A Népszava birtokába került az ellenzéki jelöltek számára kötelezően aláírandó Feddhetetlenségi Nyilatkozat véglegesnek tekinthető tervezete.
Mint a lap írja, a tervezetről az utolsó egyeztetések folynak a DK, az MSZP, az LMP, a Momentum, a Párbeszéd és a Jobbik között.
A nyilatkozat 15 pontból áll, ezek közt szerepel, hogy
- a jelöltnek nincs 30 napnál régebbi köztartozása,
- nem áll „büntetett előélethez fűződő hátrány hatálya alatt”,
- eddigi munkája során „a magyar és az uniós adófizetőket nem károsította meg”,
- a rá bízott állami, önkormányzati, uniós forrásokkal felelősen gazdálkodott,
- valamint nincs offshore-érdekeltsége sem neki, sem a velük egy háztartásban élő rokonainak.
A jelölteknek továbbá arról is nyilatkozniuk kell a papír aláírásával, hogy megválasztásuk esetén közeli hozzátartozóikat nem alkalmazzák, közbeszerzési eljárásokon nem indulnak el, valamint hogy soha nem álltak az egykori állampárti Belügyminisztérium III/III-as főcsoportfőnökségének alkalmazásában ügynökként.
Nemrég egyébként Hajdú Gergellyel, a 2019-es budapesti előválasztást (is) lebonyolító aHang kampányigazgatójával interjúztunk, akitől többek között azt kérdeztük, hogyan áll a felkészülés az ellenzéki előválasztás kapcsán, hány aktivistára lenne szükség, van-e már konkrét szabályrendszer, hogyan lehet kizárni a csalást és azt, hogy a résztvevők adatait ne olvasgassák a Belügyminisztériumban.
Válaszok a cikkünkben:
A rendszer biztonságos, de 5-10 ezer aktivistára és vétószabályokra még szükség lesz az előválasztáshoz
Egyre-másra hallani politikusoktól, pártoktól hogy megmérettetik magukat az ellenzéki előválasztáson. De vajon hogy áll a felkészülés? Hány aktivistára lenne szükség, van-e már konkrét szabályrendszer, hogyan lehet kizárni a csalást és azt, hogy a résztvevők adatait ne olvasgassák a Belügyminisztériumban? Erről is kérdeztük Hajdú Gergelyt, a 2019-es budapesti előválasztást (is) lebonyolító aHang kampányigazgatóját.