Forgóajtó-jelenség: Orbánék betennék a Mediaworks vezérét a Richterbe

Forgóajtó-jelenség: Orbánék betennék a Mediaworks vezérét a Richterbe

Függetlenül attól, hogy működnek-e a vakcinák, a koronavírus-járvány legnagyobb nyertese kétségkívül a gyógyszeripar lesz. Megy is az elkeseredett harc a pozíciókért. 

Érdekes, hogy ebben hazánkban megint nagy szerepet kapott Szabó László, korábbi külügyminiszter-helyettes, a Mediaworks - fideszes médiabirodalom - jelenlegi vezetője, aki amúgy a TEVA gyógyszergyár egyik legsikeresebb lobbistája. 

A Válasz Online írt arról, hogy az állam Szabót beülteti a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságába. A portál értesülését a társaság közgyűlési dokumentumai is megerősítik. Hozzáteszik azt is, hogy a gyógyszeriparban szocializálódott Szabó épp akkor „kacsint vissza” váratlanul az egészségügybe, amikor a sógora, Szeverényi Márk lett a közpénzmilliárdokkal megtámasztott Covid-biznisz egyik haszonélvezője.

A portál továbbá arra is emlékeztetett, hogy a Szeverényi-kör rajzolódik ki a kínai vakcinák beszerzése mögött is, ugyanis továbbra sem tudni, hogy ki áll a rejtélyes Danubia Pharma Kft. mögött, amely céget minden ok nélkül beékelték a Sinopharma ügyletbe.

Támadásban az amerikai biotechnológiai szektor, avagy ezért drágulnak a gyógyszerek

José Bové, francia Európai Parlamenti képviselő könyvében a fenti tételt így fejti ki:a multinacionális cégek - a szellemi tulajdon levédésén keresztül - valójában a szakmai hozzáértés "áruba bocsátására" építik stratégiájukat, noha a tudásnak normális körülmények között és minden időkben az emberi társadalmak közös javainak részét kell képeznie, illetve közös erőfeszítések árán, a köz gyarapodását kell szolgálnia.A dolog természetéből fakadóan, a közjó fogalma tehát élesen szembe helyezkedik a profitérdekkel, és erre egy újabb péld

A Brüsszelben komoly szakirodalommal bíró revolving doors/forgóajtó-jelenség amúgy komoly demokratikus-kockázatokkal jár. Leegyszerűsítve: a multik - jelen esetben a gyógyszeripari lobbi - úgy szereznek befolyást a kormányokban, hogy az embereiket politikai döntéshozói szerepbe juttatják, ám ezekkel a jogosítványokkal piaci előnyöket biztosítanak. 

Ennek a fent nevezett Szabó László az egyik legjobb példája. 

Amikor az izraeli központú multi, a TEVA gyógszeripari vállalat Horvátországnak egy rövid ideig 2016-ban miniszterelnököt adott (Tihomir Oreskovic személyében), megnéztük, miként működik a forgóajtó-effektus hazánkban. 

Jellemző, hogy az izraeli cég érdemeit a második Orbán-kormány azzal hálálta meg, hogy 2013. május 2-án stratégiai együttműködési megállapodást kötött a gyógyszeripari cégcsoporttal. A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, azt viszont lehet tudni, hogy a kabinet részéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter volt az aláíró, míg a Teva Magyarország Zrt-t Szabó László vezérigazgató képviselte. Nem sokkal később aztán, 2014. június 15-én Orbán Viktor előbb a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külgazdasági és külügyi államtitkárává, később pedig a KKM parlamenti államtitkárává, illetőleg miniszter-helyettessé nevezte ki Szabó Lászlót. 

Így fordulhatott elő, Szabó László 2015 májusában már mint a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vett részt az első magyar befektetői napon Tel-Avivban, amelyet mintegy nyolcvan izraeli üzletember részvételével rendeztek meg, s ahol a panelbeszélgetések során a már több éve, évtizede Magyarországon sikeresen befektető üzletemberek, köztük az államtitkár korábbi munkatársa, a Teva cég képviselője méltatták a magyar lehetőségeket.

Szabó most már a fideszes médiagépezet egyik legfontosabb embereként ülhet be a Richterbe.