Folytatódott a 2021-es költségvetés vitája az Országgyűlésben. A kormány álláspontja szerint egy jó költségvetés egyértelműen tükrözi a benyújtó politikai szándékát és alkalmazkodik a valósághoz. Az ellenzék szerint viszont az önkormányzatokra nézve végzetes lehet a költségvetési tervezet.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint egy jó költségvetés egyértelműen tükrözi a benyújtó politikai szándékát és alkalmazkodik a valósághoz.
"A jövő évi költségvetés mind a két szempontnak megfelel, és jól szolgálja a megfogalmazott célokat."
Kiemelte a gazdaság megerősítését, a foglalkoztatás járvány előtti szintjének elérését és további növelését, a családok támogatását, valamint egy esetleges újabb járványra való felkészülést.
Véleménye szerint az elmúlt időszakban a járvány elleni védekezés sikeres volt, és a jövőbeni felkészülésben a fejlesztések mellett az eszközbeszerzéseknek is fontos szerepük lesz. Míg azonban az utóbbiak alapját eddig a jó külgazdasági kapcsolatok adták, mostantól "a hazai eszközgyártásra helyezi a kormány a hangsúlyt."
Átgondolatlan a tervezet
A Jobbik országgyűlési képviselője, Dudás Róbert később arról beszélt, hogy önkormányzati szempontból "átgondolatlan, gyakorlati szemléletet mindenképp nélkülöző és egyben káros" lesz a 2021-es költségvetés tervezete.
Hozzátette, hogy 2010 óta szervezik át a rendszert, az ott élők és maga az önkormányzatiság kárára is, mivel a kormánypártok nem a helyiek érdekét, hanem a politikai-anyagi hasznot nézik.
Ha már a nemzeti konzultációt ki lehet postázni, miért nem postáztak ki minden lakosnak egy, két vagy három maszkot?
- tette fel a kérést, hozzátéve, az önkormányzatok csak elvonásokat kaptak a koronavírus-járvány elleni védekezésben mutatott részvételükért.
A jobboldali néppárt politikusa bírálta a látvány- és "haveri" beruházásokat, és arról beszélt: az azok lemondásán megtakarított pénzt például arra lehetne fordítani, hogy ne zárják be a takarékszövetkezeti és a postafiókokat egy sor kistelepülésen.
Az MSZP képviselője, Mesterházy Attila szerint a kormány korábban azzal érvelt, hogy az átláthatóság és a kiszámíthatóság növekszik azzal, ha korábban fogadják el a költségvetést, a mostani krízishelyzetben indokolt lett volna később benyújtani a büdzsét, hogy minél biztosabb számok alapján lehessen tervezni.
Nagyobb gazdaságélénkítő-csomagot sürgetett és nem tartotta jó iránynak, hogy a kkv-kat hitelfelvételbe hajszolja bele a kormány. Több forrást és közvetlenebb támogatást követelt a családok támogatására, az oktatásra, az egészségügyre, a szociális háló befoltozására és a nyugdíjakra. Éles bírálatot fogalmazott meg Mészáros Lőrinc 17 milliárd forintos állami támogatása miatt, hozzátéve, hogy a vállalkozó ezt megelőzően 11 milliárdos osztalékot vett ki cégeiből.
"Elmúlt 8 év"
A Fidesz országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály arról beszélt, hogy a magyar gazdaságban történt pozitív változásokat nézve látható: Magyarország nagy és sikeres utat tett meg. Sikerült a baloldal kudarcos gazdaságpolitikáját maguk mögött hagyni és egy új típusú gazdaságpolitikával a polgári kormány kivezette az országot az államcsőd közeli helyzetből.
Összegzése szerint az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság megerősödött és a költségvetés stabil lábakon áll. A koronavírus azonban nem csak egészségügyi, hanem gazdasági válságot is előidézett világszerte, ugyanakkor a nehézségek ellenére is bíznak abban: Magyarország a gazdasági világválságra is sikeres válaszokat tud adni és az egyik legstabilabb gazdasági eredményt tudja produkálni