Tovább erősíti a labdarúgás irányába tóduló TAO-támogatásokat a kormányzat, így a koronavírus-járvány következtében könnyen a régió piacvezetőjévé válhat a magyar futball. A merész terveket erősítheti, hogy kedden újra megválasztották, a kormányzattal kiváló kapcsolatokat ápoló Csányi Sándort a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökévé.
Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.
Nemrégiben egy Magyar Közlönyben megjelent rendelet a "Gazdaságvédelmi Akcióterv" keretein belül a látvány-csapatsportok támogatásának eltérő szabályait rögzítette. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy további plusz engedményeket tettek, amelynek következtében tulajdonképpen még több TAO-támogatást kaphatnak a sportegyesületek.
Az eddigi szabályok szerint csak a felmerülő költségek bizonyos százalékáig lehetett igényelni támogatást.
- utánpótlás-fejlesztésre és a versenyeztetéssel összefüggő kiadásokra az igazolt költségek 90 százalékát lehetett fedezni,
- a képzési feladatokkal összefüggőeknek és a személyi jellegű ráfordításoknak az 50 százalékára,
- míg a sportcélú ingatlan-üzemeltetés költségeinek 80 százalékára lehetett TAO-támogatást igénybe venni.
Mostantól azonban már a kiadások 100 százalékát (!) lehet ebből a fajta támogatásból fedezni.
Mi is a TAO?
Az önkormányzatokat megsarcolja a kormány, de a TAO-hoz továbbra sem nyúl
A 2011-ben bevezetett TAO révén több mint 1000 milliárd forint áramlott a sportba, ebből közel 800 milliárd forint Orbán Viktor szerelemgyermekéhez, a labdarúgáshoz került. Kedd reggel jelent meg az a kormányrendelet, amely összegezte, hogy a koronavírus-járvány miatt, mely helyekről vontak el forrásokat.
A törekvés egyértelmű: a kormányzat a koronavírus-járványban meglátta a lehetőséget arra, hogy az amúgy sem piaci alapon működő magyar futball a régió piacvezetőjévé válhasson. Hogyan lehetséges ez? A válasz egyszerű.
A térséget vizsgálva, s Ukrajnát nem számítva, az elmúlt évtizedben a magyar futball anyagi lehetőségei bővültek a legjobban. Azok után, hogy a térség eddigi leggazdagabb klubjait, a kiváló futballistákat nevelő Dinamo Zagrebet, a Red Bull által támogatott Salzburgot, és a szerb kormány által támogatott Crvena Zvezdát és Partizan Belgrádot is érzékenyen érinti a válság, a magyar futball jelenleg könnyedén profitálhat ebből a helyzetből.
Ezt az elképzelést erősíti meg az NB1-es Zalaegerszeg sportigazgatója, Sallói István is, aki a csakfoci.hu portálnak úgy nyilatkozott korábban, hogy
a koronavírus-járvány elmúltával a magyar foci piacvezető lehet a régióban és új távlatokat nyithat meg a kupacsapatok előtt.
Sallói szerint a magyar futball előnyt is kovácsolhat a főként állami támogatásra épülő modellből, mivel állítása szerint a kormányzat megerősítette az NB1-es klubvezetők felé, hogy nagyjából ugyanazokra a központi bevételekre számíthatnak, mint ami eddig volt.
A Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor a Ferencváros elnökeként beszélt arról, hogy több helyen is komoly anyagi problémákat okoz a járvány, amely miatt rengeteg játékos vált szabadon igazolhatóvá, ebből pedig jobban profitálhatnak a magyar klubok, köztük a Ferencváros is.
További segítség lehet az szemléletváltás, amit az MLSZ még hónapokkal ezelőtt eszközölt. A következő idénytől ugyanis már korlátlan mennyiségben igazolhatnak légiósokat az NB1-es klubok, így kedvére halászhat a külföldi játékosok között bármelyik első osztályú együttes. A változás több tekintetben is érdekes lesz. Egyrészt azzal, hogy korlátozták korábban a légiósok számát, jelentősen felverték a magyar játékosok fizetési igényét, azonban ezek után már dönthet úgy egy klub, hogy jobban megéri neki az olcsóbb külföldi, mint a magyar játékos.
A fizetések terén amúgy is jelentős előrelépés van idehaza, ha teljesítményben nem is. Az elmúlt 10 évben a havi 500-600 ezer forintról, havi 2 millió forintra emelkedett az átlag nettó fizetés az első osztályú bajnokságban, amihez még hozzájön a prémium is, amelynek mértéke általában plusz 20-30%.
Ha a régióban egyedül a magyar bajnokságot nem érinti érzékenyen a koronavírus-járvány, hamar vonzóvá válhat a külföldi játékosok számára az NB1. Erről írt többek között egy román sportportál is januárban. Erről írt többek között a román sportportál, a GSP.ro is januárban: a magyar kormányzat úgy alakította a látványsportoknál az adózást, hogy azok jóval kedvezőbbek a klubok és a játékosok számára is.
