Komárom-Esztergom megyében NER-közeli nagy vállalkozók és holland gazdálkodók vitték el az állami földeket

szántóföld

Ángyán József agrármérnök, a második Orbán-kormány államtitkára a menekültválságra időzített földárveréseket bemutató jelentései során Komárom-Esztergom megye adatait is feldolgozta. 

A recept itt is a szokásos dél-amerikai módi: a földterületek nagy része (mind területi, mind birtoktest számban) egy szűk, de tőkeerős gazdasági érdekcsoporthoz vándorolt.

A megyére vonatkozó teljes jelentést ITT TUDJA letölteni.

Addig is ízelítő gyanánt megmutatunk néhány jellemző megállapítást 

A 2015-ös Földet a gazdának! fantázianevű földárverés során Komárom-Esztergomban 7.816 hektár (ha) állami földet hirdettek meg, amiből el is árvereztek 6.804 ha-t. 

Bár az elkelt megyei földterület 110 nyertes árverezőhöz került, ám több mint kétharmadát, 67 százalékát, mintegy 4.600 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságok”, hanem 46 nyertes árverező tagja nevén mindössze 22 nagy – 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett – érdekeltség szerezte meg. Az „alsóházi” – 20 ha alatti területet szerző – 24 érdekeltség, a nyertes érdekeltségek közel 30 százaléka eközben csupán a területek kevesebb mint 4 százalékához, alig 250 hektárhoz jutott.

A programot indokló kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”. E megye adatai ezzel szemben azt az általános tendenciát erősítik, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét – e megye esetében több mint 80 százalékát – más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. Továbbá néhányan közülük nemcsak, hogy nem „helybeliek”, hanem 600 ha-t, az elárverezett terület 9 százalékát a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb, átlagosan 33 km távolságban lakó, 9 nyertes árverező –

köztük pl. egy Fidesz-alapítótag több közös cégekben érdekelt üzlettársa, a megszerzett 154 ha földterülettől 95 km távolságban, egy budai, hegyvidéki, nagy, exkluzív villában élő, 70 éves közgazdász – szerezte meg.

Ángyán József jelentéséből kiderül, hogy a megye adatai cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez.

A mintegy 6.800 ha elkelt megyei terület több mint 40 százaléka, 2.756 ha ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 2.548 ha (38 százalék) pedig azt kevesebb, mint 50 százalékkal meghaladó áron, ráadásul az európai 10-35 mFt/ha földárak töredékéért – átlagosan 1 millió 451 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz.

Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 100 százalékkal meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb, mint 10 százalékának árverésén alakult csupán ki. Összességében, az elárverezett megyei terület egészére nézve a nyertes árajánlat alig 28 százalékkal haladta meg a kikiáltási árat. Ez a látszólagos érdektelenség persze vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek közel 80 százalékát olyan nagy – e megyében 20-124 ha – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár 170 millió Ft-os kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek. Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően gyakorta előre leosztó, egymásra így nem is licitáló „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.

Hipnotizáltak minket? A földünket felvásárló idegeneknek ágyaz meg éppen a kormány

Nemcsak magyar, de globális szinten is elágazáshoz ért a XXI. századi mezőgazdaság az élelmezési válság hajnalán. Mindkét út tisztán látszik, és talán-talán most még választhatunk is irányok között.Élelmezésünk jogát átadhatjuk néhány multinacionális vállalatnak, amely legyártja számunkra a szaporító anyagot, a hozzátartozó vegyszereket, sőt akár meg is termeli a génkezelt gabonáját a közösségektől kisajátított birtokokon.

