Vasárnap egy ünnepélyes elsőáldozási szentmisével kezdődött volna az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) a Puskás Arénában, ám az egyhetes világméretű katolikus rendezvényt a világjárvány miatt egy évvel halasztották. Ám a hívek az eredeti időpontban sem maradnak esemény nélkül:
– hangzott el a NEK titkárságának csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mohos Gábor püspök, a NEK titkárságának vezetője ismertette: felkértek tizenegy különböző személyt, akik a világ különböző részeiről jöttek volna a találkozóra, hogy küldjenek videóüzeneteket, melyet a NEK YouTube-csatornáján naponta fognak közzétenni. Az üzenetek előtti személyes hangvételű bevezetőt pedig minden esetben Erdő Péter bíboros mondja, aki személyesen ismeri a videóüzenetek küldőit.
Mohos püspök napi bontásban be is mutatta azt a tizenegy személyt, akik az üzeneteket küldték, kiemelve, a közös hit köti össze ezeket a tanúságtevőket.
Szeptember 13.: Öröm napja
Piero Marini (Olaszország) érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok pápai tanácsának vezetője, akit sokan Szent II. János Pál, majd XVI. Benedek szertartásmestereként ismertek. Az 1991-es és 1996-os pápalátogatás során is ő szervezte a Szentatya itteni rendezvényeit, és azóta is többször járt Magyarországon – ismertette Mohos Gábor püspök. Marini érsek így nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak a NEK-ről:
„Részt vettem már néhány eucharisztikus kongresszuson Québectől kezdve, de még sosem tapasztaltam ilyen széleskörű érdeklődést egy eucharisztikus kongresszus iránt és ilyen nagy számú jelentkezőt, mint a budapesti esetében.”
Szeptember 14.: Jóság napja
Valerian Okeke (Nigéria), Onitsha érseke üzenetét az teszi különlegessé, hogy a koronavírus-járvány az országban éhezéssel is párosul, így az az afrikai állam humanitárius katasztrófa szélén áll. Emellett Nigériában szedi az egyik legtöbb halálos áldozatot a keresztényüldözés. Az éhezés és egészségügyi ellátás hiánya elleni küzdelemben kapott segítséget az ország népe nemcsak Okeke érsek alapítványától, hanem a Dr. Fodor Réka nevével fémjelzett magyar Afréka Alapítványtól is.
Az egymás segítésének, a szolidaritásnak számunkra nagyon erős táplálékforrása az Oltáriszentségbe vetett hit. Nagyon sok jócselekedet abból fakad, hogy hisszük: nekünk van egy közös szerető Atyánk a mennyben, az Isten, és ezért mi is egymás testvérei vagyunk függetlenül attól, hogy a Föld melyik részére születtünk és ott milyen helyzetben élünk. Segítenünk kell egymást a közös hitünk alapján
– fűzte hozzá Mohos Gábor.
Szeptember 15.: Békesség napja
Luis Raphaël Sako (Irak) bagdadi érsek, babiloni káld katolikus pátriárka üzenete ugyancsak háborúk sújtotta vidékről érkezik. Mohos püspök emlékeztetett, az iraki keresztény hagyományok a legrégebbiek, az itteni háborús konfliktusok során ezeknek a keresztény közösségeknek a léte is veszélybe került.
Sako érsek immár hét éve azon dolgozik, hogy a különböző etnikumok, világnézetek között találják meg az együttműködés lehetőségét
– mondta Mohos Gábor.
Szeptember 16.: Türelem napja
Timothy Dolan (Amerikai Egyesült Államok) New York-i érsek a katolikus egyház újdonságok felé való nyitottságát szimbolizálhatja: fiatalokkal beszélget pubokban, blogot ír, vagyis nemcsak a klasszikus értékeket hordozza, hanem azokat jól tudja vegyíteni a modern világ eszközeivel, melyekkel el tudja juttatni az új generációhoz is ezeket az üzeneteket – közölte Mohos püspök.
Szeptember 17.: Remény napja
Ezen a napon két üzenet is érkezik, méghozzá nem a főpapi karból, hanem közösségeket alapító világiaktól.
Johannes Hartl (Németország) a bajorországi Augsburgban alapította meg az Imádság Házát. A fiatalon hippiként élő férfi ma már irodalomtudós, teológus, filozófus, négygyermekes családapa, és egy olyan közösség vezetője, amelyben minden keresztény hagyománnyal rendelkező felekezet tagjai részt vesznek. Az Imádság Háza „nulla-huszonnégyben” szünet nélkül imádkozik, azaz a közösségnek mindig van olyan tagja, aki ép imádsággal tölti idejét – ismertette a püspök. Ez az imádság összekapcsolja az embereket, így létrehozva egy olyan közösséget, melyre szükségünk van – tette hozzá Mohos Gábor.
