Ezek a „mai fiatalok" – Hogyan lehet őket bevonni a politikába és mi lesz a következő generációval?

szavazás
Illusztráció
pixabay.com

A politikai elit számára jelentős kihívás megtalálni a következő nemzedéket, a fiatalok bevonása a politikába pedig generációról generációra egyre nehezebb – írja a Republikon Intézet azon online eseményének beharangozójában, mely során sikeres fiatal politikusokkal beszélgettek arról, mit ad számukra a politikai pálya, s miképp lehet még több fiatalt bevonni a közéletbe.

A konferencián (Fiatalok és politikusok) az intézet bemutatta legújabb kutatását is, amely a fiatalok politikai aktivitását, közéleti részvételét vizsgálta.

S ugyan a magyar politika a rendszerváltás óta jelentősen megfiatalodott, ez pedig a jelenlegi politikai vezetők csoportját is jellemzi, kérdés azonban, mi motiválhatja a következő generációt a politikai pálya felé.

Ezek a „mai fiatalok”

A kutatás eredményeit Mikecz Dániel, az Intézet vezető kutatója ismertette. Ezen kutatás 5000 fős minta alapján jött létre, személyes megkérdezéssel a tavalyi esztendőben január 8. és február 4. között, az adatok szerint pedig nincs nagy különbség a fiatal (18-29) és az ettől idősebb társadalom között. De lássuk, hogyan is lehetne összegezni az eredményeket!

A kutatás alapján a 18-29 éves korosztály esetén tehát elmondható:

  • negyedük liberális, szabad gondolkodók
  • ötödük zöld, környezetvédő identitással rendelkezik
  • ezek azonban nem jelennek meg az attitűdök, vélemények szintjén
  • ez a korosztály kevésbé aktív; magasabb azoknak az aránya, akik például nem mennének el szavazni
  • a pártok tekintetében a Jobbik és a Momentum erősen felülprezentált
  • médiafogyasztási szokások tekintetében pedig jellemzően kevesebb tévét néznek, de mégsem olvasnak több internetes hírt
  • a fiatalok relatív többsége leváltaná az Orbán-kormányt (48 százalék), míg csupán harmaduk (33 százalék) szeretné a jövőben is Orbán Viktort miniszterelnökként látni

A felmérésből az is kiderül, ugyan a 30 év alattiak körében is tagadhatatlanul a Fidesz a legnagyobb támogatottságú párt 29 százalékkal, az ellenzéki pártok azonban együttesen több fiatalt tudhatnak maguk mögött, mégpedig az alábbi támogatottsággal bírnak ebben a körben:

a Jobbik 14 százalékkal, a Momentum 10, a DK 5, az LMP 3, az MSZP és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékkal, míg a Párbeszéd 1 százalékkal.

Miért megy el egy fiatal politikusnak?

Bihal Dávid (MSZP), Budapest XV. kerületének önkormányzati képviselője például már 14 éves kora óta politizál, s az első politikus, akivel életében elsőként folytatott komolyabb eszmecserét, Horn Gábor volt. Egy gimnáziumi „szakmák napja” kapcsán beszélgetett vele a töredékszavazatokról, Horn ekkor javasolta neki, menjen politikai pályára. Bihal mindig is a közélettel szeretett volna foglalkozni. S miért pont az MSZP? A fiatal politikus akkor kialakuló értékrendjéhez a párt által képviseltek álltak a legközelebb.

Ezt követően Keresztesy Gergő, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának elnöke mesélt arról, hogyan is vált meghatározóvá életében a politika. Keresztesyt alapvetően érdekelte a közélet már középiskolás korában is. Debreceniként helyben próbálta megtalálni azokat a közösségeket, amelyekben tenni tud valamit a köz érdekében. Ő azért a Jobbikot választotta, mert mindenképp olyan pártnál szeretett volna szerepet vállalni, ami a rendszerváltás óta eltelt időszakban nem tudott még magáénak kormányzati szerepkört, s a Jobbik közössége állt hozzá már akkor is a legközelebb.

Szeged önkormányzati képviselőjét, Korponyai Ernőt (Fidelitas) – mint fogalmazott – egyfajta külső inger vitte rá arra, hogy politikával kezdjen foglalkozni 2015-ben. Egy európai parlamenti közvetítést nézett a tévében, amikor is Orbán Viktor beszélt, s Korponyai azt látta, közben mindenki fel volt háborodva azon, amiket a miniszterelnök mondott. Neki azonban éppen ellenkezőleg: szimpatikusak voltak Orbán szavai, egyezett az elhangzottakkal a véleménye. Korponyai ekkora úgy gondolta, tenni kell azért, hogy az általa vélt, helyes értékrend érvényesülhessen, így még ugyanazon évben csatlakozott is a Fidelitashoz.

Major Petra (Párbeszéd), Budapest X. kerületének önkormányzati képviselője ugyan mindig is érdeklődött a közélet iránt, azonban nem készült politikusnak. A Párbeszédhez azért csatlakozott, mert mindig is fontos volt számára a környezetvédelem, illetve a zöld értékek továbbvitele. Az évek múltával pedig rájött – mondta –, hogy nagyon kevés nem csak a fiatal politikus, hanem a fiatal női politikus is.

Szabolcs Dorottyát (LMP), a Jövő Egyesület elnökét a kezdetektől a tenni akarás, a segítés éltette, s úgy véli, a 2018-as kampány az LMP történetében igen erős volt, mellyel sok fiatalt be tudtak vonzani. S miért az LMP? A klímaváltozás kérdésének fontossága miatt.

A kérdéskör megválaszolását egy újabb ifjú hölgy, Szigeti Flóra (Momentum), Budapest V. kerületének önkormányzati képviselője folytatta, aki elmondta, a jogi karra járva került közelebb a politikához.

