Merkel utolsó, Biden első éve – mire figyeljünk Magyarországon kívül 2021-ben?

Merkel
Angela Merkel német kancellár a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére kidolgozott kormánytervet ismerteti a parlament berlini üléstermében 2020. október 29-én.
MTI/EPA/Filip Singer

Ezeket – de nem kizárólag ezeket – a Magyarországon kívüli politikai folyamatokat érdemes lesz figyelemmel követni 2021-ben.

A legfontosabb világpolitikai változás: Joe Biden elnöksége

A demokrata politikus beiktatására január 20-án kerül sor. A kommunikációs stílus alakulása azonnal szembetűnő lesz, Biden többet fog mosolyogni európai szövetségeseire, mint Donald Trump tette, de ez nem egyenlő azzal, hogy rózsaszín köd ereszkedik a transzatlanti kapcsolatrendszerre, az érdekkülönbségek megmaradnak, viszont borítékolható, hogy diplomatikusabban lesznek kezelve.

Ha a magyar kormány szempontjait nézzük, nehéz pozitívumokat találni, az új Fehér Ház a Budapesttel való viszonyban visszatérhet az Obama-adminisztráció által képviselt irányvonalakhoz, például a jogállamiság hangsúlyozásához.

Joe Biden
Joe Biden/Facebook

Néhány területen folytonosság várható: Biden is próbálja gátolni a kínai technológiai, kereskedelmi és geopolitikai terjeszkedést, ahogy Oroszország kelet-európai mozgásait. Napirenden lesz Irán kérdése, de arra nem számíthatunk, hogy Washington visszatér az Obama-féle atomalkuhoz. Az egyenlet ismeretlenje, hogy nyáron elnökválasztás lesz Iránban, és nagyon nem mindegy, hogy keményvonalas vagy mérsékelt a teheráni vezetés, erről egy remek elemzés a téma egyik szakértőjétől itt olvasható.

Merkel megy

Angela Merkel már korábban bejelentette, hogy ez az utolsó ciklusa, és úgy néz ki, ez tényleg kőbe van vésve, még Orbán Viktor sem tudta meggyőzni a maradásról. 2005 után idén ősszel kancellárváltás lesz Németországban, de ez nem feltétlenül jelent teljes átrendeződést, minimum egy fekete hattyú eseménynek kellene történnie ahhoz, hogy ne a CDU/CSU adja ismét a kancellárt.

Elképzelhető, hogy olyan személy lesz Merkel utódja, aki nem viszi tovább az előd politikai örökségét, a pragmatikus, kompromisszumkereső, centrista szemléletet, de ez nem fog változtatni a német gazdasági érdekeken és azok érvényesítésén.

Ezt megelőzően, már januárban elnököt választ a CDU, a jelölteket egy későbbi cikkben mutatjuk be.

Angela Merkel és Orbán Viktor
Orbán Viktor/Facebook

Mi lesz Brüsszelben?

A 2020-as nagy költségvetési-jogállamisági csata utórengéseivel érdemes számolni, és talán közelebb kerülhetünk annak a bonyolult feladványnak a megoldásához, hogy ki nyerte azt az érdekharcot, amelyben végül szinte minden fél győzelmet hirdetett? A kérdések adottak: működni fog 2021-ben a jogállamisági mechanizmus? Mennyi idő alatt hoz erről döntést az Európai Bíróság? Ha tényleg lesz mechanizmus, pontosan hogyan fog üzemelni a gyakorlatban? Emellett folytatódhat a mindig aktuális integrációs vita a szuverenisták és föderalisták között.

Iráni választás

Nyáron elnökválasztás lesz Iránban, ennek jelentősége nem szorul különösebb magyarázatra, sem a közel-keleti, sem a világpolitikai színteret illetően. A legfontosabb kérdés, hogy keményvonalas vagy mérsékelt vezető ülhet Hasszan Róháni székébe?

És amivel mindenkinek meg kell küzdenie

A koronavírus, és annak gazdasági következményei 2021-ben is a globális kihívások listájának első helyén fognak állni. A vakcinákkal az egészségügyi kilábalás valószínűleg elkezdődött, de a pandémia által teremtett új realitások ebben az évben is velünk maradnak, és ezek politikai hovatartozástól függetlenül mindenkit érintenek.

Legolvasottabb híreink