Szuperliga, szuperpénz: feláldozott hagyományok a profit oltárán

Puskás Aréna, foci, magyar válogatott
Puskás Aréna
MTI/Illyés Tibor

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

Vincze Ottó jön. Lerántják, nem lehet lerántani, ott a csel! Hohó, hohó, hohó… Hát kérem szépen, három a magyar igazság

– Knézy Jenő tolmácsolásában így hangzott a Ferencváros történelmi mérkőzésének 3. gólja a zürichi éjszakában. 1995-ben a Fradi első magyar klubként lépett pályára Bajnokok Ligájában, és tartalékosan felállva győzte le az otthon játszó, és egyébként is esélyesebbnek tartott Grasshopperst. 21 évvel ezelőtt a zöld-fehérek úgy jutottak be a csoportkörbe, hogy az ugyancsak sokkal esélyesebb belga bajnokot, az Anderlechtet búcsúztatták a selejtező utolsó körében.

Akkor tizenhat csapatos volt a Bajnokok Ligája (BL). 16 bajnok, 16 országból – tiszta sor: Bajnokok Ligája bajnokcsapatok részvételével. Érthető módon folyamatosan változott az európai klubfutball rendszere, így például megszűnt a Kupagyőztesek Európa Kupája, az UEFA-kupából Európa Liga lett, és folyamatosan bővült a BL-résztvevők köre. Nem az ős-Bajnokok Ligáját sírom vissza, de talán érdemes magunkat emlékeztetni, hogy honnan jutottunk el addig a pontig, hogy hat angol (Manchester United, Arsenal, Liverpool, Tottenham Hotspur, Chelsea, Manchester City), illetve 3-3 három olasz (Juventus, AC Milan, Internazionale) spanyol klub (Real Madrid, FC Barcelona, Atlético Madrid bejelentette a Szuperliga megalapítását.

Jön a labdarúgó Szuperliga, az UEFA harcot hirdetett ellene

Tizenkét élklub bejelentette a labdarúgó Szuperliga létrehozását. Az éjjel kiadott közlemény szerint a bajnokságot "lehető leghamarabb" elindítják, és az alapító klubok 3,5 milliárd eurót kapnak "infrastrukturális beruházási terveik támogatására" és "a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására". A Szuperligát hat angol: Manchester United, Arsenal, Liverpool, Tottenham Hotspur, Chelsea, Manchester City, Három olasz:

A tervek szerint húszcsapatos sorozatnak 15 állandó résztvevője lenne, további öt pedig az előző szezon eredményei alapján csatlakozna. Az UEFA súlyos szankciókat helyezett kilátásba és közlése szerint minden erejével igyekszik megakadályozni az új bajnokság elindulását. 

Az, hogy a labdarúgás óriási biznisz, hogy a nagy klubok nagy játékosai szinte felfoghatatlanul sok pénzt keresnek, és ugyancsak elképesztően nagy összegekért adják-veszik őket, nem újdonság. És ezzel összefügg az a körülmény is, hogy a piaci alapon működő, profitorientált sztárklubok mérkőzéseire olyan szintre drágultak a belépők, ami már a szurkolóknak is sok volt – a szó szorosan vett, illetve átvitt értelmében egyaránt.

Ennek megfelelően a „lelátók népe” átalakult, a kevésbé módos drukkerek kiszorultak onnan, ahova már a dédapáik is meccsre jártak, helyüket pedig többek között a vastagabb pénztárcájú, jelentős részben a Távol-Keletről érkező nézők vették át.

Az internetes hozzászólásokból nyilván nem derülhet ki pontosan, hogy az érintett klubok szurkolói milyen arányban és hogyan viszonyulnak a Szuperliga gondolatához, de annyi azért kijelenthető, hogy nagyon sokan felháborodtak. Nem tartom kizártnak, hogy erre a régóta érlelődő döntésre azért is most került sor, mert a járvány miatt zárva maradó stadionokban így nem tüntethetnek azok a drukkerek, akik ellenzik klubjuk jelenlétét a Szuperligában. Márpedig a szurkoló az olyan, hogy elmondja a véleményét, ezeknek a csapatoknak a meccseit pedig százmilliók nézik hétről-hétre szerte a világon, vagyis széles nyilvánosságot is kaphatna a demonstrációjuk.

Számomra az egyik legszimbolikusabb ilyen megmozdulás az volt, amikor 2016-ban mintegy 10 ezer Liverpool fanatikus állt fel helyéről és hagyta el a stadiont a 77. percben, hogy így tiltakozzanak az ellen, hogy az addig 59 fontba kerülő jegyek árát 77 fontra emelte a klub. A Liverpool ekkor 2-0-ra vezetett. A vége azonban 2-2 lett, mert a Sunderland a tiltakozó szurkolók távollétében az utolsó percekben egyenlíteni tudott.

A Szuperliga megalakításának híre még friss, a vélemények ennek megfelelően érzelmekkel is alaposan átitatottak, ezért ma még nem látni, hogy hová fog ez vezetni. Az azonban nagyon valószínű, hogy a profitmaximalizálás ilyen szintű prioritása olyan ellenállást válthat ki a valódi szurkolók körében, ami végleg üzleti vállalkozásokká silányítja ezeket a tradicionális, évszázados hagyományokra épülő klubokat.