A jogállamiság és a migráció rögzített különválasztása lehet a megoldás?

Orbán, Merkel
Orbán Viktor és Angela Merkel
Orbán Viktor/Facebook

Orbán Viktor a ma reggeli interjújában, amellett, hogy bejelentette, a lengyelek nélkül is maradnak eredeti álláspontjuk mellett az uniós költségvetési-jogállamisági vitában, ismét kifejtette, hogy milyen összefüggést lát a bevezetendő jogállamisági mechanizmus és a migrációs politika között.

Orbán bejelentette, hogy a lengyelek nélkül is ragaszkodnak az eredeti állásponthoz vétóügyben

A miniszterelnök csak érintőlegesen beszélt Szájer Józsefről és Deutsch Tamásról, de a belengetett esetleges lengyel vétó visszavonásáról egyértelmű álláspontra helyezkedett a Kossuth rádió reggeli műsorában. A beszélgetés alatt lényegében csak kevés új információ hangzott el az aktuális ügyekről, ami pedig a koronavírus elleni vakcinát illeti Orbán Viktor közölte ami már korábban is elhangzott, hogy első körben az egészségügyben dolgozók kaphatják meg az oltást, utána a betegek és ezt követően állítanak fel újabb sorrendet.

A magyar kormányfő a mechanizmust az Európai Bizottság integrációról- és bevándorlásról szóló cselekvési tervével kapcsolta össze, elmondása szerint ezek között van összefüggés.

Mi látjuk, hogy mire megy ki a játék, azt akarják elérni, hogy a migrációval kapcsolatos elutasító magyar és lengyel álláspontot le lehessen verni egy egyszerű többségi szavazással

- mondta, hozzátéve, hogy persze nyelvileg jogállamról van szó.

A magyar kormányzati kommunikáció eddig is úgy érvelt, hogy „Brüsszel” összekötné a jogállamiságot a migrációs politikával. A szavazást azért említette Orbán, mert a mechanizmusból fakadó pénzügyi szankciók elfogadásához nem egyhangú, hanem minősített többségre lenne szükség. A magyar álláspont tehát nagyjából úgy néz ki, hogy a jogállamisági mechanizmus élesítésével pénzügyi szankciók érhetik az országot, ha nem fogad be menekülteket/migránsokat.

A jogállamisági javaslat viszont jelen állapotában nem a migrációs politikához, hanem az uniós költségvetés védelméhez van kötve. Ahogy Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője fogalmazott az Alfahírnek,

Szó sincs róla, hogy mondjuk adott esetben egy tagállam migrációs politikája miatt a Bizottság azt tudná javasolni, hogy függesszék fel a tagállam uniós forrásainak kifizetését

Miért vétózik Orbán és Morawiecki? Mi lehet a megoldás?

Szicherle Patrikkal, a Political Capital elemzőjével magyarázzuk el, hogy jelen állás szerint mi a helyzet a magyar-lengyel uniós pénzügyi-jogállamisági vétóval. Gyakorlatilag mindenhol azt olvashatjuk, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki megvétózta az Európai Unió következő hétéves költségvetését és a koronavírus-válság miatt létrehozandó helyreállítási alapot.

Orbán a Kossuth Rádióban azt is elmondta, hogy most kitalálnak egy jogi eszközt másra hivatkozva, de erre fogják használni, és ez be fog következni, mert jól ismeri őket, ő pedig csak a jogi garanciákban hisz.

Mit akarnak a lengyelek?

Tegnap beszámoltunk róla, hogy Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes bejelentése szerint, ha az Európai Bizottság kiad egy jogilag kötelező érvényű anyagot a pénzügyi jogállamisági mechanizmusról, akkor Lengyelország kész feladni a vétóját:

Hoppá! A lengyelek visszakoznának a vétótól

Ha az Európai Bizottság (EB) kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot a pénzügyi jogállamisági mechanizmusról, akkor Lengyelország kész feladni a vétóját az unió következő, 2021-2027-es költségvetési ciklusa kapcsán - jelentette be Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes a Portfolió cikke szerint.

