Mire felépült a lakópark, a piaci drágulás miatt nem adták át a lakásokat a vevőknek

Hermina
Facebook

2018 óta tart a Hermina Bau, avagy Hermina Center Kft. körüli botrány, aminek végére mai napig nem tettek pontot a hatóságok. 2016-ban lakásvásárlók sora döntött úgy, hogy akár teljes összegben kifizetik a még csak tervrajzokon szereplő ingatlanokat a zuglói Hermina Happyland 3 lakóparkban, de senki nem számolt azzal, hogy pont az ingatlanbumm küszöbén állnak.

Az ingatlanpiac gyakorlatilag felrobbant, egyik hónapról a másikra lehetett mérni a drágulást, ami végül tízmilliós különbségeket hozott a korábbi árakhoz képest. Ezt jól szemlélteti, hogy 2016 környékén még 35 millió forintért lehetett új, kétszintes ikerházfelet venni a főváros peremkerületeiben, ma ugyanez inkább 50-60 millió körül mozog, miközben a közepes méretű panellakások árai 8-10 millió forintról 20-25 millióra nőttek.

Ilyen piaci környezetben történt meg, hogy 2018-ban a Hermina kivitelezője úgy döntött, nem adja oda a régi árakon előre megvásárolt ingatlanokat a leendő tulajdonosoknak, inkább elkezdett visszatáncolni a szerződésektől: vis majorra hivatkozva vissza akarta fizetni a vételárat, mondván a kivitelezési költségek is jelentősen nőttek. Ezzel nyilvánvalóan jelentős veszteséget okozott volna a vevőknek, és a vártnál nagyobb hasznot magának, hiszen a hoppon maradt vásárlók egy új piaci környezetben lettek volna kénytelenek új ingatlant keresni.

Az eljárást színesíti, hogy a Hermina részéről még azt a gesztust sem akarták megtenni, hogy ha már kitáncolnak a szerződés mögül, valahogy kompenzálják a vevőket. Így a korábban kifizetett vételárat bármilyen kamat vagy egyéb jóvátétel nélkül akarták visszafizetni, márpedig ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy legalább egy részben

ingyenes, „lakossági” hitelből építhették fel a társasházat.

Így a vásárlókat több irányból is kár érhette: egyrészt hiába terveztek a Herminával, már csak drágábban jutnának ingatlanhoz. Másrészt a befizetett összeg banki hiteleit is hiába fizethették, nem beszélve arról, ha valaki az ingatlan átadási idejéig albérletbe kényszerült, feleslegesen fizetve annak havi költségeit.

Miután a vásárlók egy részétől vissza tudták venni a soha át nem adott lakásokat, azokat rögtön meg is hirdették, az éppen aktuális piaci áron, azaz akár tízmilliókkal is drágábban.

De itt sem volt vége: van olyan lakás, aminek már a negyedik tulajdonosát jegyezték be, pedig még át sem adták. Azaz a kivitelező már háromszor játszotta be a szerződés felbontását. Hogy ez mennyire életszerű, vagy korrekt eljárás a kivitelezőtől, hatósági feladat lenne megállapítani.

A lapunkhoz eljutott iratok szerint a megvásárolt lakások visszakérését először a munkaerőhiány miatti lehetetlenüléssel magyarázta a Hermina. A lakásvásárlókat képviselő egyik jogi vélemény szerint a Hermina Center Kft. egy nyilatkozatában körbeírta, hogy a lehetetlenülés valójában a céget érintő üzleti kockázat vevőkre való áthárítását jelentette azzal, hogy „a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlya felbomlott”.

Úgy tudjuk, a Hermina azon tulajdonosok esetében, akik még mindig ragaszkodnak az ingatlanokhoz, fellebbezéseket is benyújtott az ingatlan-nyilvántartási határozatokkal szemben, de ezekkel nem járt sikerrel. Ugyanúgy sikertelen volt valamennyi, több tucat olyan eljárás is, amiben az adásvételi szerződést és a bejegyzési engedélyt akarták érvényteleníteni.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó egyik érintett elmondta, a kifizetett lakások a mai napig üresen állnak, ez 267 ingatlant jelent. A vevőket 3-4 éve nem engedik be a területre, a lakásokat nem nézhetik meg, de annyit így is tudnak, hogy 98 százalékos készültségen lehet a beruházás, ami már így is több éves csúszást jelent.