Végezetül Szilágyi Tamás (DK) Hegyfalu önkormányzati képviselője, a Demokratikus Lendület tagja elmondta, már gyerekkorában is nagyon szerette a politikát. Mint fogalmazott: Kálmán Olgát valószínűleg többször látta, mint az édesanyját. Sosem gondolta azonban, hogy ezzel kellene foglalkoznia, elég, ha csak értesül a politikai történésekről. Később azonban volt egy beszélgetése egy két gyermekes anyukával, aki 140 ezer forintból él. Amikor a nő nehézségeit hallgatta, Szilágyi úgy érezte, valamit tennie kell. Úgy gondolja, az emberekért kell dolgozni, mert ami jelenleg van, az nem elfogadható. Azért a DK-t választotta, mert hisz abban, hogy egy erős Európa fel tudja úgy zárkóztatni Magyarországot, hogy nálunk is lehessenek német bérek vagy éppen osztrák nyugdíjak.

Mi lehet az oka a fiatalok közéleti passzivitásának?

Szilágyi szerint a passzivitás azért lehet jellemző a fiatalok körében, mert nem elég tájékozottak, továbbá nem gondolják elég fontosnak a politikát.

A politika megvan a fiatalok nélkül, a fiatalok azonban nem lesznek meg a politika nélkül

– összegezte.

Major úgy gondolja, a fiatalok körében a politika egyfajta szitokszó, sokan közülük pedig nem szeretnének politikai pályára lépni annak ellenére, hogy ezen a területen mégis aktívak.

Minderre Korponyai úgy reflektált, a fiatalokat igenis érdekli a politika, más kérdés azonban, hogy érdekli-e őket a pártpolitika. Utóbbi kapcsán úgy látja, az elmúlt évtizedek miatt a politikának „rossz szájíze” van.

A Jobbik IT elnöke szerint a teljesen passzív fiatalokkal elsősorban azt kell megértetni, hogy a saját, önös kompetenciáikon kívül

a politika az a terep, az a világ, ahol olyan döntések születnek, amik életminőségük szempontjából meghatározóak lehetnek.

Ilyen például az oktatás vagy az egészségügyi ellátás. Keresztesy hozzátette, van egy másik réteg is, melynek tagjai mutatnának aktivitást a közéleti kérdések kapcsán, azonban a jelenlegi közhangulat odáig vezet, hogy a fiatalok egyre inaktívabbá válnak. Azt láthatják ugyanis, a politika nem róluk vagy a társadalomról szól, hanem arról, hogy különböző pártok megvívják egymás ellen csatározásaikat, a politikai terep pedig ennek okán háborús helyszínné változott.

Pont ezt szeretném megváltoztatni, ezért is hiszek az ellenzéki pártok összefogásában. Nagyon sok kérdésben lehet, hogy nagyon távol állnak az álláspontjaink, de a politika igazából ott kezdődik, amikor már a kompromisszumokról szól. Amikor megpróbáljuk nem azt keresni, mi az, ami elválaszt, hanem azokat a közös pontokat megtalálni, amik problémásak csakúgy a Fidesz-szavazók életében, mint a DK-sokénak vagy a Jobbikosokénak

– mondta Keresztesy, hozzátéve, ha ezek a kompromisszumok – nemzeti minimumok, amikben mindenki egyet tud érteni –, megszületnek, talán a fiatalok aktivitása is növekedhetne.  

Úgy véli, amíg a politika arról szól, hogy a magánéletet sem tiszteletben tartva folyamatos lejáratások történhetnek, vagy épp adott médiaszolgáltatók lényegében felelősség nélkül bárkiről bármit hazudhatnak, addig a fiatal azt gondolja, ha még érdekli is a közélet, nem biztos, hogy ezt a kockázatot vállalni szeretné.  

Bihal szerint „nem zakós fiatalok fogják bevonni a közéletbe a fiatalokat”, így azt tanácsolja, érdemes kilépni a komfortzónából, a vidék és a nagyvárosok pedig különbözőek: máshogy kell az ottani fiatalokat buzdítani.  

S mi lehet a feladata egy fiatal politikusnak?

Bihal azzal kezdte, egy párt ifjúsági szervezete sose álljon alárendelt viszonyban a párttal: partneri kapcsolatot kell tudni kialakítani.  

Keresztesy szerint a Jobbik esetében rendkívül jó a kapcsolat az IT és az anyapárt között. A pártvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az ifjúsági szervezet működőképes legyen, képzéseikkel pedig folyamatosan „csiszolják a politika jövőbeli gyémántjait”. Meglátása szerint ezen szervezetekre a pártok egyfajta utánpótlásként tekintenek. A Jobbik esetén például ma már a nemzet templomában képviselheti Magyarországot, a magyar embereket Kálló Gergely vagy Nunkovics Tibor.

De milyen a kapcsolat a hit (fides) és a hűség (fidelitas) között? Korponyai elmondta, ha egy fiatalban megvan a kellő tenni akarás, s méltón tudja képviselni a Fideszt, illetve a Fidelitast, lehetőséget kap arra, hogy politikailag is előrébb haladhasson.

Major szerint mindig a fiatalabbak a radikálisabbak, ők hozzák az új ötleteket, míg Szilágyi úgy véli, egy párt nem lehet teljes, ha nem képviseli a fiatalokat is.

Ha pedig a koronavírus nem írja át ismét az életünket, talán idén nyáron újra lesz alkalom arra, hogy a fiatalok találkozhassanak ezekkel a szervezetekkel, akár egy fesztiválon is, kedvet kapva, hogy a következő generáció hazai politikájának szereplőivé váljanak.