Névvel és arccal vállalta egy magyar mentőápoló, hogy nyilatkozik az N1TV-nek az általuk tapasztalt nyomásról. Az Országos Mentőszolgálat munkatársai közül ez az első alkalom, hogy valaki így vállalt nyilatkozatot, a sajtóval való önkéntes kapcsolatfelvételt ugyanis számukra sem engedélyezik.
Kröszl-Keszthelyi Szabolcs azonban úgy döntött, úgy hiteles és korrekt, ha felvállalja véleményét és tényszerűen elmondja, milyen problémákkal szembesülnek:
A Fejér megyei mentőápoló azt mondta, ha Budapestre vannak vezényelve – mert ilyen is van-, akkor 24 óra alatt mindössze kétszer 20 perc pihenőt kapnak. A nagy hajtás az idegrendszerükre is kihatással van, az átlagos mentődolgozó szerinte már
„fáradt, elkeseredett, időnként indulatos”, és „most már jobban kiéleződik, ha valakivel nem jövünk ki, hamarabb egymásnak ugrunk, elég nagy a feszültség”.
A mentőápoló némileg kritikusan értékeli Győrfi Pál OMSZ-szóvivő nyilatkozatait is. Mint fogalmazott, ha meglátja a szóvivőt a tévében, akkor már inkább elkapcsol, mert úgy nem lesz annyira ideges.
Kröszl-Keszthelyi Szabolcs arról is beszélt az N1TV-nek, hogy hiába a hatalmas leterheltség, megyei vezetőktől tudja, hogy szükségtelen, de időigényes feladatokat is el kell látniuk, például hosszú órák rádióforgalmazását kell ellenőrizniük és jegyzőkönyvben rögzíteniük. Az ápolók szerint most egyáltalán nem ennek kellene a legfontosabb feladatnak lennie, de elárulta, hogy a bürokrácia őket sem kíméli: egyre több a papírmunka, a szolgálat lassan már nem a betegről szól.
A mentőápoló beszélt arról is, hogy a járvány első hullámában kevesebb felesleges hívást kaptak a lakosságtól, a felelős magatartás „jó irányba haladt”, de a második hullámban már egyre nőtt a káosz, mert az emberek pánikba estek.
Az első hullámban megható volt, amikor vonulás közben kaptuk a tapsot – mondta, hozzátéve, civilektől és polgármesterektől is sok támogatást kaptak, legyen szó ajándék GPS-ről vagy a mentőállomásra vett ruhaszárító gépről.
Ugyanakkor az emberek türelme már fogyatkozóban van – mutatott rá: amikor azt látják a rendszerben, hogy a bejelentő már 3-4-5-ször telefonált, akkor úgy készülnek, hogy
valószínűleg nem tapssal fognak minket várni, kapunk rendesen „dicséretet”.
Tettlegességig szerencsére náluk még nem fajult egyik ilyen eset sem, mert erre van egy protokoll, amivel ezt el lehet kerülni – mondta. Pedig a késések nyilvánvalóan a felesleges hívások és a túlterheltség miatt van; Kröszl-Keszthelyi Szabolcs szerint a mentődolgozóknak nincs megfelelő hátterük.
„A legnagyobb kihívás az, hogy nincs elég ember. Ha kocsi lenne is, nincs aki felüljön az autóra.”
A nyilatkozó OMSZ-dolgozó szerint a legfelsőbb vezetés nem hallgatja meg őket, a hivatali út betartásával az észrevételeik több lépcsőn haladnak át, és visszajelzést nem kapnak. A munkatársak egymás között próbálják meg kibeszélni a sérelmeket.
Arra a kérdésre, hogy mennyiben vannak szinkronban a híradások azzal amit tapasztalnak, azt mondta, egyáltalán nincsenek. A mentőápoló szerint a szóvivőjüknek sem azzal kellene foglalkoznia, hogy hány országot előztünk meg az átoltottságban, hanem azzal, hogy az emberek kezeljék helyén a mentőszolgálatot, és ne használják őket taxinak csak azért, mert sárgák az autók.
Ha egy évig tanítottuk az embereket kezet mosni, akkor most már tanítsuk meg arra is, mikor hívják a mentőt, orvost, háziorvost, milyen esetekben hívják fel az ügyeletet
- mondta, szerinte ugyanis részben azért van ennyi esetszám és beteg a kórházakban, mert az emberek nem tudják jól kezelni a mentőket és egyébként is pánikolnak.
A túlterheltségről egy példát említett, miszerint a budapesti Szent János kórházban előfordult velük olyan, hogy beöltözve másfél óráig ott feküdt az ő ágyunkon egy beteg, aki egyébként fulladozott. Az orvos ugyanakkor közölte, hogy segíteniük kell átvenni a beteget, ezért részt vettek a katéterezésben, sőt még a röntgenbe is a mentők ágyán tolták be a beteget. Ezzel is ment az idő, ők pedig rohantak volna tovább a következő hívásra – magyarázta, hogyan csúszik szét a rendszer az erőforráshiány miatt.
A videóban Rig Lajos országgyűlési képviselő is megszólalt, a jobbikos politikus a járvány kitörése óta önkéntes mentőápolóként vesz részt az ellátásban.
Éppen ezért probléma, hogy sok helyen az ellátás biztonságát súrolja a lélegeztetőgépen tartott betegek túl magas száma, hiszen egy-egy intenzív terápiás asszisztens legfeljebb 2-3 emberre tud egyszerre figyelni. Ezért is különösen nagy probléma, hogy vannak olyanok, akik az 5500 felmondott dolgozó soraiból most az intenzív osztályokról is hiányoznak.
Rig Lajos úgy látja, egy párhuzamos világban élünk: van az, amit a hétköznapi ember megél, és van a kormányzati kommunikáció. Utóbbi szerinte teljesen hiteltelen, hiszen még az Operatív törzs is csak előre kiválogatott kérdésekre reagál élő, valódi sajtótájékoztató helyett.
A képviselő-mentőápoló szerint a cél nyilvánvalóan az, hogy túl legyünk a járványon, de ahhoz őszinte kormányzati kommunikáció kellene, mi több, a kórházigazgatóktól is több bátorságot vár el - szerinte igenis ki kell állniuk a nyilvánosság elé, ha valamire szükségük van és segítségre szorulnak.
Azt mondani, hogy minden rendben van, miközben a másik oldalon az ellenkezőjét állítják, elég visszás – mondta a műsorban.