A kormány által szeptember elsején újra életbe léptetett vírushelyzet miatti határzár alaposan megnehezítette a külföldre járó magyar dolgozók életét. Az ezzel kapcsolatos információhiány, a sokak számára értelmezhetetlen 30 km-es mozgási sáv komoly bizonytalanságot és felháborodást keltett az ingázókban, akik többek között Sopronban is demonstrációba kezdtek annak érdekében, hogy több lezárt határátkelőt nyissanak meg újra.
Sopron, az ingázók Mekkája
Ingázó olvasónk elkeseredésében, személyes tapasztalatival keresett fel minket, az ország gazdasági bevándorlók mekkájaként is ismert Sopronból, ahol a népesség kis gömböchöz hasonlóan bővül évről évre. Mielőtt azonban rátérnénk az (nevezzük mondjuk) Ádám által megosztott tapasztalatokra és kritikus pontjaira a határzár kapcsán, érdemes kiemelni, hogy a térségben ingázók száma évente körülbelül nyolc százalékkal nő. A 2011-es hivatalos népszémláláskor 65480 fővel büszkélkedhetett Sopron, ami mára elérheti a 120 ezret is, amiből körülbelül 80 ezer személy jár külföldre dolgozni. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a nyugati határszél városai közül innen a legkényelmesebb Ausztria felé ingázni. Ugyanakkor infrastruktúra szempontjából a határ menti dolgozók robbanásszerűen megnőtt száma komoly gondokat és fejtörést okoz a térségben, mivel Sopron 60 ezer lakosra rendezkedett be. Vagyis az ingázók és tősgyökeres Soproniak élete eddig sem volt gördülékeny, a határzár ezt most tovább nehezítette.
Több forgalmas határpontnál demonstrációt tartanak a szigorítások miatt
Magyarország kedden újra lezárta határait a járványhelyzet miatt, az érintett térségekben élő ingázók számára ez nem csak az utazás hosszát érintette kellemetlenül, de a hirtelen bevezetett szigorítás a pontos információk hiányában bizonytalanságot is okozott közöttük, hiszen a megélhetésük veszélybe került.
Ádám elmondása szerint jelenleg a hatóság emberei az ellenőrzéseket még nem veszik komolyan a megmaradt három határátkelőnél, éppen úgy, ahogy Komáromban és Esztergomban sem a bénulás elkerülése miatt. Jelenleg két egyszerű kérdés megválaszolásával bárki átlépheti mind a két oldal felől a magyar határt: honnan jöttél és mit csináltál? Munkáltatói igazolást még nem kérnek a határokon, így a 30km-es sávon belüli mozgás is teljesen okafogyottá válik, hiszen bárki mondhat bármit azzal kapcsolatban, hogy honnan is jött és meddig marad.
Az olvasónk szerint addig jó, amíg igazolást nem kérnek, hiszen az ingázók nagy része a meghatározott mozgási körön kívülre jár munkába, amit ő maga sem ért, ahogy viccelődik is vele a telefonban:
Mit hisz a kormány, hogy 30 km-en belül nem lehet elkapni a vírust?
A hatóságok sem tudják mit kezdjenek az előírt intézkedésekkel
A soproni határokon fiatal közlekedési rendőrök próbálnak helyt állni, akik a kérdésekre nem szívesen válaszolnak, nem is tudnak András szerint, mivel annyival lerázzák a közlekedőket, hogy "ők ezt kapták parancsba, mást nem tudnak mondani". Már most retteg attól, hogy milyen lesz a helyzet, ha szigorítanak és az első hullámkor tapasztaltak szerint komolyan veszik majd az ellenőrzést.
Az ellenőrzést, ami március közepe után abból állt, hogy a gépjárművek egyesével való megállását követően lefényképezték a személyazonosító igazolványokat, amiket a központba küldtek, majd várták az ezzel kapcsolatos visszajelezést, majd a végén pedig a gépjárművet rendszám alapján ellenőrizték. Ez önmagában is egy hosszadalmas procedúra, főleg több ezer gépjármű esetében, csökkentett, három nyitva hagyott határral, de mindezt még tetézte az a probléma is, hogy a térségben gyenge a térerő, így hiába a hatóságok digitális eszközei, gyakran befagytak azok, vagy képtelenek voltak lekérdezni az adatokat és az amúgy sem zökkenőmentes ellenőrzésből hosszú órákra feltorlódott sor alakult ki. Ádám minden nap négy kilométert tesz meg a munkahelye és a határ között, ez a távolság nagyjából 5 perc, az akkori korlátozások miatt viszont 1,5-2 órájába telt megtennie.
A határzár akkora bénulást okozott, hogy inkább mindenkit beengednek
A magyar-szlovák határon, Komáromnál szeptember 1-jén kis túlzással a város közepéig ért a dugó, ezért a hazai rendőrök már nem is kérték a Szlovákia felől érkezőktől a formanyomtatványokat, egyszerűn néhány kérdést követően beengedték őket az Új Szó helyszíni tudósítása szerint.
Az osztrák cégeket nem érdeklik a magyar intézkedések
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a munkáltatója Ádámnak mennyire toleráns a határzár miatti esetleges késések miatt. Elmondta, hogy a cégét nem érdeklik a magyar intézkedések, külön kiemelték azt is az ingázó dolgozóiknak, hogy ez az ő problémájuk, nem kötelező ingázni, az osztrák oldalra is költözhetnének.
Sopronban a külföldre járó dolgozók nemcsak a megnövekedett várakozási idővel és a bizonytalansággal kell szembenézniük, hanem a helyi lakókkal is, akik az olvasónk szerint az ingázókat, többek között őt is verbálisan inzultálják amiatt, mert szerintük ők hozzák be a koronavírust az országba, így az egész térségben egyre nagyobb a feszültség, a határzár ezt most újra felszínre hozta.
Az ingázók jobb híján demonstrációkat szerveznek a határzárak feloldása érdekében, mindemellett petíciót is indítottak, amire több ezer aláírást sikerült összegyűjteniük, és amit a fideszes Farkas Ciprián polgármesternek juttattak el, de végül érdemi választ nem kaptak - mondta Ádám.
A kormány is belátta, hogy a határzár több kellemetlenséget okoz, mint hasznot
Eddig is nagy volt a fejetlenség az egyik pillanatról a másikra bejelentett utazási stop körül, tegnap a kormány ezt egy újabb módosítással fejelte meg. Belátták az első elképzelésük nem fog működni, így szeptember 5-től, öt órától a gyorsabb átkelés érdekében néhány lezárt határátkelőhelyet újra megnyitnak, többek között Ausztria felé az Alsószölnök-Neumarktot, a Szentpéterfa-Eberau-t, és a Bozsok-Rechnitzet. A kérdés ezután már csak az, hogy a határzár mennyire volt indokolt, nem pedig egy újabb politikai fogás, hiszen ha a kormány néhány napra rá inkább enyhít rajta, az azt az üzenetet közvetítheti, hogy a szigorításoknak semmi köze a járványhelyzethez.