Rusvai Miklós: kicsi a valószínűsége, hogy a kínai vakcinát ne engedélyeztessék, enélkül jöhet a harmadik hullám

kínai vakcina, Sinopharm, kína, koronavírus
A koronavírus-járvány miatt védőruházatot viselő egészségügyi dolgozó beadja egy férfinak a Sinopharm kínai gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcináját a kínai kormány által szervezett sajtóeseményen Pekingben 2021. január 16-án.
MTI/EPA/Roman Pilipej

Nemcsak hazánkban, de az egész Európai Unióban gond, hogy nem áll rendelkezésre elegendő vakcina a koronavírus elleni nyájimmunitás eléréséhez, miközben a szakemberek már a harmadik hullámra figyelmeztetnek. Ezzel párhuzamosan rendkívül éles politikai csatározások zajlanak a kínai és orosz vakcinákkal kapcsolatban. Erről is kérdeztük Rusvai Miklós virológust, víruskutatót. Interjú.

 

Duda Ernő virológus professzor a Szeged Televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a nyugati és a kínai vakcinák között "körülbelül akkora különbség van, mint egy duplafedeles, propelleres repülőgép és mondjuk egy lopakodó repülőgép között".

Duda professzor úrnak teljesen igaza van, a modern genetikai technológiának az mRNS-ek vakcinák a csúcsképviselői. Ebben az értelemben az inaktivált vakcina, amilyen a Sinopharm-féle is, egy valóban legalább 100 éves technológia, ami viszont nagyon jól bevált. A Magyarországon használt vakcinák közül is több így készült, például a hazánkban is gyártott influenza vakcina, amit évente több tízezer ember adat be magának. De inaktivált a kötelezők közül a járványos gyermekbénulás elleni, valamint a választhatók közül a kullancsencephalitis elleni és humán papillomavírus ellenes védőoltás is. Ennek ellenére soha semmilyen probléma ezekkel nem merült fel, illetve nem nagyobb számban, mint általánosságban bármilyen gyógyszernek, vagy vakcinának a beadása során.

 

Akkor önmagában ez a technológia nem jelent kockázatot?

Ez önmagában semmiféleképpen nem jelent kockázatot. Az mRNS-vakcina gyorsabban változtatható, ha valamilyen mutáció lép föl, és sokkal könnyebb a tömeges termelése, hiszen nincs szükség az előállítása során mesterséges körülmények között hatalmas mennyiségben vírust termelni, majd elölni azokat. Az inaktivált vakcina viszont nem kíván mélyhűtést. A Pfizer-Biontech vakcinát -70 és -80 Celsius fok között lehet szállítani és tárolni, a Moderna vakcinát pedig legalább -20 Celsius fokon, ezzel szemben az inaktivált vakcina akár szobahőmérsékleten is hetekig eláll, és biztonságosan kiszolgálja a lakosság igényeit.

 

Viszont ha ez ilyen bevált technológia, akkor miért ez a nagy titkolózás a kínai vakcina körül?

Ezt pontosan én sem tudom, de az autoriter rendszerek sajátossága a titkolózás, még akkor is, ha nincs okuk rá. Egyelőre valóban nagyon keveset tudunk ezekről a vakcinákról.

A Sinopharm február 13-áig zároltatta azokat a nagy mennyiségű, nagy létszámú kísérleti csoporton végzett vakcinázásoknak az eredményeit, amiket többek között 60 évnél idősebb embereken is végeztek. Tehát elvégezték ezeket a teszteket, csak nem nyilvánosak az eredmények, még a tudományos közvélemény számára sem.

Azt feltételezem, hogy a szabadalom-védelmi eljárás miatt nem hozták még nyilvánosságra ezeket az információkat, hogy ne tudják azokat idő előtt lekoppintani a versenytársak. Más észszerű okot én nem látok. Ugyanakkor, ha engedélyeztetni akarják a felhasználást, vagy ha egy-egy országban vészhelyzeti alkalmazásban akarják használni a kínai vakcinát, akkor a gyártónak át kell adnia a teljes – ma a még nem hozzáférhető – dokumentációt is az illetékes nemzeti hatóságnak. Például a jordániai és bahreini oltások eredményét, vagy az Egyesült Arab Emírségekben elvégzett kísérletek beszámolóját, ahol több mint 100 ezer embert oltottak be, köztük időseket is.

Ha bármelyik gyógyszerengedélyező hatóság számára rendelkezésre bocsátják a teljes dokumentációt, akkor megindulhat az engedélyeztetési folyamat.

