„Ez egy olyan szikra, ami belobbantotta a régóta fennálló feszültségeket”

""

George Floyd halála ismét megmutatta, hogy Amerikában továbbra is elég egy brutális rendőri intézkedés egy országos válság előidézéséhez. A nagyvárosokban folyamatosak a tüntetések, a különféle demonstrációk, amelyek nemcsak megosztják a társadalmat, hanem akár meg is béníthatják a gazdaságot. A tüntetők a felelősök megbüntetését követelik és az etnikai kisebbségek elleni diszkrimináció megszüntetését, de közben fosztogatnak és lángba borítják a városokat. Teplán István történész, Amerika-szakértő szerint nagyon nehéz most jó döntéseket hozni, különösen annak fényében, hogy idén elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban. 

 

Mi zajlik most az Egyesült Államokban? George Floyd halála a valódi ok, hogy most a nagyvárosokban szinte ki se lehet menni az utcákra a tüntetők miatt?

Valódi ok, de ez egy olyan szikra, ami belobbantotta azokat a feszültségeket, amelyek Amerikában már nagyon régóta létező problémák. A leghíresebb az 1992-es Rodney King-féle esemény volt, ami szintén gyorsan eszkalálódott a nagyvárosokban. A feszültségek tehát nagyon is jelen vannak és egy ilyen esemény azonnal beindítja a szélsőséges reakciókat.

 

Az amerikai emberekben miért vált ki ekkora dühöt amikor az első hírek alapján, egy hamis pénzzel üzletelő ember volt az áldozat, aki ellenállt a rendőri intézkedésnek?

Ez valóban így van, de a konkrét esemény itt is bekerült abba a kontextusba, ami egy megoldatlan probléma Amerikában, és sajnos ugyanez a probléma alakult ki a nyugat-európai nagyvárosokban is. Ennek az Egyesült Államokban ugyanakkor nagyon hosszú története, amikor a fekete bőrű etnikum problémáit nem tudják megfelelő módon kezelni.

Ezért is kellene a rendőrségnek százszorosan vigyázni

és, ha valaki hibázik a hatóság részéről, akkor azt a bíróságon is arányosan elmarasztalják, de erre kevés értékelhető példa van. Maga az alap téma, hogy a rendőrök brutálisan léptek fel és ilyenkor már nem foglalkozik a közvélemény azzal, hogy az áldozat maga is bűnöző lehetett. Erre aztán még rájön a politikai pecsenyék sütögetése, ami persze elkerülhetetlen és előjönnek a radikálisabb politikusok, akik olajat öntenek a tűzre.

 

George Floyd egy színes bőrű férfi volt, ezért talán érdemes elgondolkodni azon, ha fehér lett volna, akkor is ekkora botrány alakul ki? 

Valószínűleg lett volna botrány és különféle incidensek, de talán nem ekkora. Az is igaz, hogy a rendőrség is igyekszik többféle etnikumból verbuválni az állományt. Ne feledjük ugyanakkor, hogy a rendőrség az Egyesült Államokban egy decentralizált szervezet. Kvázi állam az államban és van néhány amelyeknek nagyon rossz híre van. Ilyen például az L.A.P.D., amely Los Angelesben sokszor lép fel túl keményen.

 

Feketékkel, spanyol nyelvűekkel, fehérekkel szemben egyformán lépnek fel ilyen keménységgel a rendőrök?

A rendőrök Amerikában valóban kemények. Nem lehet velük vitatkozni. A rendőri fellépésnek ott is megvan a maga protokollja, ami ebben az esetben is nyomon követhető volt,

de éppen ezért kell tenni azt, amit a rendőr mond,

mert ellenkező esetben - és erre számtalan példa van -, mindenki számíthat olyan intézkedésre, ami akár túlkapáshoz is vezethet. Persze ez is eloszlik az országban. Az úgynevezett liberálisabb északi államokban talán nem ekkora keménységgel képnek fel a feketékkel szemben, mint mondjuk a közép-nyugaton vagy a déli államokban. Itt is nyomon lehet követni a fekete lakosság elleni megkülönböztetést, amin még Barack Obama elnöksége sem tudott változtatni. Amerikában ez a fajta elnyomás érzése a rabszolgatartás óta valamilyen formában, de állandóan jelen van, ami újabb és újabb etnikai feszültségekhez vezet.
 
 

Arra van valamilyen magyarázat, hogy ilyenkor miért kezdenek el fosztogatni? Még a Katrina hurrikán idején is azt lehetett látni, hogy New Orleans utcáin segítség helyett, fosztogattak az emberek.

