Így fog zajlani az érettségi

Így fog zajlani az érettségi

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár volt az operatív törzs sajtótájékoztatójának vendége.

Május 4. és 21. között tartják az idei érettségi vizsgákat – ismertette Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján. Az erről szóló kormányrendelet pedig már meg is jelent a miniszterelnök Instagramján, mellékesen a Magyar Közlönyben is. Az államtitkár közölte,

a személyes kontaktusok minimalizálása érdekében kizárólag írásbeli vizsgák lesznek,

ehhez kevesebb idő és kevesebb felügyelő szükséges. Szóbeli vizsgára csak akkor kerül sor, melyek esetében nehéz az írásbeli lebonyolítása: célnyelvi civilizáció, bibliaismeret, judaisztika, népművészet, hittan. Speciális a testnevelés, ahol nyilvánvalóan nem kivitelezhető az írásbeli – tette hozzá.

Aki méltányosságból mentesül az írásbeli alól, az ugyancsak szóban vizsgázhat, ennek megvannak a bevett szabályai

– mondta Maruzsa.

Törölték az előrehozott érettségi jelentkezéseket – ismételte meg a korábban már ismételt rendelkezést az államtitkár. Szintemelő vizsgákat a felvételizők esetében lehet megtartani. A nyelvi érettséginek ugyancsak írásbeli része lesz, de az átváltásban komplexként számítják be.

Érettségiznie senkinek nem kötelező, az Oktatási Hivatal honlapján lehet visszalépni április 21-én éjfélig. Ha valakinek vizsgadíjat kellett fizetni, azt pedig visszakapja – ismertette Maruzsa Zoltán. Továbbá – tette hozzá – szintet is lehet módosítani, akár emelt szintről középszintre, akár (például nyelvi érettségi esetén) középszintről emelt szintre átjelentkezni, ily módon megszerezhet a nyelvvizsga.

A technikai részletekkel kapcsolatban Maruzsa azt közölte, egy tanteremben

legfeljebb 10 fő lehet, közöttük pedig legalább 1,5 méteres távolságot kell tartani.

Ha szükséges – közölte –, bármely köznevelési intézmény bármely tanterme bevonható az érettségi vizsga szervezésébe. Azt is elmondta, az akciócsoportok ülésén kérte, az iskolák környékére, ha szükséges, a folyosókra is kérnek rendőri egységeket a csoportosulások elkerülése érdekében.

Az érettségi vizsgák

a szokásoktól eltérően 9 órakor kezdődnek,

hogy a diákoknak legyen idejük megérkezni, valamint hogy elkerüljék a munkába igyekvők tömegét. A termeket fertőtleníteni fogják, és maszkot is tudnak biztosítani mind a tanárok, mind a tanulók számára, azonban azok viselése – ha a diák tünetmentes, és zavarná a vizsgában – nem kötelező.

Maruzsa azt is ismertette, ha szükséges, az érettségizőknek kollégiumi férőhelyet is tudnak biztosítani, természetesen egy szobába egy fő, és minimalizálni kell a szociális érintkezést.

Amennyiben valakinek szükséges a határ átlépése, úgy az adott diákkal a jövő héten megtörténik a kapcsolatfelvétel, lehetővé teszik a határátlépést, és az ő esetükben nem kell karanténba vonulni.

A ballagások – bármennyire is szép hagyomány – az általános tilalmi körbe tartoznak, így azokat nem lehet megtartani.

Az érettségire érkező diákok tesztelésének nincs értelme, mert a vírus lappangási ideje hosszú, és a tesztnek nincs is eredmény aznap. Azonban – hívta fel a figyelmet az államtitkár –

aki beteg, különösen ha légúti panaszai vannak, kifejezett kérés, hogy ne jelenjen meg a vizsgán.

Annak, aki most elhalasztja az érettségit, annak ősszel lesz lehetősége nagyobb volumenű pótérettségire, illetve tervezik, hogy a keresztféléves kapacitásokat is kibővítik – tájékoztatott Maruzsa.