Moysés Azevedo (Brazília) életében 1980 hozott nagy változást. Az akkor húszéves fiatalt Szent II. János Pál pápa brazíliai látogatása során választották ki, hogy az egyházközség fiataljai nevében köszöntse a Szentatyát, és ő ekkor úgy döntött, életét a fiatalok szolgálatának ajánlja fel. A pápa erre áldását adta, ekkor alapította meg a Katolikus Shalom Közösséget, melynek célja, hogy hétköznapi élethelyzetekből kiindulva (például egy kávézó, pizzéria megnyitásával összekötve) ismertetik meg a fiatalokkal az evangéliumot.
Szeptember 18.: Hit napja
Ezen a napon is két videóüzenettel lehetünk majd gazdagabbak.
Ägidius J. Zsifkovics (Ausztria) kismartoni püspök tipikus közép-európai személyiség: horvát nemzetiségű, vezetéknevét a magyar helyesírás szerint írja, de ő maga burgenlandi. Egy alkalommal így fogalmazott:
A kismartoni egyházmegye püspökeként az Ausztriában élő magyarok védnökének tekintem magam, aki hidat épít az osztrák és a magyar katolikus egyház között.
Dr. Mary Healy (Amerikai Egyesült Államok) teológus professzor asszony Detroitban. Istenkapcsolatát egyetemi évei alatt mélyítette el egy karizmatikus közösségnek köszönhetően.
Szeptember 19.: Hűség napja
Gerald Lacroix (Kanada) bíboros, québeci érsek életéből kilenc évet misszionáriusként Kolumbiában szolgált. Itt élte át azt a nehéz helyzetet, mely az ottani híveket és az egyházat jellemezte: katonai gerillaszervezetek, mérhetetlen szegénység, áramellátás hiánya közepette tizennyolc falu tartozott hozzá, és számos esetben az egyetlen utazási eszköz az öszvér volt.
Szeptember 20.: Szeretet napja
Ezen a napon ugyancsak két üzenetet kaphatnak az arra szomjazó hívek.
Jean-Luc Moens (Belgium) nem pap, hanem matematikus, a Katolikus Karizmatikus Megújulás Nemzetközi Szolgálata (CHARIS) vezetője 7 gyermekkel és 11 unokával büszkélkedhet. Úgy véli,
az evangelizáció olyan, mint az ejtőernyőzés: a Lélek a megfelelő időben érkezik, sem előbb, sem később. A megfelelő pillanatban kinyitja az ejtőernyőt és megadja az ajándékot, mely ahhoz szükséges, hogy elérje az ember szívét.
Szabó Konstantin (Kárpátalja / Ukrajna) görög katolikus pap, aki maga is átülte a Szovjetunió egyházüldözésének nagyon nehéz időszakát, ami azt is jelentette, hogy 1986-ban teljesen titokban szentelték pappá. A feleségén és az édesanyján kívül erről senki nem tudhatott – ismertette Mohos püspök.
A színes palettán mozgó üzenetek az adott nap reggel 8 órától lesznek megtekinthetőn a NEK YouTube-csatornáján, azokon a napokon, amikor két videóüzenetet is közzétesznek, a második összeállítás délután aktiválódik – tájékoztatott a technikai részletekről Zsuffa Tünde sajtófőnök, aki hozzátette, a tizenegy üzenet előtt Erdő Péter bíboros magyarul beszél, illetve olaszul is meg fog szólalni, amit angolul feliratoznak. Ezt a NEK titkársága a nemzetközi sajtó figyelmébe fogja ajánlani. A sajtófőnök azt is elárulta, reméli, hogy összejön még egy videó, dolgoznak egy „meglepetésüzeneten” is.
Zsuffa Tünde az „előtalálkozó” megszervezésében kiemelte a NEK főtitkárának, Fábry Kornél atyának a szerepét is, aki összehozta a megszólalókat és segített a teológiai nyelvezetnek megfelelő fordításban is. A vele készült januári interjúnkat itt olvashatják:
Fábry Kornél: „Ha tudom, hogy nem vagyok egyedül a hitemmel, az engem is erősít"
A katolikus világegyház legnagyobb rendezvénye készül Budapesten: a magyar főváros rendezi az idei Eucharisztikus Világkongresszust. A hívek és zarándokok százezreit megmozdító eseménysorozat eredetéről, programjáról és céljairól beszélgettünk Fábry Kornél atyával, a kongresszus főtitkárával. A közösségi médiában is aktív katolikus papnál rákérdeztünk, hogyan viszonyulnak az ünnepséghez a hazai protestáns egyházak, valamint arra is, hogyan szólítják meg a templomba nem járó embereket.