Az mfor.hu megvizsgálta, hogyan alakul egyes jövedelmi kategóriák vásárlóereje az elmúlt 10 évben. A végeredményből az derült ki: a nyugdíjasok nagyon rossz helyzetben vannak.
2020-hoz közeledve kettészakadtak a társadalom rétegei: a minimálbéresek és nyugdíjasok stagnáló fizetésből élnek, akik pedig átlagos bérszintű, vagy afeletti fizetéssel rendelkeznek, nagyobb biztonságra számíthatnak.
Farkas András nyugdíjszakértő elmondta, a nyugdíjak vásárlóértékét törvény szerint úgy kell karbantartani, hogy a nyugdíjakat a mindenkori infláció értékével kell emelni. A költségvetési törvény meghatározza, hogy a következő évi infláció terv szerint mennyi lesz, s ha menet közben ennek mértéke változna - tehát az első 8 havi tényadat alapján meghaladná az emelési mértéket -, novemberben korrekcióra kerülhet sor. Ez a nyugdíjkiegészítés, ami egyösszegű vagy visszamenőleges nyugdíjemeléssel jár: így tehát gyakorlatilag a nyugdíjas társadalom "kölcsön ad" az államnak, hiszen az előre jelzett infláció mostanában kisebb, mint a tényleges.
A szakértő kifejtette, a nyugdíjak emelése sokkal lassabb, mint a nemzetgazdasági átlagbér emelkedése, ma pedig egy nyugdíjas körülbelül ugyanott tart, mint 2010-ben. A nyugdíj a törvény szerinti vásárlóerejét ugyan megőrizte, a relatív vásárlóerejét azonban nem. A bérek és a nyugdíjak vásárlóereje közötti olló pedig egyre szélesebbre nyílik.
S hogy a jövőre beígért nyugdíjemelés segíthet-e a nyugdíjasokon? Farkas szerint ez egy kicsit enyhíthet a dolgokon, de ha folytatódik a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, az elkülönülés is megmarad. Sok nyugdíjas szervezet próbálkozik azzal, hogy visszaköveteljék a vegyes indexálást, vagy annak valamilyen formáját. Farkas úgy értékelte, a 2009 óta Magyarországon jelen lévő nyugdíjszámítás nagy problémákat fog okozni, ha a jövőben is ez marad.