5800 milliárd helyett csak 2500 milliárd forintot kér a kormány a helyreállítási alapból

Orbán EU
Orbán Viktor/Facebook

A tervezett 5800 milliárd helyett egyelőre csak 2500 milliárd forintot kér az Orbán-kabinet az EU ún. helyreállítási alapjából - számol be róla a 444.

A szóban forgó 5800 milliárd forintból nagyjából 2500 milliárd forint lett volna vissza nem térítendő támogatás, és körülbelül 3300 milliárd forint kedvezményes hitel, vagyis az utóbbiról mondott le a kormányzat.

Mint ismert, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerda este jelentette be, hogy a magyar kormány leadta az Európai Bizottságnak az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállási Eszköz felhasználásáról szóló tervet.

A magyar kormány április 14-én készült el a saját terve piszkozatával, amit már annyira késznek éreztek, hogy ki is rakták az internetre. Abban még úgy volt, hogy a magyar kormány fel akarja venni az összes pénzt, ami csak a 750 milliárd euróból járt volna az országnak, összesen 5800 milliárd forintnyit. Ebből körülbelül 2500 milliárd forint lett volna vissza nem térítendő támogatás, és körülbelül 3300 milliárd forint kedvezményes hitel. 

Orbán Viktor ezután találkozott a Ursula von der Leyen Bizottsági elnökkel, amely után Gulyás Gergely hirtelen bejelentette, hogy a magyar terv csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás elköltéséről szól majd. 

Tehát a kormányzat hirtelen lemondott a felhasználható a keret 57 százalékáról.

A kormány hivatalos magyarázata egyébként az volt, hogy

nem akar még jobban eladósodni. 

A 444 szerint a magyar álláspontot jelentősen befolyásolta, hogy a magyar törekvések nem teljesen feleltek meg a bizottsági kritériumoknak, és félő volt, hogy olyan vitatkozás indul el Brüsszel és Budapest között, aminek nyomán nem lehet a pénzből annyit költeni a 2022-es választásig, mint amennyire Orbánék számítottak. Ezért a kormányfő a "jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok" logika alapján úgy döntött, inkább kevesebbet kérünk, és a leginkább vitatott költéseket egyszerűen kihúzza a kormány a tervből. 

A leginkább vitatott pont az alapítványokba kiszervezett felsőoktatás támogatása lehet. Az Európai Bizottság amaiatt aggódott, hogy ellenőrizetlen kezekbe kerül a pénz, és ragaszkodott volna ahhoz, hogy az egyetemek szenátusai legalább olyan erős jogokat kapjanak az önrendelkezéshez, mint amilyeneket a most föléjük emelt alapítványi kuratóriumok kaptak.

Mindesetre az már látható, hogy a felsőoktatási program szignifikánsan szűkült az áprilisi tervekhez képest. Ugyanis az eredeti tervben 1191 milliárd forint ment volna az egyetemek megújítására és 458 milliárd az alsóbb fokú iskolákra és általában család- és gyermekvédelemre, addig a most leadott tervben a három célra együtt már csak

510 milliárd forintot irányzott elő a kormány, vagyis az egyetemi fejlesztések mintegy 80 százalékát húzta ki végül a magyar kormány a tervekből. 

Arányaiban a legkevesebbet az egészségügy vesztett, amire eredetileg 1268 milliárd forint ment volna. A mostani állás szerint 852 milliárd forint maradt ebben a kosárban, ez csak 33 százalékos csökkentés, jóval kisebb, mint amekkorával a teljes keret csökkent.