Rosszabul élünk mint tíz éve

Rosszabul élünk mint tíz éve

A Pénzcentrum cikke szerint a románok és a bolgárok után, mi vagyunk a legszegényebbek az EU-ban. Továbbra is óriási különbségek mutatkoznak az Európai Unió egyes tagállamai között abban a tekintetben, hogy az országokban élő háztartásoknak mekkora mértékű az éves nettó medián bevételük. A különbségek ráadásul úgyis brutálisak, hogyha olyan adatokkal számolunk, amikben már kiküszöbölték az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket.

Ebben a tekintetben az EU leggazdagabb és legszegényebb országából való háztartások között 4-szeres jövedelemkülönbség figyelhető meg. Tehát a leggazdagabb tagállamból származók, bevételeik alapján négyszer élnek jobban, mint a legszegényebb országban élők.

Sajnálatos módon a magyar háztartások is az EU sereghajtói között szerepelnek, náluk általában csak a román és bolgár háztartások visznek haza kevesebbet.

Hiába tehát, hogy a magyar háztartások medián árbevétele majd 40 százalékkal nőtt 10 év leforgása alatt, ez még mindig csak az EU harmadik legrosszabb helyére elég.

Az online gazdasági lap az úgynevezett "purchasing power standards" (PPS) alapján számol, amit "vásárlóerő-standard" vagy "vásárlőerő-egységnek" fordíthatunk. 

Az Eurostat által használt PPS egy olyan mesterségesen képzett, "fiktív" valuta, ami ebben az esetben már olyan adatokat közül, ami lefejti a különböző országokban tapasztalható árszínvonalat, azaz a lehető legpontosabb képet alkotja a különböző országok bevételéből adódó jólétet illetően. Ebből azt látjuk, hogy az élen szintén Luxembourg található 28 953 PPS-sel, míg az utolsó helyen szintén Bulgária tanyázik 7 343 PPS-sel. 

Magyarországon 10 év leforgása alatt 37,4 százalékkal nőtt az átlagos háztartások éves medián árbevétele. Igen ám, csak míg 2009-ben az akkori értékünk az EU harmadig leggyengébben számított (6 836), addig a 2019-es értékünk a növekedés ellenére továbbra is az EU harmadik legrosszabbjának számít. Hiába tehát a növekedés mértéke, 10 éves távlatban, akik eddig az EU-ban mögöttünk voltak, azok mögöttünk is maradtak, akik pedig előttünk voltak, azok szintén előttünk maradtak. 

Érdekes például megnézni, hogy Ausztriában 10 éves távlatban az átlagos háztartások nettó medián árbevétele 21,6 százalékkal nőtt. Ugyanez a változás Szlovákiában 33,7, Horvátországban (2010-2019 között) 41, míg Romániában 113 (!), Bulgáriában pedig 45,5 százalékos volt szintén pozitív irányba.

Azt mondhatjuk tehát, hogy bár a magyar háztartások medián éves árbevétele majd 40 százalékkal nőtt, közvetlen és szintén EU-s szinten elmaradó szomszédjaink szintén hasonló növekedést tudtak bemutatni, sőt ahogy látjuk, bár még mindig az EU legrosszabbjának számító Románia, valósággal kilőtt ezen a téren.