Alkotmánybíróság: Nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályok

fake news, álhír

Nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre járvány idején vonatkozó szabályok, ugyanakkor csak olyan tény közlését fenyegetik büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.

Az Országgyűlés a koronavírus-járvány kezdetekor fogadta el a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a március 31-étől hatályos módosítását, amely szerint a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rémhírterjesztés különleges jogrend, így például járványhelyzet idején szigorúbb szankcióval sújtható.

Mindössze egyetlen rémhírterjesztéses ügy jutott el a bíróságig

Június 4-ig rémhírterjesztés miatt összesen 131 büntetőeljárást − rendeltek el, míg közveszéllyel fenyegetés miatt 37 eljárást indítottak - írja az Index. Ugyanakkor a lap kérdésére az Országos Bírósági Hivatal azt válaszolta, tizenegy ügy indult bíróságon közveszéllyel fenyegetés, egy pedig rémhírterjesztés bűntette miatt. Ezek közül hatot zártak le.

Az Ab-hez benyújtott panasz szerint ez a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, ötéves szabadságvesztéssel fenyegetve korlátozza a szólásszabadságot, továbbá kiszámíthatatlan és tág teret nyújt az önkényes jogalkalmazásnak, ezért alkotmányellenes, meg kell semmisíteni. Az indítványozó kifogásolta, hogy annak is büntetőjogi szankcióval kell szembenéznie, aki jóhiszeműen állít valamit, azaz nem tud állításának valótlanságáról.
    
Az Ab teljes ülése soron kívül tárgyalta az ügyet.
    
Az Ab szerdán közzétett határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a vitatott Btk.-tényállás a közlések szűk körére vonatkozik, a "tudottan hamis vagy elferdített tények nagy nyilvánosság felé közvetítését" tiltja, de azt is csak akkor, ha az különleges jogrend idején, a védekezés akadályozására alkalmas módon történik. A tiltás nem vonatkozik a kritikus véleményekre.
    
Ha viszont tudottan hamis tényt állít valaki és azzal akadályozhatja a védekezést, akkor az ahhoz fűződő társadalmi érdek miatt szükséges és arányos a véleményszabadság korlátozása - mondta ki az Ab, és ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

Tele az internet álhírekkel, mégsem árulja el az operatív törzs, hogy mi számít annak

"Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az Ab szerint ugyanakkor a jogbiztonság szempontjából, a kiszabható büntetés nagysága miatt szükséges megerősíteni az új tényállás Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezését, alkotmányos követelmény formájában. E szerint a vizsgált büntetőjogi rendelkezés csak olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett, és azzal különleges jogrend idején valóban akadályozza vagy akadályozhatja a védekezést. Nem minősül viszont rémhírterjesztésnek, ha az elkövetés idején állított tény vitatott és csak későbbiekben bizonyul hamisnak, ilyen esetben a tény közlője nem vonható büntetőjogi felelősségre.
    
A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes alkotmánybíró fűzött különvéleményt.

Előfordul az ilyen...

1985. március 14-e volt. Pista - mint minden reggel - felkelt, megitta a KÖZÉRT-ben előző nap ledarált Karaván kávéját. Végre kapott, hónapok óta hiánycikk volt! Egy cukorral, sok tejjel itta. Úgy szerette. Nem tette tönkre a gyomrát, elég volt ahhoz az idegesség.