Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját, ez a nap pedig azóta az áldozatok napja, melyet 1993 óta Magyarországon is megtartanak. Ennek apropóján Tatár Erikát, a Budapesti Áldozatsegítő Központ koordinátorát kérdeztük, hogyan működik, illetve mi jellemzi hazánkban az áldozatsegítés rendszerét.
Kezdjük talán azzal, kik is számítanak áldozatnak és miért szükséges számukra a segítség? Ha valakit közvetlenül vagy közvetetten érint valamilyen bűncselekmény, annak hatásait valahogyan fel kell dolgoznia. A fizikai problémák mellett lelki, gyakran anyagi nehézségek is felléphetnek, a hazai áldozatsegítő rendszer pedig ezeken a területeken igyekszik támogatást adni. Emellett számos olyan preventív feladatot is ellát, amely az áldozattá válás megelőzését szolgálja.
Az áldozatsegítés rendszere
Magyarországon az Igazságügyi Minisztérium eddig hat áldozatsegítő központot nyitott meg és működtet annak érdekében, hogy a bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatai ingyenesen, minél szélesebb körben, és minél komplexebb támogatásban részesülhessenek, mondta portálunknak Tatár Erika.
A budapesti központ elsőként 2017 júniusában, a miskolci és a szombathelyi 2018 márciusában kezdte meg működését. 2020. június végén Pécsett nyitotta meg kapuit áldozatsegítő központ, majd Szegeden és Kecskeméten a 2020-as év végén.
A Kormány az áldozatsegítés rendszerének fejlesztéséről szóló 1645/2019. (XI. 19.) Korm. határozatával kifejezésre jutatta, hogy elkötelezett az áldozati jogok szélesebb körű érvényesülése mellett, illetve egyetért az áldozatsegítés hatékonyabb megvalósítása és elősegítése érdekében az áldozatsegítő központok országos hálózattá történő fejlesztésével, így folyamatosan bővül az állami áldozatsegítő rendszer kapacitása: 2025-re országos lefedettségű hálózatként fog működni.
A központok feladata a hatósági jelleget nélkülöző érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás széleskörű és szakszerű biztosítása, az érzelmi segítségnyújtás pszichológus általi szolgáltatása, tényleges krízisintervenció megszervezése, az ügyfelek irányítása, továbbá a széles körű tájékoztató, megelőző tevékenység és jogi tanácsadás.
A budapesti központban jelenleg négy áldozatsegítő ügyintéző dolgozik, akik jogász, pszichológus, mentálhigiénés szakemberek, tanár, művészetterapeuta, család- és párterapeuta képesítések közül többel is rendelkeznek. Az áldozatok terápiás megsegítését pedig három pszichológus látja el.
Az áldozatsegítés területén rendkívül fontos a mindennapi kapcsolattartás egyházi és civil segítő szervezetekkel, hiszen az esetek komplexitása e szemléletmódot megköveteli. Együttműködési partnereink száma folyamatosan bővül
– mondta Tatár Erika annak kapcsán, mi jellemzi kommunikációjukat a civilszervezetekkel, alapítványokkal.
Ha szükség van a támogatásra
S hogyan tudnak kapcsolatba lépni a szakemberekkel azok, akiknek segítségre van szükségük? Az áldozatok a hét minden munkanapján akár személyesen, akár e-mailben, telefonon vagy épp postai úton is fordulhatnak bármelyik áldozatsegítő központhoz, melynek elérhetőségei a www.vansegitseg.hu oldalon találhatók meg. A személyes ügyfélfogadáshoz nem szükséges előre időpontot egyeztetetni, a szakemberek hét minden munkanapján munkaidőben rendelkezésre állnak az áldozatok számára.
Az állami áldozatsegítés eddig opt-in rendszerben működött, azaz: minden esetben az áldozatoknak kell a központokkal felvenni a kapcsolatot a segítségnyújtás érdekében.
amely azt jelenti, hogy amennyiben az áldozat hozzájárul, a rendőrség automatikusan továbbítja az áldozatsegítő központok számára elérhetőségét annak érdekében, hogy a központban dolgozók közvetlenül fel tudják venni vele a kapcsolatot, s amennyiben szükséges, segítségére lehessenek.
Kiknek segítenek?