A régiót vizsgálva és az UEFA jelentését böngészve megállapítható, hogy a szomszédos országok élcsapatai a Slovan Bratislava, a Dinamo Zagreb, a Partizan Belgrád vagy a FCSB (egykori Steaua Bukarest) egyelőre még jobb fizetéseket tudnak adni a magyar topkluboknál, azonban ezen gyorsan változtathat a jelenlegi világjárvány okozta helyzet.
Marad minden a régiben
Kedden újraválasztották Csányi Sándort, így a következő 5 évben is ő tölti be a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki posztját. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója 2010 óta vezeti a sportági szövetséget. Értékelőjében Csányi Sándor kiemelte, az előző ciklus végeztével egy gazdaságilag erős korszak zárult le a magyar futballban. Ötvenéves lemaradást pótoltak be az infrastrukturális fejlesztések - stadionok, grundok, amatőr pályák - terén. Az MLSZ elnöke szerint a 10 évvel ezelőtti vállalásait tekintve egyedül csak a nézőszám terén kitűzött célokat nem sikerült teljesíteniük.
Csányi Sándor ezt ígérte 10 évvel ezelőtt megválasztásakor:
- A válogatott 2020-ig eljut két világversenyre, (legalább a 2016-os Eb sikerült)
- 2015-ös évtől kezdve minden évben két magyar együttes is bejut a Bajnokok Ligája vagy az Európa-liga csoportkörébe, egy csapat megéri a tavaszt is (ez egyáltalán nem teljesült)
- Az NB1 2020-ra Európa 20 legjobb bajnoksága közé tartozik (jelenleg a 33. helyen áll)
- Az NB1 átlagos nézőszáma eléri 2020-ra a 8 ezer főt ( ez most 3300-nál tart úgy, hogy néha látványosan kozmetikázott adatok jelennek meg a nézőszámokról)
- A magyar labdarúgás 2018–2020-ra gazdaságilag önfenntartó lesz (szinte kizárólag az államtól függ)
Ami teljesült:
- Országos stadionmodernizáció (közel félszáz stadion épült)
- Új pályák építése és modernizációja (1333 pálya épült 10 év alatt)
- Igazolt játékosok számának növelése
Az ígéreteket összesítve megállapítható, hogy amihez szakmai munka szükséges, ott kudarcot vallottak az elképzelések, amihez viszont pénz (a TAO révén), ott sikerült elérni a célokat.
Az OTP is jól járhat
Ha még nem volna elég, szintén további segítség a magyar futball számára, hogy egy korábban megjelent banki különadóról szóló kormányrendeletben is gondoltak a látványsportágakra. A kormány lehetővé tette ugyanis azt a lehetőséget is, hogy a különadót, amelyet a járványügyi alap forrása miatt vezetettek be, 50 százalékkal csökkentsék a bankok, ha azt valamely sportszervezetnek TAO-támogatásként ajánlják fel. Igaz ez csak abban az esetben lehetséges, ha korábban még nem élt ilyen lehetőséggel az adott pénzintézet. Ezzel a lehetőséggel, akár Csányi Sándor bankja, az OTP is élhet.
Körbeértünk.
Frissítés:
A cikkre reagált, a Zalaegerszeg sportigazgatója, Sallói István is. A korábbi futballista szerint a TAO a létesítményfejlesztésen túl, alapvetően az utánpótlás működtetését biztosítja, vagyis véleménye szerint ennek semmi köze a profi csapat működtetéséhez.
Hozzátette, hogy a Csakfocinak adott nyilatkozatában a központi bevételekről beszéltem, ami a névadó szponzor, a tv jogdíj és a Szerencsejáték Zrt.-től érkezik.
Leszögezte, hogy klubjánál az utánpótlás működtetése 140 millió forintba kerül, amelynek 90%-a TAO-támogatás.
"300 utánpótláskorú gyerek sportol a klubunkban, ami azt jelenti, ha ez a forrás eltűnik, és mondjuk a szülőknek kellene ezt a költséget átvállalni, akkor a havi tagdíj a mostani 5000 forint helyett 35.000 forint lenne."
- emelte ki hozzátéve, hogy a TAO "állami támogatás a szülőknek, hogy a gyerekeik jó körülmények között sportoljanak és főállású edzők foglalkozhassanak velük."
Salló István megjegyezte, hogy lehetne más forrásból is fedezni az utánpótlás költségeit, de itthon gyakorlatilag nem működik a szponzoráció és üzleti alapon kevesen látnak fantáziát a magyar gyerekekben, amit az elmúlt 20 év magyar játékos eladhatósági mutatója alá is támaszt.