Isztambuli séta

Hagia Sophia
Hagia Sophia
pixabay.com

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

A(z) Hagia Szophia a világ egyik legnagyszerűbb épülete, a világ egyik legszebb pontján. Oly sok ellenségeskedés, vérontás után bő nyolcvan éve szolgálja az egyetemes emberi kultúrát és a megértést. Ennek vet most véget Erdogan török elnök – remélhetőleg nem magyar támogatással.

Csak kívánni tudjuk mindenkinek, hogy jusson el Isztambulba. A Föld egyik legszebb pontja – a történelmi városmagot három oldalról víz veszi körül, északról az Aranyszarv-öböl, délről a Márvány-tenger, kelet felől, a félsziget hegyénél pedig a Boszporusz, látótávolságra a túlparti Ázsia.

pixabay.com

A tenger szinte mindig kék, a mediterrán klíma tökéletes, kellemes szél simogatja a turista arcát. Látnivaló pedig van bőven. A görög Büzantionból nagy hellén–római város lett, a 4. század elejétől pedig a Római Birodalom fővárosa. Idővel fel is vette a császári széket a városba helyező Konstantin nevét, és több mint ezer éven át uralta a két világrész, Európa és Ázsia határterületeit.

Nagy Konstantin tehetséges utóda, Jusztiniánusz császár megépíttette a világ legnagyobb templomát, a Szent Bölcsességről elnevezett csodálatos épületet. Görög neve Hagia Szophia, 'ajia szófiának' ejtendő, tehát a helyes névelője 'az'. Méretét talán azzal érzékeltethetjük a legkönnyebben, ha azt mondjuk, hogy alapterülete másfélszer akkora, mint a Puskás Ferenc stadioné.

Amikor a mi Szent Istvánunknak döntenie kellett arról, hogyan tovább, magyarok – akkor ő mégsem a világ legnagyobb, legfényesebb városát, Konstantinápolyt, és vele a Bizánci Birodalmat választotta, hanem a hozzá képest „lepukkant”, vidékies Rómát és a Nyugatot. Így lettünk mi, magyarok a legkeletibb római vallású náció, a tőlünk délre lakó horvátokkal és északra élő lengyelekkel együtt. Később a lengyeleknek sikerült még egyet lépniük keletre, a magyar Szent Hedvig segedelmével kereszténnyé tették Jagellót, a litvánok fejedelmét.

Mi, magyarok maradtunk végvidék évezred óta.

Más megfogalmazásban kompország. Kompos hajlamunkat megértheti, aki járt már Isztambulban – a hatodfélszáz éve török–moszlim Bizáncban. Szimbolikusnak is tekinthetjük, hogy például egy Orbán nevű magyar öntőmester a kor legnagyobb ágyúját öntötte ki a törököknek Bizánc ostromához.

A törökök új uralkodója, a 21 éves II. Mehmed 1453. május 28-án éjjel bevette Bizáncot, 29-én tartották az első muszlim szertartást az Hagia Szophiában. Az iszlám előírásai szerint a keresztény díszeket eltüntették: leverték, levakolták, stb. Így volt ez egészen Kemal Atatürkig. A modern Törökország atyja, Musztafa Kemal elnök-tábornok 1934-ben elrendelte, hogy az Haghia Szophiát alakítsák múzeummá. A fellelhető keresztény díszeket igyekeztek elővarázsolni a vakolatok alól – és a világ egyik legszebb turistacélpontjává tenni.

Ehhez egyébként minden adott, hiszen a hely gyönyörű, a bizánci óváros műemlékekben bármelyik más várossal fölveszi a versenyt. Az Hagia Szophia bő nyolcvan éve szolgálja a modern Törökországot mint az egyetemes emberi kultúra egyik legszebb kincse.

Most ennek vet véget Recep Tayip Erdogan török elnök azzal, hogy ismét muszlim imahellyé teszi ezt az eredetileg keresztény templomot, az egyetemes keresztény történelem egyik főtemplomát.

Maga a vallásos törökség nem szorul rá, hogy megint imahely legyen az Hagia Szophia. Pár száz méteres távolságban három hatalmas, és szintén gyönyörű dzsámi található: a Szultanahmet dzsámi (ismert nevén a Kék mecset), a Szulejmánije dzsámi és az Aranyszarv-öböl partján a Jeni dzsámi (magyarul Új mecset). Mindhárom teljes időben szolgálja a sztambuli moszlimokat.

Egyébként mindháromnak az Hagia Szophia az előképe, annak mintájára épültek. A Fényes Porta legnagyobb építésze, Szinán ugyanis megértette az Hagia Szophia statikáját, és képes is lett utánozni. Az ő nyomán alakult át az iszlám templomépítészet az Hagia Szophia mintájára.

Hagia Sophia
pixabay.com

Akinek volt szerencséje kicsit behatóbban megismerkedni Isztambullal, megtalálhatott a városban több lélegzetelállító szépségű bizánci keresztény templomot, közülük nem egyet akár Szent István idejéből.

Az Hagia Szophia visszaalakítása dzsámivá nem létkérdés az isztambuli muszlim vallásgyakorlat számára. Ez politikai kérdés. Erőfitogtatás. Figyelmeztetés a keresztény Nyugatnak. Fenyegetés.

A vallásháborúk a történelem legszörnyűbb pillanatai közé tartoznak, mivel az emberekben a hitükön keresztül óriási indulatokat lehet ébreszteni. Vad, eszelős gyűlölködés magvait hinti el, aki vallási különbségeket akar politikai, pláne államközi szintre emelni.

Csak remélhetjük, hogy rossz álmaink nem válnak valóra. De ha valóra válnának, nem szeretnénk magyar hazánkat az erdogani vallási politika oldalán találni.

Ezért szomorú a hivatalos magyar politika sunnyogása most az Hagia Szophia ügyében.