Nagy csapást kaphat a politikai korrupció: tényleg jogállamisághoz kötik az EU-s pénzeket

Hiába a magyar kormány tiltakozása, a jövőben valóban jogállamisági feltételekhez fogják kötni az uniós kifizetéseket. Az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti új megállapodással kapcsolatban egymással párhuzamosan több európai politikus is írt a közösségi oldalakon.

Többek között Cseh Katalin momentumos EP-képviselő azt írta, az Európai Unió hatalmas lépést tett az autoriter rendszerekkel szemben azzal, hogy az új mechanizmus értelmében az uniós pénzeket a jogállamisághoz kötik.

Párttársa, Donáth Anna pedig úgy fogalmazott, rendkívül fontos csatát nyertek meg az unión belüli korrupt és antidemokratikus kormányok ellen, az új mechanizmussal pedig már lehetőségük lesz megvédeni az adófizetők pénzét az olyan emberektől, mint Orbán Viktor.

Varga Judit igazságügyi miniszter korábban úgy fogalmazott, a jogállamiságot az uniós szerződések védik, és bármely új mechanizmus "tagállami konszenzust igénylő szerződésmódosításnak számítana". A magyar kormány mindvégig ellenezte a jogállami kérdésekkel kapcsolatos uniós lépések tárgyalásait.

Az igazságügyi miniszter reagálásában azt írta: Magyarország álláspontja szerint az Európai Parlamentnek a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene foglalkoznia, Magyarországot pedig politikailag és ideológiailag zsarolja. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy szerinte magyar ellenzéki EP-képviselők Magyarország gazdasági érdekei ellen dolgoznak Brüsszelben.

Jelezte, hogy az Európai Parlament ezzel az uniós költségvetés elfogadását veszélyezteti. Mint fogalmazott, Magyarország tartja magát a szerződések rendelkezéseihez és az állam- és kormányfők júliusi megállapodásához. A miniszter úgy látja, az EP meg akarja kerülni a szerződéseket és fel akarja rúgni a történelmi költségvetési alkut, ami felelőtlen és elhibázott lépés. Korábban a magyar fél már jelezte, hogy a magyar parlament nem fogja támogatni az európai gazdaság beindításához szükséges 750 milliárd eurós uniós hitelfelvételt, ha a jogállamisági feltételeket meghozzák.

A magyar kormány álláspontja az, hogy az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtak. Magyarország letette az asztalra saját javaslatát, ami valódi költségvetési ellenőrzési mechanizmust hozna létre, nem pedig ideológiai zsarolási eszközt – fogalmazott Varga Judit.

Borítékolható az árulózás

A Momentum lapunkhoz eljuttatott közleményében azt írta: az Európai Parlament részéről egyedüli magyar EP-képviselőként Cseh Katalin vett részt a tárgyalásokon, a jogállamisági mechanizmus bevezetésével pedig a jövőben a Magyarországnak járó uniós forrásokat védő rendszer alapját az Európai Bizottság által készített jogállamisági jelentések adják. A rendeletben egyértelműen meghatározzák, mi is az a jogállam, aminek a létét számon lehet kérni a tagállamokon.

Ezen felül – fogalmaztak - mostantól nem védheti be egymást két antidemokratikus, korrupt kormány az EU-ban: az igazságszolgáltatási mechanizmus elindításához nincs szükség az összes tagállami vezetőre, minősített többségű szavazással születnek majd a döntések.

Hozzátették: nem a magyarokat fogják büntetni Orbán Viktor bűnei miatt, a mechanizmus egyik fontos célja, hogy csak a korrupt kormányoktól és strómanoktól vonják el a pénzt.

A mostani megállapodás kevesebb

Ez egy nagyon jó hír

– mondta örvendezve Győrffy Dóra közgazdász, aki kifejtette: eddig az EU tehetetlen volt azzal a helyzettel, hogy az uniós forrásokat nem igazán arra használták fel, amire szánták őket. A közgazdász aláhúzta, nem jó, ha nem független a bíróság és az ügyészség, és nem járnak el olyan esetekben, amikor a korrupció gyanúja felmerül.

Mint kifejtette, az uniós pénzek nem rendeltetésszerű felhasználása nem tekinthető adottságnak, a jogállamiság kapcsán pedig annyi történt, hogy

meg lehet vonni ezeket a forrásokat azoktól a tagállamoktól, amelyek megsértik a rendeltetésszerű felhasználás elvét.

Hangsúlyozta, a mostani megállapodás kevesebb, mint amit az Európai Parlament szeretett volna, a megállapodás szerint azonban csak akkor vonható meg az uniós forrás, ha az az unió pénzügyi érdekei emiatt sérülnek. Ám ez is elég tágan van értelmezve, ez a fogalom rendszerszintű problémákra is használható.

Győrffy Dóra hangsúlyozta, az unió eddig csak a hetes cikkely szerint járhatott el, az azonban teljes egyetértést igényelt, ez a megállapodás azonban rögzíti, hogy a tagállamok kétharmadának elítélő álláspontja is elég a szabályozás életbe léptetéséhez.

A szakember úgy véli, a kormányzat ennek ellenére továbbra sem szeretné, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, pedig az egy olyan jelzés lenne, hogy ők nem szeretnének korrupciós ügybe keveredni. Tehát marad ez a jogállamisági mechanizmus, ami független az Európai Ügyészségtől.