Varsó egy olyan deklarációt vár, amely rögzíti, hogy kizárólag az uniós pénzekkel összefüggésben, és csak objektíven lehet használni a mechanizmust.

Azt azért nem lehet biztosan állítani, hogy Orbán egyedül maradt ezután, mert Piotr Müller lengyel kormányszóvivő ma már úgy fogalmazott, hogy "Lengyelország teljességgel kitart az uniós források lehívását érintő feltételrendszerről szóló álláspontja mellett" és Lengyelország "csak az uniós alapszerződésekkel és az Európai Tanács (júliusi) záró következtetéseivel összhangban lévő előírásokat hagyhat jóvá".

Az egyértelműnek tűnik, hogy a jogállami feltételrendszer módosítására, puhítására az Európai Parlament és néhány nyugati tagállam miatt nincs esély. Ahogy Orbán mozdíthatatlanságának köszönhetően arra sem, hogy ez esetben legyen az EU-nak új költségvetése január elsejétől. A helyreállítási alapot szándékosan nem említjük itt, mert lehet alternatív megoldás:

Így kerülné meg az Európai Bizottság a magyar-lengyel vétót?

A Financial Times egy magasrangú uniós illetékestől úgy tudja, hogy áthidaló jellegű, a helyreállítási alap mintájára készülő speciális megoldást mérlegel az Európai Bizottság azért, hogy megkerülje a magyar és a lengyel kormány vétóját, ha pedig később máshogy dönt Budapest és Varsó, ők is csatlakozhassanak a konstrukcióhoz - írja a

A Bruxinfo szerint arra viszont

nyitottnak látszanak az uniós partnerek és az Európai Bizottság, hogy külön nyilatkozatban biztosítsák a két tagállamot arról, hogy a mechanizmust nem arra fogják használni, hogy a migrációs politika terén, vagy máshol sarokba szorítsák a magyarokat és lengyeleket.

Ez gyakorlatilag egybevág a legfrissebb lengyel állásponttal, és összhangban van Orbán jogi garanciához történő ragaszkodásával is. Egy ilyen forgatókönyv esetén teljesülhetne a politikusok egyik prioritása is, a győztes kommunikáció lehetősége: a magyar kormány elmondhatná, hogy sikeresen leválasztottuk a migrációt az ügyről, a nyugati tagállamok pedig azt, hogy bevezettük a jogállamisági mechanizmust. Fontos, hogy ez még a 2022-es választásig sem jelentene garanciát arra, hogy Magyarországot nem érnék pénzügyi szankciók más ügyek miatt, ellenben az Európai Bíróság bevonása az ügymenetbe halasztó hatállyal, már kitolhatná a potenciális forrásmegvonásokat.

Ha azonban Orbán azon kijelentését nézzük, mely szerint ők továbbra is a költségvetés és a jogállamisági mechanizmus különválasztásából indulnak ki, a lengyel elképzelés pedig "nem fog menni", akkor rögtön visszatértünk a kiindulópontra.

Szívesség

Azt, hogy az EU alternatív opciókat keres a helyreállítási alap létrehozására a magyarok és lengyelek nélkül, sokan úgy értékelték, hogy ezzel nyomást helyeznek a két tagállamra, akik a kimaradásukkal jelentős forrásoktól esnének el.

Orbán viszont leszögezte az interjúban, ő alapvetően annak sem örül, hogy Magyarország részt vesz a közös hitelfelvételben. Sőt, szerinte mi csak szívességet teszünk azzal, hogy hajlandók vagyunk erre, ez szolidaritási gesztus a gazdaságilag bajban lévő országok irányába, de nekünk ez nem érdekünk.

A kormányfő szerint a hétéves költségvetésre mindenkinek szüksége van, a Magyarországnak abból járó pénzeket nem lehet elvenni. Ha januárig nem sikerül megegyezni, akkor majd később, a kérdés csak az, hogy mikor lép hatályba. Ha csúszás van, akkor megy tovább az EU a vészhelyzeti költségvetéssel, ami a miniszterelnök szerint ugyan nem kényelmes, de egyáltalán nem úgy tűnik a kommunikációjából, hogy könnyen engedne.