Idén sem maradunk Száraz November társadalmi öngondoskodó program nélkül

Idén sem maradunk Száraz November társadalmi öngondoskodó program nélkül

2020-ban is elstartol a Száraz November társadalmi öngondoskodó program, az idei aktivitás középpontjában pedig a járvány alatti józanság megtartása áll. A kampányt a Kék Pont Alapítvány szervezte abból a célból, hogy a programban résztvevőknek segítsen elkerülni a problémás, kontrollvesztett ivás kialakulását és hangsúlyozza a mértékletes alkoholfogyasztás értékét, írják közleményükben.

Az elsődleges célcsoportot a kockázati ivók alkotják, akik napi rendszerességgel, vagy hetente többször isznak kisebb mennyiségű alkoholt, fogyasztásuk azonban még nem kontrollvesztett.

A kampány résztvevői az egy hónapos kihívás során megannyi olyan helyzettel küzdenek majd meg, amikor fokozottan jelentkezik az ivás iránti sóvárgás, ennek ismételt leküzdése azonban fontos tapasztalatokkal gazdagítja az egyént, megerősíti az alkoholfogyasztása feletti kontrollt.

Azok között, akik végigkísérték már a programot, általános tapasztalat a

jobb alvás, tisztább gondolkodás, motiváltabb és vitálisabb hétköznapi működés, továbbá a nemet mondás képessége olyan helyzetekben, ahol azelőtt a rutinszerű ivás volt a meghatározó.

A 2020-as kampány ideje alatt minden pénteken este 19 órától mindenki számára nyitott Kék Pont Zoom csatornát működtetnek a szervezők, ahol izgalmas vendégekkel és közös játékokkal segítik a hétvégi sóvárgás leküzdését és a kihívás teljesítését.

Az Egyesült Királyságban már korábban futó hasonló kampányok (Sober October, Dry January) nagyobb részt az alkoholfogyasztás egészségügyi és belgyógyászati következményeit helyezik a középpontba, a hozzájuk kapcsolódó civil szervezetek pedig ezek megoldására gyűjtenek pénzadományokat.

A Kék Pont Alapítvány Száraz November kampánya az említett

egészségmegőrző szerepen túl arra is nagy figyelmet fordít, hogy a harminc napos, önként vállalt józansággal a mértékletes, tudatos és tervezett alkoholfogyasztás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az öt évvel ezelőtt indított Száraz November elérése mára milliós, az abban résztvevők száma tízezres nagyságrendű, s évről évre nő a 30 napos kihívásban résztvevők száma is.

A Száraz November szerepe kapcsán az is elmondható, a vírus elleni küzdelem, valamint az egy hónapos józansági kihívás összekapcsolódik. A harminc napos absztinencia pedig két szempontból is növeli a járvánnyal való harc sikerességét: egyrészt fizikálisan, hiszen a „száraznovemberezők” nem járnak inni, másrészt mentálisan, mert a kihívásban való aktív részvétel hatására az egyén felelősségérzete, öngondoskodása nő.

Józanság a járvány alatt

Mivel az idei esztendőben a világméretű COVID járvány hatására az emberek jelentős részének megváltozott az élete, jelenleg pedig nincsenek a tavaszihoz hasonló központi lezárások és korlátozások,

az intézkedések hiánya egyes emberekben a magára hagyottság érzését okozhatja, ami iváshoz vezethet.  

Mindezeken túl érdemes azt is megjegyezni, az egészségügyi intézmények túlterheltek, a fertőzöttek kezelése élvez prioritást. A korlátozó intézkedések miatt az alkoholproblémával küzdők kiszorulnak az ellátásból, azoknál pedig, akiknél újabban alakulnak ki a problémák, már be sem kerülnek, így az ellátórendszer jelenlegi állapota tovább rontja az alkoholproblémákkal küzdők helyzetét.

Hazai adatok ugyan nincsenek a tavaszi lezárás alatti alkoholfogyasztással kapcsolatban, külföldiek azonban igen.

Angliában például a lezárás alatt egy kutatásban (4449 fő) a megkérdezettek 4 százaléka jóval többet, 18 százaléka kicsit többet fogyasztott, mint előtte. 36 százalékban nem történt változás, 8 százalék azt mondta kevesebbet, 9, hogy sokkal kevesebbet fogyaszt alkoholt. (23 százalék nem fogyasztott alkoholt, 1 százalék pedig nem tudta megítélni az alkoholfogyasztását.)

Az alkoholfogyasztásban beállt változások kettősséget mutatnak: alapvetően inkább nőtt a fogyasztás, de volta, olyanok is, akiknél a csökkenés volt megfigyelhető.

Egy másik, szintén angliai kutatásban 2015-től 2020-ig 9748 főt kérdeztek meg évente az alkoholfogyasztási szokásaikról és pszichológiai jóllétükről.

A 2017 és 2019 közötti adatokat a 2020. év áprilisi adataival hasonlították össze. Ezek szerint a megkérdezettek körében a rohamivás (nagy mennyiség: 6-8 ital rövid idő: 2-3 óra alatt) 10,8 százalékról 16,2 százalékra nőtt elsősorban a nők, az etnikai csoportok és a magasabb iskolai végzettségűek körében, továbbá a heti négynél többszöri alkoholfogyasztási alkalom: 13,7 százalékról 22 százalékra nőtt.

A napi 5 italnál többet ivók aránya 13,6 százalékról 5,6 százalékra csökkent elsősorban a 18-24 évesek körében.

Összességében, az alkoholfogyasztásnál kettős tendencia érvényesült. Megjelent a gyakoribb, de kisebb mennyiségű alkoholivás, ugyanakkor a rohamivás (mint az egyik legsúlyosabb ivásforma) gyakorisága is nőtt.

A Global Drug Survey Speciális Riportja a COVID járvány hatásaival foglalkozott: 11 országban több mint 50 ezren töltötték ki az online kérdőíveket.

Az alkoholfogyasztásban kettős tendenciát lehet megfigyelni: a sokkal többet és a sokkal kevesebbet fogyasztók aránya körülbelül hasonlóan alakult (10, illetve 13 százalék). A kicsit kevesebbet és a kicsit többet ivók aránya azonban már jobban különbözött: a többet ivók nagyobb arányban képviseltették magukat (26 százalék), mint a kevesebbet ivók (13 százalék). A válaszolók 42 százaléka nem változtatott az ivásán. Összességében tehát az alkoholfogyasztásra a „kicsit többet” ivók arányának növekedése volt jellemző.

 

A lezárás alatt többet ivó csoportban az ivás okozta negatív következmények közül kiemelendő a testi és a lelki következmények romlása is, illetve a munkára/teljesítményre gyakorolt hatásoknál is a negatívak emelkednek ki.