Központosított hazugság

Rákay Philip
Facebook

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.) 

„Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot”

– mondotta Esterházy Péter. A szállóigévé vált mondatból azt a következtetést vonhatja le az egyszeri magyar állampolgár, hogy úgy viszont már könnyebb hazudni, ha az ember ösmeri az igazságot. A fideszes világmegfejtésekről jutott ez az állítás az eszembe, egészen pontosan pedig amiatt, hogy a Megafon Központ megmondóival és megmondásaival ismerkedem.

Mielőtt szívéhez kapna a kedves olvasó, a tavaly nyáron indult Fidesz-közeli projekt olyan messze van a kormánytól, hogy messzebb már nem is lehetne. Egy fillér közpénzt nem kap. Közvetlenül. A Megafon Központot üzemeltető Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft-ről csak annyit lehet tudni, hogy tavaly májusban jegyezték be. Vezetője az a Kovács István, akit az Alapjogokért Központból ismerhet a nagyérdemű. Az Alapjogokért Központban együtt dolgozhat Szánthó Miklóssal, aki a kormánypárti médiakonglomerátumot, a „nemzetstratégiai jelentőségű” KESMA-t igazgatja. Bizonyára csak ennek a mellékes munkakapcsolatnak köszönhette Kovács és az általa vezetett Megafon, hogy színrelépésük hírére az összes kormánypárti médium interjút kért tőle, és megosztották a Megafon indulásának hírét. Rengeteg támogatást kaptak vállalkozóktól, de nevüket nem hozzák nyilvánosságra, mert a vállalkozások – érthető módon – rettegnek a Magyarországon uralkodó „balliberális” véleményterrortól. Hogyne lenne ma Magyarországon bárkinek félnivalója a kormánnyal a háta mögött?

A Megafon Központ azért jött létre, hogy érdeklődő fiatalokat profi közösségi médiafelhasználásra oktasson. Önvallomásuk szerint nem mondják meg, mi legyen a képzésen résztvevők véleménye, de azért az egész projekt arról szól, hogy a rémisztő „balliberális véleménydiktatúrát” megtörjék az online térben. Ahogy arról a projekt egyik arca, Rákay Philip vallott, a nemzeti és konzervatív hangokat szeretnék felerősíteni.

Ez az egész projekt úgy nevetséges, ahogy van. És még nem is elemeztem minden momentumát – hadd használjam ezt a szót, mert az imént idézett Rákay Philipnek ez a Parlamenten kívüli párt az egyik főellensége. Don Quijote megirigyelné azt a küzdelmet szélmalma oldalán, amit a korábbi műsorvezető Fekete-Győrékkel vív. De Jakab Péter is célkeresztben van, ha kell. Megjegyzésre méltó az, hogy bár elvileg ez a Megafon Központ, élén Rákayval, a Facebook tudatos használatára tanítaná az egybesereglőket, sikerült úgy posztot írni Jakab Péter ellen, hogy illusztrálásul (minden torzítás és szerkesztés nélkül) Jakab miniszterelnök-jelölti bejelentkező fotóját választotta. Rákay Philipnek köszönhetően így még többekhez eljutott a híre annak a ténynek, hogy a Jobbik elnöke indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson.

Rákay Philip tavaly december végén érezte szükségét megválaszolni azt, miért is vált a „semmiből” – ahogy ő mondta - aktívvá a Facebookon. „Mindig is fontosnak tartottam, hogy kiálljunk a nemzeti értékek mellett, mondhatni felnőtt életem meghatározó részét ezzel töltöttem” – nyilatkozta, és mivel „ma már a Facebookon zajlik az élet”, ezért most itt is ezt a küzdelmét folytatja tovább. Ez teljesen tiszta és teljesen legitim szándék, a hitvallása illusztrálásával van csak vitám. Ez az apróság azonban a foglalata annak a véleménykülönbségnek, ami köztem és egy markánsan kormánypárti gondolkodó között van. A nemzeti elköteleződését ugyanis Rákay (és a videót szerkesztő Megafon Központ) azzal gondolta elégségesnek alátámasztani és illusztrálni, hogy kezet fog Orbán Viktorral (a híres, nevezetes 2002-es Kossuth téri nagygyűlésen). Ez nagyon szép és nagyon jó, és azt irónia nélkül elfogadom, hogy meghatározó élmény lehetett ott és akkor a színpadon felszólalni, de a kézfogás Orbán Viktorral nem a nemzeti elköteleződést illusztrálja. Az Orbán Viktor iránti elköteleződést igen, de a nemzet irántit nem.

Apróság, de bemutatja a Megafon Központ valódi célkitűzését. Ha már a kendőzetlen és bátor állásfoglalásokra akarják rávenni a hozzájuk jelentkező fiatalokat, miért nem járnak elől jó példával, és miért nem pontosítják a nemzeti és konzervatív jelen esetben sejtelmes fogalmakat arra, hogy a jelenlegi miniszterelnök oldalán álló? Nem gúnyolódom. Őszinte és érthető állásfoglalás lenne a részükről az, hogy Orbán Viktor kormányzását értékesnek tartják a nemzetünk szempontjából. Miért kell akkor ezt szégyellni? Miért nem vallják meg nyíltan, hogy azt akarják bebizonyítani, hogy Orbán Viktor – szemben a balliberális, jelentsen az akármit, narratívával – jót tesz a nemzetnek? Miért kell máris hazudni azzal, hogy a nemzet és Orbán Viktor között úgy tesznek egyenlőségjelet, mintha ez egyértelmű volna, vagy mintha ez nem is lehetne másképp?

Orbán Viktor azonban nem egyenlő a nemzettel. Természetesen baloldali véleménydiktatúra sincs – legfeljebb szekértábor-diktatúrák, de az meg önellentmondás. Továbbá az sem igaz, hogy ma egy vállalkozónak félnie kell attól, ha Orbán Viktort támogató projektet talál finanszírozni. A Megafon Központ tehát valójában nem pusztán arra jött létre, hogy fiatalokat szólítson meg a Fidesz számára, vagy a Fidesz-szimpatizánsokat közösségi médiahasználatra okítson, hanem arra, hogy megtanítson hazudni. Ezt a sajátságos módon értékes képességet jó, hogy legalább névleg nem közpénzen teszik. Kár, hogy azon kívül vagyontárgyuk nem nagyon van.