A büdzsében a gazdaság újraindítását, a családok támogatását és a nyugdíjasokat érintő változásokat emelte ki Varga Mihály

Varga Mihály, Kovács Árpád
Kovács Tamás / MTI

Varga Mihály a gazdaság újraindítása költségvetésének nevezte a 2021-es költségvetést. Azt 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, 3 százalékos inflációval, 2,9 százalékos hiánnyal és 0,5 százalékos biztonsági tartalékkal tervezték– mondta a büdzsé expozéjában a pénzügyminiszter, aki kiemelte, az az egészségbiztosítási járvány elleni védekezési alapra és a gazdaságvédelmi alapra épül. A pénzügyér azt is kiemelte, az államadósság ismét 70 százalék alá fog csökkenni.

A tárcavezető szerint az kiszámíthatóságot növeli az, hogy a költségvetést már tavasszal tárgyalja a Ház.

Fontosnak nevezte, hogy 4,5 millió foglalkoztatott mellett mindössze 3,3 százalékos a munkanélküliség, és folytatják a 2016-ban aláírt béremelési és adócsökkentési megállapodást.

Varga úgy véli, a büdzsének köszönhetően tartósan fennmaradhat a 4 százalékot meghaladó növekedési ütem, melyet szerinte a versenyképesség, az adócsökkentés és a felelős költségvetési gazdálkodás jellemez.

Költségvetés: 24 milliárdot terveznek kommunikációra, 77 milliárdot a közmédiára, az önkormányzatok nem kapják vissza a gépjárműadót

Varga Mihály pénzügyminiszter a keddi napon benyújtotta a 2021-es költségvetés tervezetét, mely már a Parlament honlapján is megtekinthető. A büdzsé 23 373,6 milliárd forintos kiadással és 21 882,4 milliárd forintnyi bevétellel, továbbá 1 491,2 milliárd forint hiánnyal számol. A javaslat leszögezi, hogy a GDP-arányos államadósság mértéke

A részletekre kitérve a pénzügyminiszter ismertette, családtámogatásra az ideinél 67 milliárddal több, 2295 milliárd forint jut, nyugdíjakra pedig a 2020. évihez képest 327 milliárd pluszt, összesen 3907 milliárd forintot szánnak. Ebben az összegben benne van 57 milliárd forint nyugdíjprémium, valamint 73 milliárd forint a 13. havi nyugdíj első ütemére.

A tárcavezető azt mondta, az oktatás 2221 milliárdot kap, ami 784 milliárddal több, mint idén, az egészségügyre szánt összeg pedig 156 milliárddal, 2115 milliárdra nő.

A határok védelme 704 milliárd forintba fog kerülni, ami 154 milliárddal több, mint idén, a rendvédelem költségvetése pedig 93 milliárddal, 953 milliárd forintra nő. A közszféra 387 milliárd forinttal többre, 4474 milliárdra számíthat, míg közfoglalkoztatásra 165 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé.

Varga a Gazdaságvédelmi Alap költségvetését 2550 milliárdra taksálta, amit munkahelymegőrzésre, munkahelyteremtésre, a likviditás megőrzésére, családokra és nyugdíjra költhetnek. A miniszter az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap 3000 milliárdos összegéből a gyógyító, megelőző kiadások 138 milliárdos növelését emelte ki, és megjegyezte, van benne 30 milliárdnyi tartalék előre nem látható kiadásokra.

A családvédelmi akciótervből a tárcavezető a családi adórendszert, az alacsony adókulcsot, az adókedvezményt, az első nyelvvizsga és jogosítvány megszerzésének támogatását, az otthonápolási díj emelését, a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért az óvodák, bölcsődék férőhelyeinek bővítését, illetve a gyermekétkeztetést emelte ki.

Az önkormányzatokkal kapcsolatban Varga a feladatalapú finanszírozást hangsúlyozta, rámutatva, az erre szánt 857 milliárd forint 118 milliárddal több, mint idén. Hozzátette, fejlesztésekre 200 milliárdos hitelkeretet biztosítanak.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a jövő évi költségvetés egy iránytű lehet a gazdaság újraindításához, míg Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy vélte, a büdzsé megalapozott, de vannak benne kockázatok is.