A kormánypárti sajtó addig gúnyolódott a fővárosi állatvédelmi ombudsman kinevezésén, míg a kormány meg nem hozta ugyanezt a lépést egy miniszteri biztos személyében. A civilek pályázati támogatása tervben van, de ennek sem tesz jót, ha közben forrásokat vonnak el a fővárostól. A macskák ivartalanításának pedig nem csak az állatvédők, hanem az énekesmadarak is örülnének. Szabó Rebekával, Karácsony Gergely főpolgármester állatvédelmi megbízottjával, zuglói alpolgármesterrel beszélgettünk. Interjú.
Hűvös, de esetenként az együttműködés illúzióját keltő viszony van a főváros és a kormány között. Milyen szerepe van Önnek állatvédelmi ombudsmanként, és tervez-e javaslatokat tenni a kormányzatnak olyan esetekben, amikor a fővárosi hatáskör már nem elegendő?
A Fővárosi Önkormányzatnak önmagában is számos dologra van ráhatása, és elsősorban azon szeretnénk dolgozni, hogy azok az állatvédelmi előrelépések megtörténjenek Budapesten, amelyekre van hatáskörünk. Nyilvánvalóan az országos állatvédelmi helyzet is befolyásolja, hogy a fővárosban mire van lehetőség, ez alól nem lehet kivonni magunkat.
Emellett lehetnek olyan konkrét esetek is, amikor egy törvénymódosítás alapozhatna meg egy-egy fővárosi intézkedést. Ilyenkor a parlamenthez kell fordulnom, de mivel nem vagyok képviselő, ezért ahogy eddig is, a bent ülő párbeszédes képviselőtársaim tudnak ebben segíteni. Például nemrég terjesztettünk be egy javaslatot a vadállatok cirkuszi szerepeltetésének tilalmáról, miután egy cirkuszban két elefánt is elpusztult. Európa számos országa már betiltotta, hogy elefántok és medvék egyensúlyozzanak a porondon. Majd kiderül, hogy a kormánypárti képviselők hogyan állnak ehhez a javaslathoz.
Tehát fővárosi megbízottként nem direkt módon fordulna a kormányzathoz, hanem a párt képviselőin keresztül?
Javaslatokat csak így lehet benyújtani, de persze azt is meg lehet tenni, hogy egyeztetésre hívom Ovádi Péter miniszteri biztos urat. Majd kialakul, mi a célravezetőbb.
Miután szeptemberben bejelentették az Ön kinevezését, a kormánypárti Magyar Nemzetben megjelent egy írás, amiben ezt egy szükségtelen álintézkedésnek állították be. Majd nem sokkal később Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő állatvédelmi miniszteri biztos lett. Néhányszor előfordult már a kormánypárti sajtóval, hogy egy ellenzéki intézkedést vagy javaslatot élesen elítéltek, majd kicsivel később, számukra bizonyára kellemetlen módon a kormány ugyanazt megcsinálta.
Ez pontosan így van. A Magyar Nemzetben megjelent publicisztika számomra felháborító volt, és nagyon sok, egyébként egyáltalán nem politizáló állatvédelmi szervezet mondta rá azt, hogy itt álljon meg a menet. Az állatokról, az állatok jogairól, és az emberek más élőlények iránti felelősségéről egészen elképesztő állítások voltak benne, és igen, többek között azt is írták, hogy a kinevezésem egy teljesen felesleges pótcselekvés. Miután néhány héttel később Ovádi Pétert is meglehetősen hasonló pozícióra nevezték ki, csak őt ugye már országos szinten, azóta nem nagyon hallok a kormánypárti sajtóban ilyen hangokat.
Találkoztak már?
Személyesen még nem, de egyszer egy online interjú során tudtunk beszélgetni egymással.
És próbálták már felvenni egymással a kapcsolatot azért, hogy leüljenek és egyeztessenek?
Még az interjút megelőzően írtam neki egy levelet a vadállatok cirkuszi szerepeltetése kapcsán benyújtott javaslatom miatt, és abban jeleztem, hogy ha szükséges, kész vagyok egyeztetni akár más témában is. Erre írásos választ nem kaptam, de amikor online tudtunk beszélni, akkor megköszönte a levelet és jelezte, hogy megkapta.
Kialakulhat Önök között egy jó munkakapcsolat, vagy erre is rányomja a bélyegét a politika?
Én a magam részéről azért vagyok felelős, hogy a fővárosi állatvédelmi ügyeket képviseljem, és az állatok érdekének egyfajta szószólója legyek, ezzel kapcsolatban javaslatokat fogalmazzak meg. Ebben a munkában mindenkivel együtt tudok működni, aki a folyamatokat pozitív irányba képes mozdítani. Úgy gondolom, a partnereim elsősorban azok az állatvédő civil szervezetek, akik most is a hátukon viszik az egész magyarországi állatvédelmet, és működésük során nagyon jelentős szaktudást halmoztak fel. Természetesen emellett Ovádi Péter miniszteri biztos úrral is szívesen együttműködök, de ez nem csak rajtam fog múlni.