Az Alfahírnek a lakásvásárló azt mondta, körülbelül százan vannak olyanok, akik „zsarolások, fenyegetések” ellenére sem álltak el a szerződéstől, de akár 130 olyan vásárló is lehet, aki végül engedett a nyomásnak. Az általuk megvásárolt lakásokat később a kivitelező 10-20 millió forinttal drágábban újra eladta, de mint korábban is írtuk, nem is egyszer; van olyan ingatlan, aminek már a negyedik tulajdonosa van bejegyezve, pedig még senki nem lakott benne.

„Mi nem adjuk vissza a lakást. 2016-ban vettük, ma már 25 millióval többet ér. Az ügyvezető viszont kijelentette, hogy biztosan nem fogja nekünk átadni a lakást.”

- mondta nekünk az egyik érintett. Úgy tudjuk, a lakóparkot a legújabb ígéretek szerint 2022-ben adnák át, de az eddigi tapasztalatokból kiindulva akkor sem fogják a tulajdonosok megkapni lakásaikat. Ráadásul hiába minden egyéni ígéret, a lakásokat csak együtt adhatják át, külön nem.

„Ezt még tíz évig is elhúzhatja. Ez a legnagyobb probléma, hogy nincs hatóság ami segítene nekünk, nincs törvény. Régen szankcionálni lehetett egy beruházót, ma már nem lehet: azt csinál, amit akar”

- panaszolta a lapunknak nyilatkozó vásárló, aki elárulta, tudomása szerint 60-80 folyamatban lévő peren túl 11 esetben már jogerősen is vesztett a Hermina, míg 18 perben első fokon ítélt ellene a bíróság.

„Egy normális piacgazdaságtól idegen a hasonló spekuláció, ha pedig mégis előfordul, brutális, drákói szankciókkal sújtja az ilyesmit”

- ezt már Z. Kárpát Dániel nyilatkozta lapunk megkeresésére, amikor arról kérdeztük, hogyan fordulhat elő hasonló helyzet Magyarországon. Az otthonteremtési szakpolitikus, országgyűlési képviselő szerint a probléma nem újkeletű, és ha a kabinet akarta volna, az első parlamenti jelzéseket követően orvosolhatta volna a bajokat – de nem tette.

Mint mondta, van olyan ország, ahol az építési hatóság ilyen esetben lecsap, és lényegében "befagyasztja" a cég projektjét. Bár ez nem kívánatos – jegyezte meg- , hiszen ilyen esetben más szereplők is sérülnek, de éppen az ilyen szankciótól való félelem az, amely a jogsértők kedvét elveszi a vásárlói bizalommal való visszaéléstől – magyarázta Z. Kárpát Dániel.

A parlamenti képviselő úgy látja, amíg a kormányzat nem lép fel az ilyen esetekben, részükről a legnagyobb fegyver a nyilvánosság és a jogi segítségnyújtás, amit korábban már több esetben sikerrel alkalmaztak devizahiteles károsultak esetében is.

„Külön-külön nem jártunk sikerrel, együtt azonban legyőzhetjük ezt a rendszert, ahol az ember a hatalmon lévők számára sokszor csak vonalkód vagy járulékos veszteség”.

A károsultak időközben egyesületet hoztak létre, Facebook-csoportokat működtetnek, tüntetéseket tartanak és persze megszámlálhatatlan mennyiségű pert folytatnak a kivitelezővel szemben, aminek ügyvezetője az érintettek által bemutatott levelezések szerint támadó, agresszív stílusban oktatja ki őket arról, hogy nincs igazuk és nem kapnak lakásokat - azokat a lakásokat, amiket évekkel ezelőtt megvettek, és aminek tulajdoni lapján ők szerepelnek.

Nem emiatt, hanem félrevezető reklámjai miatt tavaly már bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a vállalkozáscsoportra, mert megállapításaik szerint a forgalmazók megtévesztően hirdették a lakásokat különböző képmegosztó oldalakról letöltött fotókkal, azt a benyomást keltve, hogy azok az érintett ingatlanokat és azok építési-berendezési lehetőségeit ábrázolják. Szintén jogsértőnek minősült az is, hogy a vállalatcsoport nem tudta alátámasztani egyes, konkrét reklámüzeneteit, például a 3000 forintos rezsiről.

A Facebookon népszerű, clickbait-jellegű oldalt működtető Herminával kapcsolatban a vizsgálat megállapította, hogy a vállalkozáscsoport jogszerűtlenül törölte közösségi oldalairól a kedvezőtlen bejegyzéseket, és hagyta megjelenni kizárólag a tetszésnyilvánításokat.