Kósa Lajos és a csengeri „örökösnő” kiruccanása – „úgy fogadtak minket a bankban, mint a királyokat”

Kósa Lajos
Fotó: Kósa Lajos/Facebook

Ajándékot kapni jó dolog, ezt pedig Kósa Lajos nagyon jól tudja, hiszen négyszer is találkozott Svájcban azzal a csengeri örökösnővel, akiről azt hitte, mesés örökség birtokosa. Egy alkalommal Zürichben két bankban és egy ügyvédnél is jártak közösen, hogy a fideszes politikus rendelkezhessen a nő állítólagos svájci bankszámlája felett, írja a HVG. Az egyik privát bankban ráadásul exkluzív környezetben fogadták őket. Végül is mindennek meg kell adni a módját, ugye? A svájci bankvilág centruma, dobogó szíve pedig a Zürich központjában lévő Paradeplatz: a dúsgazdag emberek szeretik, több nagy nevű pénzintézet is található a környéken, köztük a világ leggazdagabbjait is kiszolgáló privát bankok.

Történetünk elején kicsit menjünk vissza az időben 2016-ig! Két magyar állampolgárt is észrevehettek ugyanis abban az esztendőben a szemfülesek az egyik legnagyobb svájci bank, az UBS épületébe igyekezve: egyikük Kósa Lajos volt, a másik egy csengeri asszony, P. Mária.

Kósa akkor még azt hitte, a nő mesés vagyon örököse, e tévhit mára azonban már szertefoszlott: a nő a rácsok mögött van csalás vádjával. A vádirat szerint ugyanis nem volt rest a kényszerpihenő előtt:

húsz embertől kért kölcsön mintegy 780 millió forintot egy – a valóságban nem létező – apai örökség felszabadítására.

Kósa és P. Mária nagy utazása előtt a zürichi banknegyedbe, felkerestek egy svájci ügyvédet, Konrad R. M.-et is, méghozzá abból a célból, hogy a fideszes politikus olyan ügyvédi meghatalmazást kapjon, ami alapján rendelkezni tud a csengeri nő állítólagos svájci bankszámlája felett. Mindezt a HVG által megszerzett nyomozati anyagok szerint maga Kósa mesélte el a rendőröknek: tanúként hallgatták meg ugyanis a nő ellen indított büntetőeljárásban.

Kósa a rend őreinek azt mondta, a svájci ügyvéd felvilágosította őket arról, hogy nem adhat olyan felhatalmazást Kósának, amivel a számla felett rendelkezni tudna, ezt csak a pénzintézetnél tudják elintézni. Ellenben könnyen lehet, valamiféle okiratot elkészített az ügyvéd, Kósa ugyanis vallomásában azt mondta,

Mária ragaszkodott az okirat elkészítéséhez.

Az ajándékok mellett Kósa egyébként a színes történeteket is szeretheti. Elmondása szerint az UBS-ben Robert B. fogadta őket Máriával. S noha a zürichi ügyvéd nem tudott magyarul, Robert B. anyanyelvi szinten beszélte nyelvünket – mondta Kósa – aki vallomásában azt állította, próbálta megtudni Robert B.-től, milyen kapcsolat van Mária és a bank között, de erre a bankár banktitokra hivatkozva nem akart elárulni semmit. Ennek ellenére Kósa azt állította vallomásával: Robert B. úgy tárgyalt a nővel, “mint régi ügyfelével”.

Még ugyanezen a napon Kósa Lajos egy privát bankba is elment Máriával. A Safra Sarasinban Kósa és Mária egy Olga S. nevű nővel találkozott. Kósa vallomása szerint Robert B.-hez hasonlóan Olga S. is folyékonyan beszélt magyarul és “exkluzív környezetben fogadta őket”.

S hogyan élte meg ezeket a kalandokat Kósa?

a fent említett tárgyalások (...) azt a meggyőződést alakították ki bennem, hogy örökség nincs, Mária ezzel kapcsolatos állításai hamisak és ezek után a minimálisnál is kevesebbre korlátoztam a vele való kapcsolatomat.

Vallomásában azt is állította, hat év leforgása alatt összesen négyszer találkozott Svájcban P. Máriával.

Persze a nőnek is van egy története, vallomásában azt mondta: azért mentek a zürichi UBS bankba, mert ott Kósa meghatalmazást adott le azzal kapcsolatban, hogy „ha a hagyatékomhoz jutok, ő ebből Magyarországon mennyit fog befektetni”.

Kósa Lajos a tanúvallomásában azt nyilatkozta, hogy úgy fogadtak minket a bankban, mint a királyokat, és ezek után azt a következtetést vonta le Kósa úr, hogy nincs hagyaték. Elfogadott elég sok ajándékot és befektetéseket, semmit nem utasított vissza

– mondta P. Mária a bíróságon.

A két ajándékozási szerződés megkötésének körülményeire nem emlékszem. Sz. Gábornéval kapcsolatban mindvégig az volt a magatartásom, hogy tőle semmit nem fogadok el, sem pénzt, sem ajándékot, sem egyebet

– fejtette ki Kósa rendőrségi vallomásában annak ellenére, hogy az ajándékozási szerződéseken szerepel az aláírása. Azt is mondta, ő az ajándékozási szerződéseket semmisnek tekinti, hiszen az ajándéktárgyak nem voltak az ajándékozó birtokában.