Ha már érintettük a civileket, nagyon sok olyan szervezet van, akik önkormányzati támogatás nélkül működnek. Korábban szó volt egy fővárosi pályázati rendszerről, ez hogy áll most?
Az állatvédelmi civil szerveztek leginkább adományokból vagy adó egyszázalékokból tartják fenn magukat. Alapvetően úgy gondolom, hogy országos, kormányzati feladat lenne a jól működő civilek támogatása, de jelenleg ez úgy néz ki, hogy a létező állami pályázat a tavalyi évben összesen 45 millió forintot jelentett, országosan, és csak menhelyek számára. Ezt azért lehet érezni, hogy mennyire elenyésző összeg egy országos költségvetés számára és a feladat méretét tekintve.
Budapest önkormányzata ezt az űrt nyilvánvalóan nem tudja betölteni, és az az igazság, hogy amikor az állatvédelmi célkitűzéseinket meghatároztuk, akkor még sem koronavírus-járványról, sem arról nem volt szó, hogy a kormány a főváros pénzét elvonja, lényegében fojtogatva Budapestet. Ettől függetlenül még dolgozunk ezen a pályázaton, a 2021-es költségvetésben próbálunk meg rá forrást biztosítani, mert mindenképpen szeretnénk támogatni a civil szervezeteket. Egyébként konkrét tevékenységeket, például az ivartalanítást jelölném meg nagyon fontos célként, ezt a programot a budapesti kerületekkel együttműködésben szeretnénk majd megvalósítani.
Tehát inkább ivartalanítási akciókat finanszíroznának, nem pedig a civil szervezetek működési költségeit céloznák meg? Ezek a szerveztek gyakran komoly adósságokat tolnak maguk előtt, hiszen a mentett állatok orvosi költségeit és elszállásolását is finanszírozzák.
Természetesen ezzel kapcsolatban is fel fogjuk mérni, hogy mire van lehetőség. Egyébként most is vannak kerületi önkormányzatok, amik az ott dolgozó szervezetek működését is támogatják.
Az állampolgárok részéről komoly igény mutatkozik valamilyen állatvédelmi őrség felállítására, ami akár a közterület-felügyelethez hasonló szervként működhetne, csak kimondottan az állatokra specializálva. Vannak ilyen jellegű terveik?
Ez egy nagyon fontos téma, és részben akár jogszabály-módosítás nélkül is megoldható. Most is léteznek állatvédelmi járőrszolgálatok, van köztük olyan, mondjuk az Állatmentő Liga, amivel a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnak együttműködési megállapodása van.
Kerületi szinten is vannak ehhez hasonló együttműködések, de azt gondolom, valóban nagyon jó lenne, ha egy budapesti szintű állatvédelmi járőrszolgálat létrejöttét elő tudnánk segíteni. Ha civil jelleggel jönne létre, akkor a főváros forrást, energiát, tudást tudna számára biztosítani, de ugyancsak nagyon fontos szerepe lehetne a fővárosnak abban, hogy egy ilyen civil járőrszolgálatnak és a rendőrségnek, vagy akár polgárőrségnek szoros együttműködése legyen, ezzel megvalósítva a civilek által is kívánt határozottabb fellépést.
Korábbi interjúkban beszélt arról, hogy az Illatos úti ebrendészeti telepet elköltöztetnék a mostani rozsdaövezetből egy olyan helyre, ahol jobb környezetben lehetne tartani, majd örökbe adni az állatokat. Mik a tervek, mi a vízió?
A kinevezésem óta eltelt idő még nem volt elegendő arra, hogy egy ilyen nagy projektben érdemi előrelépések történjenek, de vízió természetesen van. Olyan területre szeretnénk költöztetni a telepet, ahol sok a zöldfelület, közösségi közlekedéssel is elérhető, és ahol kényelmesen elfér egy korszerű ebrendészeti telep. Ez a mostanihoz hasonlóan ebrendészeti telepként és menhelyként is funkcionálna, hiszen az Illatos út nagyon hatékonyan segíti az örökbefogadásokat, aktívak a közösségi médiában, együttműködnek ennek érdekében civil szervezetekkel.
Figyelnek arra, hogy a menhely-funkció is meglegyen, de mindezt a feladatcsomagot olyan helyen is lehetne működtetni, ahol a kutyák és macskák is jobban érzik magukat, mert nagyobb a helyük, van kifutójuk, vagy rendelkezésre állna olyan terület, ahol mozgatni lehet őket. A kutya szocializációjában is fontos, hogy ne egy kétszer két négyzetméteres ketrecben üljön egész nap, de rajtuk kívül az odalátogató emberek is jobban érezhetnék magukat. Ez azért fontos, mert az örökbefogadást segíti, ha az emberek fejében az a kép él, hogy ez egy olyan hely, ahová jó menni, ahol jó körülnézni, hogy milyen örökbefogadásra váró állatok vannak. Emellett a felelős állattartásra irányuló szemléletformáló szerepe is lehet egy ilyen új telepnek.
