„Nemzeti” kormányunk kínai hitelből, kínai céggel, kínai vendégmunkásokkal építteti a kínai egyetemet

óriásplakát, vendégmunkás
Facebook

Az eredetileg magyar diákvárosnak tervezett helyen kapna helyet a kínai Fudan Egyetem budapesti campusa. Az intézményt a világ legnagyobb építőipari cégével, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalattal (CSCEC) építtetné meg Magyarország, a beruházási ajánlatuk szerint 338 milliárd forintba kerülne, azaz 650 ezer forintos négyzetméteráron vállalnák összesen 520 ezer négyzetméter megépítését, amihez

Magyarország a hírhedt Budapest–Belgrád vasút konstrukciójához hasonló gigahitelt venne fel.

A megvalósításban

meghatározott számú kínai munkásnak kellene részt vennie, és import kínai építőanyagból készülne

– derül ki a Direkt 36 tényfeltáró cikkéből, melyet a 444 tett közzé.

A tényfeltáró csapat által megszerzett dokumentumok szerint a projektről a kormány február 24-i kabinetülésén tárgyalt és azt el is fogadta. A projekt felelőse a Palkovics László vezette Innovációs és Technológia Minisztérium, bár az előterjesztést a tárcavezető Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen jegyzi. Az alapításhoz szükséges tőkét és az ingatlanokat a magyar állam biztosítja.

Több mint 821 millió forintot adott az Orbán-kormány a budapesti kínai egyetem megvalósítására

A Magyar Közlöny szilveszteri számában megjelent kormányrendelet értelmében a kínai Fudan Egyetem magyarországi létesítményfejlesztéséhez szükséges ingatlanok megvásárlásához a magyar állam 821.492.000 forint összegben kezességet vállal. Mindezt a 2021-es költségvetés terhére. Orbán Viktor tavaly augusztusban adta ki az utasítást a budapesti kínai egyetem létrehozására.

Egy másik, a tényfeltáró csapat által megszerzett dokumentumban szerepel az is, hogy a tervezés magyar–kínai közös projektként valósul meg, a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg, a beruházás felelőseként pedig az innovációért és technológiáért felelős miniszter kerül kijelölésre kormánybiztosként. Sőt,

a jogi szabályozást illetően szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le

– emelik ki. Forrásuk szerint a beruházást kínai-magyar nemzetközi szerződés keretében építik majd, és a versenyeztetés feltételeit is ebben határozzák meg, így nincs szükség az uniós szabályok szerinti nyílt eljárásra.

A hitelt az állami Kínai Fejlesztési Bank „kedvező feltételekkel” nyújtaná: 10-15 éves futamidővel és jüanhitel esetén maximum 4,5 százalékos, euróhitel esetén 1,9 százalékos kamattal, amit

a magyar állam fizetne vissza az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványon keresztül.

A portál rámutat, a Fudan kampuszának építésére tervezett magyar állami pénzek nagyon jelentős összegnek számítanak, például túlszárnyalják a teljes magyar állami felsőoktatás éves működési költségét is, ami 2019-ben összesen 486 milliárd forint volt, de a G7 számításai szerint ez valójában nettóban számolva alig 287 milliárdot tett ki.

A portál megkeresésére sem a kínai építőipari cég, sem az ITM nem reagált.