A központokban szinte minden típusú bűncselekmény áldozata megfordul: a vagyon elleni bűncselekményektől kezdve az élet elleni erőszakos bűncselekményekig. A Budapesti Áldozatsegítő Központ ügyfélköréről elmondható – ismertette Tatár –, hogy kétharmada nő, egyharmada pedig férfi áldozat.
De mégis mekkora spektrumot fed le a hazai áldozatsegítési rendszer? Tatár elmondta, igyekeznek mindig az aktuális igényekre reflektálni. 2019-ben például kirívóan nagy számban jelentek meg halálos végkimenetelű bűncselekmények hozzátartozói, így indítottak egy gyászcsoportot részükre.
a Budapesti Áldozatsegítő Központban, ennek okán számukra egy támogatói csoportot kezdtek el működtetni. Ennek célja megtapasztalni a „nem vagyok egyedül a problémával” érzést, támogatni egymást a nehéz élethelyzetekkel való megküzdésben, megszabadulni a bűntudattól és az önhibáztatástól, de fontos az önbecsülés és a bizalom felépítése, az asszertívabb, önérvényesítőbb viselkedés kialakítása, valamint az, hogy az áldozatok képesek legyenek felismerni a figyelmeztető jeleket, hogy többé ne kerüljenek bántalmazó kapcsolatba.
A segítség módjai
A területi áldozatsegítő szolgálatnál dolgozó kollégák elsősorban a hatósági ügyintézést igénylő támogatásokat biztosítják. 2020. március 1-től ezen szolgálatok rendelkeznek hatáskörrel az azonnali pénzügyi segély és az áldozati státusz igazolása esetén. Állami kárenyhítés esetében támogató hatóságként lépnek fel – kérelem náluk is benyújtható –, s a fővárosi kormányhivatal jár el az állami kárenyhítési ügyekben döntő hatóságként.
Az áldozatirányítás hatékonysága, az áldozatok elérésének növelése és az áldozatok részére nyújtott szolgáltatások minőségének javítása érdekében az Áldozatsegítő Központok igyekeznek szorosan együttműködni a területi áldozatsegítő szolgálatokkal, valamint az áldozatsegítésben részt vevő egyéb állami és civil szervezetekkel.
Érdemes azt is tisztáznunk, mit takar pontosan az azonnali pénzügyi segély és mit a kárenyhítés fogalma! Előbbi célja
Kizárólag a bűncselekmény elkövetésétől számított 8 napon belül igényelhető lakhatás, ruházkodás, utazás és élelmezés céljára, továbbá gyógyászati költségekre, valamint kegyeleti kiadások fedezése céljából igényelhető. 2021-ben a segély legmagasabb összege 158 168 Ft. E segélyt egy kérelemnyomtatvány kitöltésével lehet igényelni, a döntő hatóságok pedig a megyei kormányhivatalok áldozatsegítő szolgálatai.
Állami kárenyhítést
Rajtuk kívül a sértettek egyes közeli hozzátartozói, eltartottjai, és azok is jogosultak lehetnek, akik az elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodtak. Ennek maximális összege idén 2 372 520 Ft.
Az áldozatsegítés éve
S hogyan összegezhető az elmúlt esztendő? Hiszen 2020 az áldozatsegítés éve volt. Tatár elmondta, a tavalyi év rendkívül eredményesnek bizonyult e téren: azon túl, hogy megduplázódott az áldozatsegítő központok száma, Pécsett, Szegeden és Kecskeméten is nyitottak újakat.
Számos jogszabály-módosítás történt az áldozatsegítés kérdéskörében, amelyek reményeink szerint e terület hatékonyságát fogják növelni, valamint bevezetésre került a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények esetében a közvetlen áldozatfelkeresés
– ismertette a szakember.
Mindezek mellett elindult a www.vansegitseg.hu internetes oldal is, mely egy újfajta kommunikációs tevékenységet hivatott képviselni: minél több bajbajutott emberhez érjen el az, hogy van segítség. Hétköznapi történetek címmel podcast-sorozatot is indítottak, melyekben olyan történeteket mutatnak be, amik segítenek az áldozattá válás megelőzésében, valamint abban is, hogy felismerjük, ha a környezetünkben ilyen helyzetbe kerül valaki.