Tehát ha jól értem, inkább a mostani, Illatos úti telephelyet költöztetnék át és fejlesztenék tovább, és nem bontanák több, kisebb egységre.
Alapvetően igen.
Volt már egyeztetés velük?
Igen, folyamatosan tartom a kapcsolatot a telep és a FÖRI vezetőivel, természetesen ők is támogatják, hogy szebb környezetbe kerüljön az ebtelep. Bár már korábban is jártam az Illatos úton, nemrég megbízotti minőségemben is meglátogattam a telepet, ahol megmutatták, hogyan dolgoznak. Futópadon próbálják a kutyákat lemozgatni, van egy kicsi futtató, ahova felváltva viszik a kutyákat, hogy mindegyik sorra kerüljön.
Ők tényleg mindent megtesznek, de nekik is sokkal könnyebb lenne, ha nem egy ilyen, gyakorlatilag zöldfelület nélküli, lehetetlenül pici helyen kellene lenniük.
A kóbor állatokkal kapcsolatban talán nem is elsősorban a kutyákkal, hanem a macskákkal van probléma. Velük mit kezdenének?
Az ivartalanítás elengedhetetlen, mert nagyon sok a kijárós macska, akik komoly szaporulatot hoznak létre évről-évre. Ehhez fontos a civil szervezetek támogatása, de nagyon komoly szerepe van a szemléletformálásnak is, hogy
a gazdák egyáltalán elvigyék az állatokat ivartalanítani.
Az biztos, hogy a lehető leghumánusabb módon, de vissza kell szorítani a kóbormacska-állományt. Ennek sok oka van, és közülük csak az egyik, hogy a túlszaporulat levadássza az énekesmadarakat is.
A külvárosban elég jellemző látvány, hogy az emberek csak etetik a macskákat, de azok sem oltásokat nem kapnak, sem ivartalanításon nem esnek át. Ezeknek a kölykeik jobb esetben az állatvédőkhöz kerülnek, rosszabb esetben kínok között pusztulnak el. Mit tehet a főváros?
Ez egy összetett probléma, amiben a fővárosi önkormányzat nem hiszem, hogy önmagában megoldást tud hozni. Amiben segíteni tudunk, az a támogatott ivartalanítási kampány, aminek az indulását jövő évre tervezzük. Ennek kommunikációs célja is van, például jó lenne, ha már a gyermekekhez is eljutna, hogy miért fontos a macskák ivartalanítása. Viszont az is tény, hogy egy ekkora volumenű problémát nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, de a lényeg, hogy ettől még neki kell fogni, és folyamatosan monitorozni kell az egyes lépések eredményeit.
Szükségesnek tartja, hogy a macskákat is chippeljék? Kötelezővé lehetne ezt tenni?
Én a magam részéről nagyon hasznosnak gondolom. Két macskám van otthon, akik annak ellenére is chippelve vannak, hogy nem kijárósak a lakásból. Persze így akár feleslegesnek is tarthatnánk ezt, de bármi megtörténhet, és akkor is jól jön ez a biztonság, ha netán egyszer véletlenül kiszöknének a hordozóból. Szerintem ez egy erősen ajánlott dolog, de kötelezővé nem tenném, és a fővárosi önkormányzatnak nem is hiszem, hogy lenne ehhez jogköre. Ennél sokkal jobb lenne, ha az emberek következetesen ivartalanítanák a macskáikat.
A kutyák chippelése és veszettség elleni oltása például kötelező, de még ebben is nagyon komoly elmaradások vannak, pedig azt törvény írja elő.
Tehát lehet, és kell is hozni jogszabályokat, de minden szabály után idő kell, míg annak sikerül elérni a betartását, a kiskapuk folyamatos bezárásával.
Az állatszaporítókkal is felvennék a harcot, de ez végképp nem tűnik önkormányzati hatáskörnek. Mire gondolnak ezalatt?
Jól látja, valóban nem kifejezetten az, de nagyon nehéz az akut állatvédelmi problémákat látva úgy gondolkodnia az embernek, hogy mi az, ami szigorúan önkormányzati hatáskör. A hatóságok és a rendőrség is egyre inkább partnerek ebben a folyamatban, és szerencsére nagyon sok olyan civil szervezet létezik, ami professzionális módon végzi a felderítést és nyomozást is, rátalálva a szaporítótelepekre. Az önkormányzatnak itt katalizátor funkciója és segítő, támogató szerepe lehet, valamint itt is kénytelen vagyok visszakanyarodni a szemléletformálásra: nagyon fontos elérnünk azt, hogy az emberek megértsék,
az apróhirdetésekben húszezer forintért kínált kiskutya valószínűleg egy szaporítótól származik, ezért nem szabad megvenniük.
Részünkről tehát a kereslet felszámolásában van tér, ezzel pedig egy idő után a kínálat is megszűnhet.