Az államtitkár azt is közölte, nagyjából 6 ezer felügyelő tanárra lesz szükség, hozzátette, ő maga is fogja kérni felügyelő tanárként történő beosztását.

Müller Cecília: a betegek otthonába bocsátása kizárólag orvosszakmai kérdés

Müller Cecília országos tiszti főorvos ismertette a központi tájékoztatási honlap reggeli számait: 1763 fertőzöttet tartanak számon, az elhunytak száma 156 fő, ez a tegnapi számhoz képest 14 fős emelkedés. Ez az eddigi legmagasabb emelkedés. A Pesti Úti Idősek Otthonából eddig 18-an hunytak el.

A tiszti főorvos úgy látja, napról napra kissé gyorsul a járvány terjedése.

Nagyon közelítünk, és lassan belépünk a tömeges megbetegedések időszakába

– húzta alá.

Összesen 847 fertőzöttet ápolnak kórházban, közülük 63-at kell lélegeztető gépen tartani. Müller Cecília szerint az ő állapotuk súlyos, de eddig közel 10 fő azok száma, akiket már le lehetett venni a gépről.

A járványgörbe lapos, de megfigyelnek egy emelkedő tendenciát.

A kórházi ágyak felszabadításával kapcsolatban kiemelte, ők a legrosszabb forgatókönyvre készülnek. Aláhúzta, a 66 ezer kórházi ágy körülbelül 65-70 százaléka a kihasznált, ami azt jelenti, hogy az 50 százalékos felszabadításhoz még 15-20 százalékot kell felszabadítani. Az itt fekvő beteget át is lehet helyezni az ő egészségi állapotának megfelelő másik helyre, egy másik intézménybe, vagy ha egészségi állapota megengedi, akkor hazabocsátható.

Ennek eldöntése csakis kizárólag orvosszakmai döntés lehet

– nyomatékosította. Kiemelte,

minden alkalommal egyeztetni szükséges a beteg háziorvosával, ápolóival, ha kell, akkor az önkormányzattal, vagyis mindenkivel, aki a beteg körül ápolási tevékenységet végez. A családot is mindenképp tájékoztatni kell

– mondta.

Müller Cecília ismertette, egy intézményből történő távozás esetén két részből álló zárójelentés születik. Az orvosszakmai zárójelentés a páciens egészségi állapotáról szól, bemutatja a beavatkozásokat, a gyógyszerelést és a szükséges otthoni beavatkozásokat. Az ápolásszakmai rész pedig azokat a szükséges ellátásokra, ápolási teendőkre tér ki, melyet otthon kell elvégezni. Hozzátette, minden otthonába bocsátott beteget legalább háromnapi gyógyszerrel el kell látni addig, amíg a háziorvos látókörébe kerül.

Az időseket gondozó intézményekkel kapcsolatban Müller Cecília azt közölte, a fenntartó személyétől függetlenül mindenkihez el szeretnének jutni. Hozzátette, az ellenőrzésen túl mindegyik számára szeretne konzultációs lehetőséget biztosítani.

A hétvégére ismét az önkormányzatok hozhatnak korlátozásokat

Kiss Róbert, az ügyeleti központ munkatársa azt ismertette, az önkormányzatok húsvéti hétvége eltérő magatartási szabályaira vonatkozó rendelkezései beváltották a reményeket, ezért a kormány az operatív törzs javaslatára a következő hétvégére is az önkormányzatokra bízza ennek szabályozását.

A kijárási korlátozás kezdete óta 21 093 szabálysértési eljárást indítottak. Ebből 11 705 figyelmeztetéssel zárult, 4871 helyszíni bírságot szabtak ki és 4517 szabálysértési feljelentés történt. A fővárosban 530 szabálysértésből 308 figyelmeztetéssel, 128 helyszíni bírsággal, 94 pedig szabálysértési feljelentéssel zárult.

A bűncselekmények száma is emelkedik, ez most 234 – ismertette Kiss – 59 esetben rémhírterjesztés, 26 alkalommal közveszéllyel fenyegetés, 65 esetben csalás, 13 esetben pedig járványügyi szabályok megsértése miatt indult büntetőeljárás.