támogatás révén.

A Moody’s addigi pozitívról tavaly változtatta a csütörtöki intézkedésig érvényes stabilra a magyar bankrendszer kilátását, mindenekelőtt azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a magyar bankok pénzügyi mérlegének kockázatmentesítési folyamata jórészt befejeződött, és a kinnlevőség-portfóliók minőségének javulási mozgástere az addiginál korlátozottabb lesz a belátható előrejelzési távlatban.

(MTI)