Összesítés: 340 milliárdot költene sportra az Orbán-kormány 2022-ben

Puskás Aréna, foci, magyar válogatott
Puskás Aréna
MTI/Illyés Tibor

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány stratégiai ágazat szintjére emelte a sportot – írja az mfor.hu –, ez pedig a finanszírozás gyökeres átalakulását hozta magával. Gondoljunk csak bele! Kiemelt sportegyesületek lettek a kiemelt sportágakon belül, jelentős forrásokhoz jutnak a sportszervezetek közvetlenül a költségvetésből csakúgy, ahogyan közvetve a TAO-támogatáson keresztül.

A 2010-es évek első felében évi 50/100/150 milliárd forint került az ágazatba, ma már azonban több százmilliárdról van szó. 2010 előtt a sport mint ágazat állt a kormányzatok fókuszában, a figyelem sportra irányítása így szükséges volt, mértéke azonban erősen megkérdőjelezhető. Csakúgy, ahogyan az is, megfelelő helyre kerültek-e az adóforintok?

Mindezt azonban tegyünk most félre egy kicsit, s nézzük meg, mit tartogat a jövő. Az Mfor ugyanis a jövő évi büdzséhez benyújtott dokumentumok segítségével összegezte a kiadási tételeket, ennek eredménye pedig:

a kormány 340 milliárd forintot tervez elkölteni a sporttal összefüggésben.

A pénz több forrásból érkezik a területre:

  • az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül szereplő előirányzatok révén összesen 81,7 milliárd forint,
  • az újraindítási alapból 24,1 milliárd (14 milliárd az autó-motorsport támogatására, 10,1 milliárd a kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia és sportesemény pályázatokra s a hazai rendezésű sportesemények támogatására),
  • TAO-támogatás címen a kormányzat becslése szerint 113,4 milliárd forint jut közvetve a költségvetésből,
  • a Beruházási Alapból pedig 119,8 milliárd forint valamilyen sportinfrastruktúrára.

Azaz az összes tervezett költés bő harmada sportlétesítmények létrejöttét adja. A legtöbb pénzt a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítása kapja – közel 64 milliárd forintot –, s folyamatban lesz az új budapesti multifunkcionális csarnok is. Ez utóbbira 25,3 milliárd forint közpénz kerül elköltésre.

S ugyan a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek, illetve a költségvetés újratervezése miatt nehéz összehasonlítani a 2021-es és a 2022-es kiadásokat, a két tervezet alapján – írja a portál – 33 milliárdos többletköltést mutatnak a számok. Egy évvel ezelőtt ugyanis az összeállított büdzsé tervezetébe 86,5 milliárd forintnyi sportberuházást építettek be.

A választások árnyékában

Ne feledjük a 2022-es választást sem: a hagyományokhoz híven ilyenkor ugyanis meggyorsítja a kormány a bejelentéseket, átadásokat, nem mellesleg a gazdaság járvány utáni újraindítása szempontjából is jelentősek ezen projektek. Ne legyenek azonban illúzióink, a nagy sportberuházásokon jól beazonosítható vállalkozói kör dolgozik, így mindez valószínűsíthetően sokkal inkább a NER-cégek talpon maradását biztosítja. Már, ha ez utóbbi a helyes kifejezés esetükben: veszélyben ugyanis ők nem igazán lehettek.

Az idei tervek szerint több mint a háromszorosát költené a kormány tanuszodák építésére is: 3,2 után 10,2 milliárdot. Ezek azok a beruházások, melyek kisebb városokban, településekben jönnek létre, árnyalva a választópolgárok előtti képet a kormánypát költései kapcsán. Érdemes is szót ejteni a megszaporodó kézilabda munkacsarnok-beruházásokról is: idén 638,1 milliót szántak rájuk, jövőre 2,9 milliárd forintot.

S mivel indokol a kormány? Korábban elhangzott, hogy mindezzel nőhet a társadalom egészségtudata, ez pedig később az egészségügyi kiadásokban eredményezhet megtakarítást. Mindez azonban akkor állhatná meg a helyét, ha a kiadások a jelenleginél nagyobb részben kerülnének tömeg- és szabadidősportra a versenysport támogatása helyett.

Az elkövetkező esztendőre betervezett 340 milliárd forint csupán 0,5 százalékát, azaz 1,77 milliárdot szánnak a sport népszerűsítésére, diák- és szabadidősport támogatására. Összehasonlításképp: ez az idei 2,38 milliárdnál is kevesebb.

Mindezek fényében összegzésként talán elmondható: a kormányzat sportköltésein is látni a nyomát annak, miszerint 2022-ben választások lesznek.