Mindenhol tapasztalni, így tehát Amerikában is olyan radikális vagy akár szélsőséges megnyilvánulásokat, amelyek a társadalmi frusztráció nyomán rátelepülnek az adott problémára, csakúgy mint Rodney King idején 1992-ben, illetve később is és ahogy látni most is. A probléma ugyanakkor továbbra is a nagyon erős társadalmi frusztráció, ami ilyenkor belobban. Ezt kellene jól kezelni, de nagyon nehéz Amerikában ezt valóban jól kezelni. Ha nem avatkoznak be időben, akkor ahogyan azt Los Angelesben is tapasztaltam, kő kövön nem marad, de lehet hogy még rosszabb, ha keményen és határozottan lépnek fel a hatóságok, mert még többen sérülnek meg vagy halnak meg. Az "inner citykben" alacsonyabb az életszínvonal, magukra hagyták az ott élőket és a kisebbségeket amelyek így szegregálódnak. Ezeken a helyeken sok fiatal él, akiknek a lehetőségeik lényegesen szűkebbek, mint a kertvárosokban vagy éppen a vidéki településeken. Próbálják ezt kezelni, de az előítéletek és a lehetőségek nagyon nem állnak arányban egymással.

 

Donald Trump elnök, hogyan kezeli ezt a válságot? A legutóbbi hírek szerint már a hadsereg bevetését fontolgatja...
 
Sajnos Donald Trumpra nem jellemző a megfontoltság. Elkezd a Twitteren mindenféle meggondolatlan dolgokat leírni, ami lehet, hogy még tetszik is a választóinak. Persze valamit kell tenni, mert ez a helyzet sem tartható fenn sokáig, de nagyon nehéz most megtalálni a jó döntéseket. Egyébként a korábbi események, mint például a 60-as években az emberi jogi tüntetések, a fekete polgárjogi harcok, vagy a későbbi ügyek is csak nagyon lassan értek el olyan szintre, ami ma már magától értetődő és természetes. A mostani ügy George Floyddal ugyanakkor azt is jelzi, hogy még nagyon sok a tennivaló van Amerikában,

és a migráció nyomán már sajnos Európában is. 

 

Az egyéni felelősség kérdése a mostani ügyben mennyire nyomon követhető?

Amerikában is vannak alacsony iskolázottságú rétegek, akiket sok esetben magukra is hagytak és ha egy ilyen esemény bekövetkezik, akkor ezek a társadalmi rétegek szó szerint robbannak. Ehhez még hozzájön a friss bevándorlók tömege, akik szinte kivétel nélkül ezeken a területeken élnek és sokszor még a hátrahagyott országuknál is rosszabb helyzetben vannak. Egyszerűbb tehát számukra egy pisztoly beszerzése, mint mondjuk a jogi diploma megszerzése. Ezért aztán, mint George Floyd esete is mutatja, úgy viselkednek, hogy ha már rossz, akkor legyen még rosszabb és törni-zúzni, fosztogatni kezdenek. Ezt egyébként elítélik azok is, akik valóban az emberi jogok, a szegregáció ellen tüntetnek az utcákon, de a fosztogatás ellen ők sem tehetnek semmit. 

 

A feketékkel szemben alkalmazott diszkrimináció ellen Barack Obama sem tudott érdemben fellépni?

Obama nyolc éves elnöki regnálása ebből a szempontból nem volt egy sikertörténet, hiszen nem sokkal tett többet, mint fehér elődei és ezt a jelenlegi helyzet is alátámasztja. Tehát nem váltotta be azokat a reményeket, ígéreteket, amelyek a fekete bőrű lakosság részéről elvárás volt. Az ő elnöksége leginkább az egészségügy reformjáról szólt, ami végül az eredeti elképzeléséhez képest csak egy végletekig kilúgozott ellátórendszert eredményezett.

 

Milyen hatása lehet a mostani eseményeknek az idei elnökválasztásra?

Bizonyosan hatással lesz, de ne feledjük, Amerikában arányait tekintve nagyon kevesen mennek el szavazni. A fő kérdés, hogy a tudatos szavazókra ez miként fog majd hatni. Az igazság az, hogy el tudok képzelni egy olyan változatot, hogy ez megerősíti Trump bázisát abban az értelemben, hogy most egy erős kezű elnökre van szükség. Joe Biden demokrata kihívó ugyan népszerűbb a kisebbségek körében, de úgy tűnik, nem képes hatékonyan mobilizálni a választókat, mert nem egy olyan erős karakter mint Trump. Ez persze változhat, hiszen Biden stábja is próbál politikai tőkét kovácsolni a mostani eseményekből, de a radikálisabb tábor, akik most az utcákon vannak, nem nagyon mennek el szavazni, vagy státuszuk miatt nem is mehetnek voksolni. Kérdéses tehát, hogy a George Floyd-ügy érdemben befolyásolja-e majd az amerikai belpolitikát, bár még messze van az elnökválasztás. 

 

Miként lehet vége a tüntetéseknek, a fosztogatásoknak?

Magától is kifulladhat és az is lehet, hogy egy olyan megoldás születik, amivel valamilyen szinten mindenki elégedett lesz. Persze ez most egy válság, amit a járvány is felnagyít, de az amerikai gazdaság ereje és az amerikai "demokrácia ereje" valahogy feldolgozza ezt és elsimítja az ellentéteket, de ha hasonló esemény következik be, akkor ismét számítani lehet olyan szélsőséges reakciókra mint az elmúlt napokban, s ennek már akár a mostaninál is erőteljesebb hatásai lehetnek.