 

Ha a Sinopharm engedélyeztetési kérelmére a magyar hatóságok rábólintanak, akkor az egész EU-ban használhatóvá válhat a kínai vakcina?

Nem, de lehetnek olyan esetek, amikor egy-egy ország eltér az uniós szabályozástól. Az oxfordi egyetem által kidolgozott AstraZeneca vakcina most csak és kizárólag Nagy-Britanniában és Svájcban kapott vészhelyzeti felhasználásra engedélyt, az EU országaiban nem. Az Európai Gyógyszerügynökség várhatóan január végén fog dönteni arról, hogy a brit vakcinát engedélyezteti-e. A Sinopharm csak Magyarországon adta be az engedélykérelmet, így vészhelyzeti felhasználásra is csak Magyarországon kerülhet sor.

 

Január elején arra figyelmeztetett, ha március végéig nem történik meg az immunizálás, akkor a harmadik hullám szinte borítékolható. Most hogy látja, tartható az Ön által felvetett március végi határidő?

Jelen feltételrendszer mellett, nem. Amilyen ütemben érkezik a Pfizer-Biontech-féle és a Moderna vakcina, és amilyen valószínűséggel a kínai vakcinát engedélyeztetni fogják a közeljövőben, nem valószínű, hogy az úgynevezett nyájimmunitás a tavasz folyamán elérhetővé válna, vagy legalábbis a következő 1-2 hónapban. A Pfizer-Biontech vakcinából eddig nagyjából 130 ezer ember immunizálására elegendő készlet érkezett. Ahhoz, hogy a nyájimmunitás kialakuljon, legalább 3-5 millió embert be kellene oltani. Ez technikailag megoldhatatlan a jelenlegi vakcinaszállítási ütemezés mellett.

A harmadik hullámnak ugyanakkor két feltétele is van, a vakcinázás ütemének jelenlegi szinten maradása mellett a másik a korlátozások feloldása.

Tehát, hogyha a jelenlegi korlátozásokat a kormány hajlandó és képes fenntartani, mondjuk júniusig, akkor nem valószínű a harmadik hullám.

 

Ez eléggé leszűkíti a mozgásteret.

Nincs alternatívánk. A már engedélyt kapott, vagy a közeljövőben engedélyt kapó három nyugati vakcinának a szállítási ütemezése biztos, hogy nem teszi lehetővé azt, hogy elkerüljük a tavaszi hullámot, ha nem maradnak érvényben a korlátozások. Viszont ha elkezdenek kelet felé is tapogatózni, akkor csak két ország van, ahol megfelelő előkészültségi stádiumban rendelkeznek vakcinával: Kína és Oroszország. Ezek közül a kínai vakcina az, amit több emberen kipróbáltak, nagyobb létszámú tesztcsoporton, külföldön is, és eredményesnek bizonyult. Egyelőre senki más nincs a láthatáron, csak és kizárólag az oroszok és a kínaiak.

 

Egy virológus szerint hogyan lehetne javítani itthon az oltási hajlandóságon?

Csak nyílt és tiszta kommunikációval és azzal, hogy folynak a vakcinázások.

Az egészségügyi dolgozók között is volt hezitálás, de amikor látták, hogy megkapta azt a kolléga és kolléganő, és nem lett ettől egyikük sem gyíkember, és nem esett le a karja, attól kezdve egyre többen regisztrálnak, a társadalom minden csoportjából. Ugyanígy lesz a kínai vakcinával is, ha majd azt látják az emberek, hogy nem jár veszéllyel az oltás, az a legjobb reklám.

Jelenleg nincs más lehetőség, a Pfizer-Biontech és Moderna vakcina iránt óriási az igény, a különböző nemzetek kénytelenek elfogadni a rájuk szabott kvótát.

 

Elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz, vagy a kínai vakcina nem kapja meg akár a magyar, akár az európai engedélyeztetést?

Ennek kicsi a valószínűsége. Ezek a vakcinagyártók nem engedhetik meg maguknak azt az óriási blamázst, hogy visszautasítsák az engedélykérelmüket. Attól a cégtől senki nem vásárolna később oltóanyagot.

Én inkább azt mondom, az, hogy még nem adták be az engedélyeztetésre a vakcinájukat, inkább a túlbiztosításnak a következménye.

Ha Magyarországon kapna egy vészhelyzeti engedélyt a Sinopharm vakcina, és elkezdenék vele az immunizálást, ami után beadják a kérelmet az Unióhoz, és ha a tapasztalatok is kedvezőek, aminek nagy a valószínűsége, akkor ez egy további segítő lökés lenne ahhoz, hogy az egész Európai Unióban engedélyezzék ezt a vakcinát.