Emelkedett a munkanélküliség, az ötven feletti korosztály van a legrosszabb helyzetben

Munkanélküliség
pixabay.com

A koronavírus-járvány nyomán megjelenő munkanélküliség már a hivatalos statisztikákban is megjelent. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss adatai szerint februárhoz képest 17 ezerrel több, összesen 281 ezer álláskereső volt márciusban Magyarországon.

A Portfolio cikke rámutat arra is, hogy "bár minden korosztályban nőtt az álláskeresők száma, a legnagyobb mértékben az 55 év feletti munkavállalók körében emelkedett, mintegy 5000 fővel. Iskolai végzettséget tekintve az alacsony végzettségűek veszítették el az állásukat a legnagyobb arányban." Az elemzők arra is rámutatnak, hogy a munkanélküliségi ráta annak ellenére is emelkedni fog, hogy a kormány már bejelentette a munkahelyvédelmi intézkedéseket.

A Spar már el is küldte az egy hónapja felvett dolgozóit

A szakszervezetek is jelezték, hogy egy hónapon belül több területen is érzékelték a leépülést. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke az Alfahírnek elmondta, olyan területekről is érkeztek hírek elbocsátásokról, amelyek korábban még működtek.

"Szinte minden ágazat érintett, de például a szolgáltatóipar és különösképpen a kormány által milliárdokkal támogatott járműipar, valamint az ahhoz kapcsolódó beszállítói hálózat van nagyon rossz helyzetben. Érdekes, hogy a kereskedelem, amely egy hónapja még szárnyalt, most megtorpant, sőt már elbocsátások is vannak. Jelzésértékű az is, hogy az osztrák tulajdonú Spar élelmiszer-üzletlánc bejelentette, hogy máris leépítik annak a 900 embernek a többségét, akiket más területekről, április elején vettek át"

- mondta Kordás László, az MSZSZ elnöke.

Az érdekképviseletek egyébként arra is felhívták a figyelmet, hogy nincs érdemi kommunikáció sem a kormánnyal, sem pedig a munkáltatókkal. Javaslataikat nem veszik figyelembe, pedig kitértek az 50 év feletti munkavállalókra is, amikor azt kérték, hogy ne ezt a korosztályt rúgják ki elsőként.

"A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) döntésein látszik, hogy csak a munkáltatók és a kormánnyal mindenben együttműködő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai kerülnek bele. Persze nehéz megállapítani, hogy az Iparkamara a saját véleményét fogalmazta meg, vagy igazából a kormány javaslatát interpretálta"

- tette hozzá Kordás László.

Hasonló észrevételeket fogalmazott meg korábban az ellenzék is. A parlamenti felszólalások jó része éppen a járvány kapcsán megjelenő munkaerő-piaci változásokról szólt, és abban még a Fidesz képviselői is egyetértettek, hogy jelentős munkanélküliségre lehet számítani. Csakhogy a kormánypártok ugyanúgy nem vették figyelembe az ellenzéki pártok figyelmeztetéseit, amikor a munkahelyvédelmi akcióterv hiányosságaira hívták fel a figyelmet, mint ahogyan a korábban érdekképviseletekét - mondta el az Alfahírnek a párbeszédes Mellár Tamás, a Gazdasági bizottság ellenzéki tagja.

"Legutóbb nagy izgalommal vártuk, hogy majd jön Palkovics miniszter úr, és a bizottság előtt számol be arról a munkahely teremtő és megtartó programról, ami máris módosítást igényelt, mert nem volt elég hatékony, de csak az államtitkár jött el akinek rövidre fogott beszámolóját gyorsan elfogadta a kormánypárti többség"

– mondta.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adataival kapcsolatban úgy vélte, ezek az eredmények most még csak tájékoztató jellegűek és a munkanélküliek száma ennél sokkal magasabb lehet.

"Nagyon sokan nem is regisztráltatták magukat munkanélküliként, mert abban reménykednek, hogy hamarosan újra elhelyezkedhetnek, amire viszont most kevés az esély és ez máris egy fals adatot eredményez. Ráadásul az alkalmi és a hamarosan megjelenő idénymunkások tízezreit nem is tartalmazza ez az összegzés"

- magyarázta az Alfahírnek Mellár Tamás.

Abban a szakszervezetek és az ellenzék is egyetért, hogy egyre rosszabb lesz a helyzet és a munkanélküliség jelentős mértékben fog emelkedni. Érzékelik is a munkavállalók, illetve a választók felől érkező elégedetlenséget, de Kordás László és Mellár Tamás is jelezte: hiába tettek le olyan javaslatokat, mint például az álláskeresési járadék háromról legalább hat hónapra történő növelése, egyetlen beterjesztésüket sem fogadta el a fideszes többség.

A kérdés az Országgyűlés keddi ülésnapján is terítékre került. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke például arra is felhívta a kormánypártok figyelmét, hogy a releváns javaslatokra sem érkeznek tőlük szakmai alapú reagálások.

"Bizony itt konkrét szakmai kérdésekre konkrét szakmai válaszokat kellene adni, és egy szakmai diskurzus mentén talán eljuthatnánk oda, hogy a hasznos, jobbító ötletekből befogadjon valamit a kormányzat, kimozduljon a saját vélemény-buborékából és visszatérjen végre a magyar rögvalóság közelébe"

- fogalmazott a képviselő.