Budapestnek idén 30 milliárd forintos nadrágszíjhúzást kell végrehajtania, két szűk esztendő jön, béremelések nem lesznek, fejlesztések sem igazán - írja a hvg.hu Karácsony Gergely a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén tartott nyilvános prezentációjára hivatkozva. Növekedne a főváros mozgástere, ha csökkenne a szolidaritási hozzájárulás, vagy bevezethetnének egy ideiglenes újraindítási adót, de mindkettőhöz a kormányra van szükség.
Ennek felét tudják pótolni az Európai Fejlesztési Banknál található hitelkeret átstrukturálásával, illetve 29 milliárd forint fejlesztési tartalék felszabadításával. A kiesést nagyrészt az iparűzésiadó-bevételek zsugorodása okozza, ebből 165 milliárdot vártak, de úgy látszik, hogy csak 139 milliárd fog befolyni.
Az önkormányzat elkötelezett a munkahelyek megőrzése mellett, nem kell kirúgásokra számítani, kivéve a gyógyfürdőknél, ott 10 százalékos a csoportos leépítés. Az állásukat elvesztőknek próbálnak helyet találni más önkormányzati cégeknél.
Az ínséges évek várhatóan 2022-2023-ig tartanak, ekkor érheti el Budapest újra a 2019-es szintet. A válság azért is érinti súlyosabban a fővárost, mert jelentős a külföldi turizmus, ami nehezen fog helyreállni. A közösségi közlekedés jegyárbevételei is csökkentek 20 milliárd forinttal.
Úgy számolnak, hogy 2020-ban az önkormányzatnak 210 milliárd forint bevétele lehet, a kiadások viszont elérhetik a 254 milliárdot. Ebben nincsenek beruházások, csak a működésre vonatkozik. Karácsony szerint, ha nem csinálnak semmit, 2022-23-ra elfogynak a tartalékok és kilátástalan lesz a helyzet, de a városvezetés nem ezt az utat választja.
A másik lehetőség, hogy a nem létfontosságú fejlesztéseket törlik, a működési kiadásokat amennyire lehet, visszavágják. Ebben a forgatókönyvben nem lesz tere a béremelésnek az önkormányzatnál és az önkormányzati cégeknél.
A kormány segíthetne
Az egyik opció, ha sikerülne megegyezni a kormánnyal a központi költségvetésbe fizetendő szolidaritási hozzájárulás csökkentéséről, ami idén 12, jövőre 16 milliárd forint. Azzal is lehetne növelni a pénzügyi mozgásteret, ha újraindítási adót vezetnének be - mondta a főpolgármester.
Ez a gyakorlatban az iparűzési adó 0,5 százalékpontos emelését jelenté, bizonyos szektorok és bizonyos szintű árbevétel felett, ideiglenesen. Saját hatáskörben viszont nem változtathatnak az iparűzési adó szabályain, ehhez is a kormány kell.