Szakszervezetek: minden fajta összehasonlító listán rosszul szerepeltek a kormány járványügyi intézkedései

covid 19
pixabay.com

Nagyon sok helyen azt a tájékoztatást adták, hogy rendkívüli vagy váratlan hirtelenséggel hunyt el valaki, de nekünk kellett kideríteni, hogy a Covid-19 következtében halt meg a pedagógus kolléga, amikor például az iskola tanulójának a hozzátartozója közölte ezt velünk

- mondta az Alfahír kérdésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke, miután az országban már több mint tízezren haltak meg a koronavírus-járvány következtében. A szakszervezet több mint 20 pedagógus haláláról tud, többségük krónikus beteg volt.

Totyik Tamás PSZ alelnök
PSZ

Egyébként minden érintett érdekképviselet, így a pedagógus, az egészségügyi és a szociális ágazatot képviselő szakszervezetek, a kormányzati tájékoztatás hiányát jelölték meg az egyik legfontosabb tényezőnek, ami végül ilyen magas halálozási arányt okozott. A szakszervezetek ezen felül sérelmezték: nem ismert, hogy például hány pedagógus volt betegállományban szeptember óta covid-fertőzés miatt.

A kormány szerint 1083-an kaptak 100 százalékos táppénzt szeptemberre, de én egyetlen ilyen kollégáról sem tudok

- tette hozzá. 

A PSZ már korábban kezdeményezte, hogy ha egy tanuló karanténba került vagy megbetegedett a vírus miatt, a kormány az otthon maradó szülő táppénzét 100 százalékban fizesse ki, de erre semmilyen választ nem kapott az érdekképviselet. A szakszervezet alelnöke azt is szóvá tette, a digitális oktatásra való felkészülésben a szaktárca nem megfelelően reagált, pedig már nyáron lehetett tudni, hogy a járvány második hulláma még a tavaszinál is súlyosabb lesz. 

Az oktatásban részt vevő másik nagy érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a intézményekben a körülmények nem biztonságosak, ezért a pedagógusok munkavégzése hónapok óta orosz rulettra emlékeztet: vagy megfertőződnek vagy nem. 

Amíg a pedagógusoknak nincs lehetőségük a védőoltás beadását kérni, addig a munkahelyi feltételeket kell javítani. Középiskolában továbbra is digitális munkarendben kell folytatni az oktatást és ugyanezt kell bevezetni az általános iskolák felső évfolyamain. Az alsósoknál biztosítani kell a megfelelő távolságtartást és kötelezővé tennénk a maszk viselését

- hangsúlyozta Komjáthy Anna.

A PDSZ alelnöke, felhívta a figyelmet arra is, hogy az amúgy sokat bírált oltásrenddel kapcsolatban azért szólaltak fel, mert a pedagógusok sokkal védtelenebbek a munkahelyükön, mint a más ágazatokban dolgozók. Példának hozta fel a gyógyszerészeket, akik korlátozva engedik be a gyógyszert kiváltókat és a maszkon kívül még plexifal is védi őket. A tanár viszont 45 percenként cserélődő 25-30 fős gyerekcsoporttal tartózkodik egy légtérben

Az egészségügyben és a szociális ágazatban tevékenykedők is a fontvonalban küzdenek a koronavírus ellen. Ezért aztán arányait tekintve ezeken a területeken regisztrálták a legtöbb megbetegedést. Itt sok gondot okoz a létszám, illetve az eszköz hiány, de a vírus terjedésé tekintve legalább ekkora gond, hogy szinte csak száraz számadatok jutnak el az orvosokhoz, ápolókhoz, szociális munkásokhoz, miközben a kevés tesztelés és a még kevesebb információ miatt, nem is lehet pontosan meghatározni a járvány várható intenzitását. 

Egyetértek azokkal a véleményekkel és kutatásokkal, hogy az alacsony létszámú egészségügyi személyzet miatt vélhetően kevesebben hunytak volna el a kórházakban a vírus következtében. Ez különösen igaz lehet az intenzív ellátásnál, hiszen ott a hatékonyabb eljárások munkaigényesebbek. Például egy oxigénbefújásos módszerrel kezelt betegnek nagyobb a túlélési esélye, mint a aki lélegeztetőgépen van. Egyébként az intenzív ellátásban két betegre jutna egy ápoló, most azonban négy betegre jut egy ember

- közölte lapunk érdeklődésére Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.

Dr. Soós Adrianna FESZ elnök
facebook

Az érdekképviselet vezetője is úgy vélte, a magas halálozási arány egyik tényezője a pontatlan tájékoztatás, ami mint látható, a vakcina esetében is megosztja az egészségügyben dolgozókat.

Én nem tudok olyan esetről, hogy lett volna súlyos mellékhatása a vakcinának. Ahogyan én látom, sajnos az információ hiánya miatt ennyire megosztottak az egészségügyi dolgozók az oltsak, vagy ne oltsak kérdésben. Az sem szerencsés, hogy mindennap elhangzik a tájékoztatón, hogy az elhunytak többsége idős, krónikus beteg, s ez azt eredményezte, hogy az ennél fiatalabbak nem veszik komolyan sem fertőzés veszélyét, sem pedig a vakcina fontosságát. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a kórházban kezelt betegek korösszetétele más, tehát ott nemcsak idős és beteg emberek hunynak el a koronavírus következtében

- tette hozzá Dr. Soós Adrianna, a FESZ elnöke.   

A szociális munkások nagyon nehéz munkát végeznek a járvány idején is. Az ebben az ágazatban dolgozók bizonyos értelemben még az egészségügyben, illetve az oktatásban résztvevőknél is nagyobb veszélynek vannak kitéve, hiszen sokszor zárt intézményekben látják el a rászorulókat, így aztán nem meglepő, hogy nagyon sok szociális munkás kapta el munkája közben a vírust. A halálozási arány ezen a területen kimagasló volt és nem hivatalosan ugyan, de több szociális dolgozó halhatott meg a koronavírus miatt.

A tízezer koronavírusban elhunytak száma egy döbbenetesen nagy szám, de azt is mutatja, hogy minden fajta összehasonlító listán Magyarország nagyon rosszul szerepel

- mondta Migács Tibor, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezetének (SZMDSZ) elnöke.

A szociális munkások sok esetben bentlakásos intézményekben, például nyugdíjas otthonokban, fogyatékosokat ellátó otthonokban dolgoznak, ezért fokozottan vannak kitéve a járványveszélynek.

Nyilván sok kollégánk betegedett meg munkája során, de ezt nehéz meghatározni, mivel a kormány ezeket az adatokat titkolja. Annyit tudok, hogy voltak olyan intézmények, ahol az összes ott lakó beteg, és ápoló elkapta a vírust. Mind az ötvenen kórházba kerültek, de huszonnyolc ember sajnos meghalt

- közölte lapunkkal Migács Tibor. 

A szakszervezetek szerint érdemes lenne újragondolni az oltásrendet és a kormánynak bele kellene vennie a járványügyi intézkedésekbe a 100 százalékos táppénz lehetőségét. Jelenleg ugyanis megalázóan hosszú procedúra mire az érintett egészségügyi, szociális, vagy az oktatásban dolgozó szakemberek bebizonyítják, hogy valóban munkavégzésük közben fertőződtek meg. Ezen felül az ágazatok alulfinanszírozottságára és a továbbra is alacsony bérekre hívták fel a figyelmet.