Nyertesek és vesztesek

A legnagyobb politika-közeli nyertesek között találjuk például

  • a Forbes 2019-es listáján az 52. legértékesebb magyar vállalatcsoport, a Gyermelyi holding (642 ha, 635 mFt) vezetői, üzlettársaik és/vagy családtagjaik alkotta gazdasági érdekkör tagjait,
  • Alberséket (365 ha, 615 mFt), egy 2008-ban Magyarországra települt, három gyermekes, holland nagygazda család tagjait Szákszendről,
  • a Sápi Major Kft. tucatnyi cégben érdekelt, Fidesz-közeli üzlettárs tulajdonosait (278 ha, 301 mFt) Lábatlanból,
  • a Fidesz-közeli Hernádi-Garancsi multimilliárdos gazdasági érdekkörhöz tartozó Szilágyi Györgyöt (253 ha, 287 mFt), Hernádi Zsolt két cége, a Gete Völgye Zrt. és a Váll-Egon Kft. vezetőjét Csolnokról,
  • Patányiné Nácsa Katalin (249 ha, 364 mFt) építési nagyvállalkozót Tatáról,
  • vagy éppen az ugyancsak Hernádi érdekköréhez tartozó, 2000 óta Fidesz-tag, tucatnyi optikai, ingatlanos illetve kereskedelmi/szolgáltató cégben érdekelt nagyvállalkozót, Sasvári Viktort (183 ha, 208 mFt), volt önkormányzati képviselőt (Fidesz-KDNP), a Pénzügyi Bizottság elnökét is Esztergomból.
  • De itt említhető pl. a vendéglátós, szálloda-, kávéház-, szőlőbirtok- és borászat-tulajdonos nagyvállalkozó, Gottwald Sándor (155 ha, 216 mFt) Tatáról,
  • mint ahogy a budai hegyvidéken élő, tucatnyi cégben érdekelt közgazdász, c. egyetemi tanár, vállalati pénzügyi tanácsadó dr. Reszegi László Miklós (154 ha, 227 mFt), a Fidesz-alapítótag Szajkó Lórántnak több cégében üzlettársa, az ugyancsak Szajkó vezette legnagyobb Győr-Moson-Sopron megyei árverési nyertes üzleti érdekeltség tagja Budapestről,
  • vagy például Maszlavér Imre (138 ha, 131 mFt), rendezvényi étkeztetés főtevékenységű egyéni vállalkozó, Fidesz-közeli birtok- és kastélytulajdonos, több cikluson át volt önkormányzati képviselő is Naszályról. 
A „kisebb” – 100 hektár alatti – területre nyertes árajánlatot tett árverezők között is találunk persze szép számmal politika-közeli szereplőket.

Itt említhető például Ágostonné Bernáth Ildikó Petra (78 ha), Bernáth István, tucatnyi cégben érdekelt, Fidesz-közeli agrár-nagyvállalkozó, nagygazda üzlettárs lánya Bábolnáról, Szűcs Attila (76 ha), ugyancsak tucatnyi cégben érdekelt, Fidesz-közeli nagyvállalkozó, Szűcs Attiláné, negyedik ciklusát töltő polgármester férje Dadról, vagy éppen Balogh Emese Katalin (59 ha), a Garancsi István Fidesz-közeli milliárdos nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó MOL Fehérvár FC. ügyvezető igazgatója, Balogh Attila Levente üzlettárs testvére, 2020-ig a szintén Fidesz-közeli milliárdos nagyvállalkozó MOL-vezér, Herenádi Zsolt tulajdonában lévő alapkezelő Grand Private Equity Zrt. alapító igazgatósági tagja, vezető tisztségviselője Esztergomból.

Ilyenek a jó földesurak: megfér egymás mellett Döbrögi és az olasz divatdiktátor

Folytatjuk Ángyán József agrárprofesszor földjelentéseinek bemutatását, korábban már megírtuk, hogy Fejér megye legendásan jó minőségű földjein milyen birtokkoncentrációk jöttek létre, és azt is, hogy Mészáros Lőrincék mekkora szeletet hasítottak ki a közösből. Összegeztük Tanka Endre professzor meglátását is, miszerint „a civilizációt pusztulással is fenyegető új világválságban a megmaradás egyik létparancsa az állami földtulajdon megőrzése és tervszerű gyarapítása".

De ugyancsak itt kell említeni a Fidesszel immár 15 éve stratégiai szövetségben lévő MAGOSZ-hoz kötődő olyan nyerteseket is, mint pl. a MAGOSZ tag Szőny-Komáromi Gazdakör elnöke, Gucsi-Végh László (29 ha) Komáromból, vagy az ugyancsak MAGOSZ tag Ácsi Gazdakör elnöke, Nagy Kálmán (17 ha) is Ácsról.